Törzs: Nemertea – Zsinórférgek

Innen: Állatrendszertan-wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen hu>Wikiuser 2022. január 3., 18:51-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Törzs: NEMERTEA – Zsinórférgek


    • Testük zsinórhoz hasonló.
    • Belső szerveiket bőrizomtömlő veszi körül.
    • A külső hámréteg csillós, alatta az izom hosszanti és kersztirányú rostokból áll.
    • Bélcsatornájuk háromszakaszos. A végbélnyílás a test végén található.
    • Jellegzetes szervük az ektodermális eredetű proboscis (ormány). Ez a szerv gyakran hosszabb, mint maga a test. Rajta méregmiriggyel összekötött szúróserték lehetnek (Enopla).
    • Kiválasztószervük protonephridium.
    • Keringési rendszerük zárt.
    • Idegrendszerük 2 pár – dorsalis és ventralis – idegdúcból, garatideggyűrűből és hosszanti idegtörzsekből áll.
    • Szinte kivétel nélkül váltivarúak
    • A fajok nagy része tengerekben él, de vannak édesvízi, és szárazföldi fajaik is.
    • Általában ragadozók, de egyesek rákok és kagylók kopoltyúüregeében élősködnek.
    • Kb. 850 fajuk ismert.


Osztály: Anopla

23. Lineus longissimus (Gunnerus, 1770) – óriási zsinórféreg

Akár 30m-esre is megnőhet, de testének vastagsága nem haladja meg az 1cm-t. Az Atlanti-óceán európai partjainál kövek alatt összetekeredve találhatunk rá. Főként éjjel, dagály idején hagyja el rejtekhelyét és indul vadászni.

Osztály: Enopla

24. Prostoma graecense (Böhmig, 1892) – gráci zsinórféreg

1-2 cm-es, pirosas színű. Főként az aljzaton kövek vagy növények között tartózkodik. Gyűrűsférgekkkel és kisebb állatokkal táplálkozik. Hímnős. Széles elterjedési területtel rendelkező faj: Amerikában, Európában, Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában, és Új-Zélandon fordul elő. Nálunk a Balaton sekély vizű partszegélyén és a Tiszában kövek alatt találkozhatunk vele.