Szaporodás

Innen: Állatrendszertan-wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen hu>Wikiuser 2022. június 3., 19:17-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)


Szaporodás:

  • heteroszexuális, kétivaros szaporodás: a megtermékenyítést párzás (copulatio) előzi meg;
  • monoszexuális, egyivaros szaporodás → szűznemzés (parthenogenesis): a megtermékenyítés elmarad.

A parthenogenesis típusai:

  • megjelenés szerint:
  • állandósult (pl. fűrészlábú szöcske – Saga pedo);
  • időleges – ivaros szaporodásforgó (heterogonia): a gamogenetikus és parthenogenetikus alakok váltogatják egymást (pl. levéltetvek – Aphidina, pajzstetvek – Coccinea) → lárvanemzés (paedogenesis): a heterogonia speciális esete, amikor a lárva válik szaporodóképessé (a monoszexuális fázisban az anyalárva szül utódokat) (pl. gubacstetvek – Eriosomatidae).
  • genetikai alapon:
  • haploid-diploid: a megtermékenyítetlen petéből haploid hím, a megtermékenyítettből pedig diploid nőstény lesz (pl. euszociális hártyásszárnyúak – Hymenoptera);
  • ameiotikus (apomiktikus): a meiózis elmaradása miatt az utódok is mindig diploidok lesznek (pl. levéltetvek – Aphidina, csótányok – Blattoptera);
  • meiotikus (automiktikus): két haploid petesejt összeolvad és zigótát képez;
  • fakultatív (spanandria): a nőstény bizonyos petéket megtermékenyít az ondótartalékoló hólyagból, másokat nem
  • arrhenotokia: a megtermékenyítetlen petékből mindig hím lesz (pl. hártyásszárnyúak – Hymenoptera, tripszek – Thysanoptera);
  • thelytokia: a megtermékenyítetlen petékből mindig nőstény lesz (pl. bizonyos egyenesszárnyúak – Orthopteroidea, egyes tripszek – Thysanoptera);
  • amphitokia: a megtermékenyítetlen petéből hím is és nőstény is létrejöhet;
  • állandósult poliploidia (pl. fűrészlábú szöcske /4n/ – Saga pedo, zsákhordó-molyok – Psychidae).


Az 1. fejlődési stádium rendszerint a pete, kivéve, ha az adott faj elevenszülő (pl. bábtojó legyek, levéltetvek – Aphidina – nyári nemzedékei). Monoembryonia esetén 1 petéből 1 lárva, polyembryonia esetén 1 petéből több lárva jön létre (pl. egyes legyezőszárnyú – Strepsiptera – és hártyásszárnyú – Hymenoptera – fajok esetében).

A posztembrionális (petén kívüli) fejlődés során vedlések sorozata zajlik. (Az elhagyott lárvabőr az exuvium.) Változatos időtartamú lehet: 1-2 héttől (pl. harmatlegyek – Drosophilidae) 4-5 évig is eltarthat (pl. szarvasbogár – Lucanus cervus). Extrém eset a 17 éves kabóca (Magicicada septemdecim).

Voltinizmus: adott fajnak hány nemzedéke van egy évben – univoltin (egy), bivoltin (kettő), multivoltin (több).


Egyedfejlődési típusok:

  • átalakulás nélküli vagy közvetlen fejlődés (epimorfózis, ametabolia): elsődlegesen szárnyatlan rovarokra jellemző (Apterygota). A lárva és az imágó között nincs jelentős eltérés, csak az ivarszervek fejlettsége különbözik. A kifejlett egyedek (imágó) is vedlenek.
  • átalakulásos fejlődés (metamorfózis, metabolia): a kifejlett alaktól (imágó) eltérő egy vagy több lárvastádium van. A lárva többszöri vedlés és nyugalmi fázis közbeiktatása során vagy anélkül fejlődik imágóvá. A lárvális fejlődés során számos alakbeli változás zajlik le. A lárvák gyakran az imágótól eltérő környezetben élnek, alkalmazkodásukat lárvális szervek segítik. A lárvákon legfeljebb szárnykezdemények azonosíthatók. Összetett szemeik nincsenek, látásuk csekély, a nimfák és a najádok viszont jól látnak. A lárvák párzó- és ivarszervei rendszerint fejletlenek.
  • exopterygota típus:
  • fokozatos átalakulás (paurometabolia): tojás, lárva, nimfa, imágó alaksoron át (gyakran összevonják az epimorfózissal).

Nimfa: exopterygoták szárazföldi, szárnykezdeménnyel rendelkező fejlődési alakja.

A lárva testforma és életmód tekintetében nagyon hasonlít az imágóra. A posztembrionális fejlődés a szárny és az ivarszervek fejlődéséből áll (pl. termeszek – Isoptera, egyenesszárnyúak – Orthopteroidea, csótányok – Blattoptera, fogólábúak – Mantoptera, kabócák – Cicadomorpha, poloskák – Heteroptera, fülbemászók – Dermatoptera stb.);

  • tökéletlen átalakulás (hemimetabolia): tojás, lárva, najád, imágó alaksoron át.

Najád: exopterygoták vízi, szárnykezdeménnyel rendelkező fejlődési alakja.

A lárvatest változásai nagyobbak, mint a fokozatos átalakulásnál. A vízi életmódú lárvákon lárvális szervek (pl. szitakötő fogóálarca, kopoltyúk stb.) vannak (pl. kérészek – Ephemeroptera, álkérészek – Plecoptera, szitakötők – Odonata).

  • endopterygota típus:
  • teljes átalakulás (holometabolia): tojás, lárva, báb, imágó alaksoron át.

(pl. recésszárnyúak – Neuroptera, lepkék – Lepidoptera, hártyásszárnyúak – Hymenoptera, tegzesek – Trichoptera, bogarak – Coleoptera, kétszárnyúak – Diptera, bolhák – Siphonaptera stb.).

Endopterygota lárvatípusok:

  • ősrovarszerű=futóka (campodeoid): 3 pár jól fejlett járólábbal rendelkezik, rágó szájszerve ragadozó táplálkozásmódjára utal, gyakran lapított testű (pl. zöldfátyolkák – Chrysopidae, hangyalesők – Myrmeleontidae, dögbogarak – Silphidae);
  • pajorszerű (scarabaeiform): hengeres, has felé görbült test, gyenge vagy hiányzó lábak, lassú mozgás, talajban, trágyában, korhadékban, növényi részek között fordulnak elő (pl. lemezescsápú bogarak – Scarabaeoidea, cincérek – Cerambycidae, ormányosbogarak – Curculionidae);
  • hernyószerű (eruciform): soklábúak (ízelt tori + ízeletlen potrohlábak) – valódi (lepke) hernyóknál 2-5 pár hasláb, levéldarazsak – Tenthredinidae – álhernyóinál 6-8 pár hasláb;
  • nyűszerű (vermiform, apod): orsó vagy henger alak, lábatlanok, fejtokjuk nem különül el, szájszerveik csökevényesek (pl. kétszárnyúak – Diptera).


Img1642077484306.jpeg



Báb (pupa): az endopterygoták fejlődési alakja. A lárvától eltérő köztakaróval rendelkező forma, ahol szűkebb értelemben metamorfózis történik.

Gyakran gubóban (cocon) helyezkedik el, ami lehet:

  • pergamenszerű;
  • fonálból szőtt;
  • idegen részekből összetapasztott.

Bábtípusok:

  • szabad báb (pupa libera): szabadon álló végtagok (pl. bogarak – Coleoptera, hártyásszárnyúak – Hymenoptera);
  • fedett vagy múmiabáb (pupa obtecta): testfüggelékeik végig a testhez vannak forrva (pl. lepkék – Lepidoptera);
  • tonnabáb (pupa coarctata): az utolsó lárvastádium exuviuma megkeményedve, hordócskaszerű tokot (puparium) képezve rajtamarad. A pupárium kétféle módon nyílhat fel: egyenes réssel (ld. kétszárnyúak – Diptera: egyenes pupáriumrésűek – Orthorrhapha) vagy körkörös réssel (ld. kétszárnyúak – Diptera: kerek pupáriumrésűek – Cyclorrhapha).

Img1642021333615.jpeg