https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Banm 2026-04-11T12:19:58Z Szerkesztő közreműködései MediaWiki 1.35.4 https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=1414 2018-04-18T10:55:27Z

<p>Banm: </p> <hr /> <div>&lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;big&gt;&lt;big&gt;&lt;big&gt;Magyarország egyenesszárnyúi&lt;/big&gt;&lt;/big&gt;&lt;/big&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Írta és szerkesztette: &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Rácz István András&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A képeket készítették:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kozma Péter, Rácz István András &lt;sup&gt;(KR)&lt;/sup&gt; és Nagy Antal valamint&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Varga Zoltán &lt;sup&gt;(VZ)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/sup&gt;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A hangfelvételeket készítette:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Orci Kirill Márk&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;(Szerkesztés alatt)&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;Tartalom:&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> * &#039;&#039;&#039;[[Bevezetés, általános jellemzés]]&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;[[Az egyenesszárnyúak származása]]&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;[[Az egyenesszárnyúak hangadása]]&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;[[Életforma típusok]]&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;[[Élőhelyeik, jelentőségük az életközösségekben, természetvédelmi vonatkozásaik]]&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;[[Sáskajárások]]&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;[[Rendszertani áttekintés]]&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;&#039;[[Határozó]]&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;[[Az Egyenesszárnyúak (Orthopteroida) öregrendjének rendszere]]&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;[[Kislexikon]]&#039;&#039;&#039;</div>

Banm https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=1413 2018-04-18T10:54:08Z

<p>Banm: </p> <hr /> <div>&lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;big&gt;&lt;big&gt;&lt;big&gt;Magyarország egyenesszárnyúi&lt;/big&gt;&lt;/big&gt;&lt;/big&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Írta és szerkesztette: &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Rácz István András&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A képeket készítették:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kozma Péter, Rácz István András &lt;sup&gt;(KR)&lt;/sup&gt; és Nagy Antal valamint&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Varga Zoltán &lt;sup&gt;(VZ)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/sup&gt;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A hangfelvételeket készítette:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Orci Kirill Márk&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;(Szerkesztés alatt)&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;Tartalom:&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> * &#039;&#039;&#039;[[Bevezetés, általános jellemzés]]&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;[[Az egyenesszárnyúak származása]]&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;[[Az egyenesszárnyúak hangadása]]&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;[[Életforma típusok]]&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;[[Élőhelyeik, jelentőségük az életközösségekben, természetvédelmi vonatkozásaik]]&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;[[Sáskajárások]]&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;[[Rendszertani áttekintés]]&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;&#039;[[Határozó]]&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;[[Az Egyenesszárnyúak (Orthopteroida) öregrendjének rendszere]]&#039;&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;[[Kislexikon]]&#039;&#039;&#039;</div>

Banm https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=1412 2018-04-18T10:53:37Z

<p>Banm: </p> <hr /> <div>&lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;big&gt;&lt;big&gt;&lt;big&gt;Magyarország egyenesszárnyúi&lt;/big&gt;&lt;/big&gt;&lt;/big&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Írta és szerkesztette: &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Rácz István András&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A képeket készítették:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kozma Péter, Rácz István András &lt;sup&gt;(KR)&lt;/sup&gt; és Nagy Antal valamint&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Varga Zoltán &lt;sup&gt;(VZ)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/sup&gt;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A hangfelvételeket készítette:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Orci Kirill Márk&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;(Szerkesztés alatt)&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;Tartalom:&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;[[Bevezetés, általános jellemzés]]&#039;&#039;&#039;<br /> &#039;&#039;&#039;[[Az egyenesszárnyúak származása]]&#039;&#039;&#039;<br /> &#039;&#039;&#039;[[Az egyenesszárnyúak hangadása]]&#039;&#039;&#039;<br /> &#039;&#039;&#039;[[Életforma típusok]]&#039;&#039;&#039;<br /> &#039;&#039;&#039;[[Élőhelyeik, jelentőségük az életközösségekben, természetvédelmi vonatkozásaik]]&#039;&#039;&#039;<br /> &#039;&#039;&#039;[[Sáskajárások]]&#039;&#039;&#039;<br /> &#039;&#039;&#039;[[Rendszertani áttekintés]]&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;&#039;[[Határozó]]&#039;&#039;&#039;<br /> &#039;&#039;&#039;[[Az Egyenesszárnyúak (Orthopteroida) öregrendjének rendszere]]&#039;&#039;&#039;<br /> &#039;&#039;&#039;[[Kislexikon]]&#039;&#039;&#039;</div>

Banm https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=1411 2018-04-18T10:51:04Z

<p>Banm: </p> <hr /> <div>&lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;big&gt;&lt;big&gt;&lt;big&gt;Magyarország egyenesszárnyúi&lt;/big&gt;&lt;/big&gt;&lt;/big&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Írta és szerkesztette: &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Rácz István András&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A képeket készítették:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kozma Péter, Rácz István András &lt;sup&gt;(KR)&lt;/sup&gt; és Nagy Antal valamint&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Varga Zoltán &lt;sup&gt;(VZ)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/sup&gt;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A hangfelvételeket készítette:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Orci Kirill Márk&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;(Szerkesztés alatt)&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Tartalom:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Bevezetés, általános jellemzés]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Az egyenesszárnyúak származása]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Az egyenesszárnyúak hangadása]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Életforma típusok]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Élőhelyeik, jelentőségük az életközösségekben, természetvédelmi vonatkozásaik]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Sáskajárások]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Rendszertani áttekintés]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Határozó]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Az Egyenesszárnyúak (Orthopteroida) öregrendjének rendszere]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Kislexikon]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;</div>

Banm https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=1410 2018-04-18T10:49:25Z

<p>Banm: </p> <hr /> <div>&lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;big&gt;&lt;big&gt;Magyarország egyenesszárnyúi&lt;/big&gt;&lt;/big&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Írta és szerkesztette: &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Rácz István András&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A képeket készítették:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kozma Péter, Rácz István András &lt;sup&gt;(KR)&lt;/sup&gt; és Nagy Antal valamint&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Varga Zoltán &lt;sup&gt;(VZ)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/sup&gt;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A hangfelvételeket készítette:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Orci Kirill Márk&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;(Szerkesztés alatt)&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Tartalom:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Bevezetés, általános jellemzés]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Az egyenesszárnyúak származása]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Az egyenesszárnyúak hangadása]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Életforma típusok]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Élőhelyeik, jelentőségük az életközösségekben, természetvédelmi vonatkozásaik]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Sáskajárások]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Rendszertani áttekintés]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Határozó]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Az Egyenesszárnyúak (Orthopteroida) öregrendjének rendszere]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Kislexikon]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;</div>

Banm https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=23 2015-01-08T13:42:03Z

<p>Banm: </p> <hr /> <div>&lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Magyarország rovarfaunája: Egyenesszárnyúak&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Írta: &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Rácz István András&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A képeket készítették:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kozma Péter és Rácz István András &lt;sup&gt;(KR)&lt;/sup&gt; &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Varga Zoltán &lt;sup&gt;(VZ)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/sup&gt;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A hangfelvételeket készítette:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Orci Kirill Márk&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A címoldal háttere: [[0001.tif]] (Saga pedo portré)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Tartalom:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Bevezetés, általános jellemzés]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Az egyenesszárnyúak hangadása]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Élőhelyeik, jelentőségük az életközösségekben, természetvédelmi vonatkozásaik]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Az egyenesszárnyúak származása]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Rendszertani áttekintés]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Fajismertetés]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Kislexikon]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;</div>

Banm https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Pet%C3%A9z%C5%91_n%C5%91st%C3%A9ny.png&diff=22 2015-01-08T13:41:16Z

<p>Banm: </p> <hr /> <div></div>

Banm https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:0000.png&diff=21 2015-01-08T13:39:59Z

<p>Banm: Banm feltöltötte a(z) „Fájl:0000.png” fájl új változatát: Petéző nöstény</p> <hr /> <div></div>

Banm https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s,_%C3%A1ltal%C3%A1nos_jellemz%C3%A9s&diff=19 2015-01-08T13:33:43Z

<p>Banm: </p> <hr /> <div>&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bevezetés, általános jellemzés&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;Egyenesszárnyúak öregrendje (Superordo: Orthopteroida)&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing:0;&quot;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;(Szöveg)&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;(hová kapcsolj)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;(kép, hang:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;mindig látszik)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;Testfelépítésük&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| Az egyenesszárnyú rovarok igen &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ősi&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt; állatok. Már 250 millió évvel ezelőtt is számos, a jelenlegi fajokhoz megtévesztésig hasonló alakok népesítették be a földtörténeti ókor végi tájat.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: Az Egyenesszárnyúak származása fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| Testméreteik rendkívül változatosak, az 5 mm-nél is kisebb fajoktól akár a 11,5 cm testnagyságú és több mint 22 cm szárnyhosszú fajokig terjed. Megnyúlt testük — mint általában a rovaroké — &lt;u&gt;három testtájra &lt;/u&gt;(fej, tor, potroh) tagolódik. <br /> <br /> Fejük (caput) egyenes állású (orthognath), rajta változatos alakú egy pár csáp (antenna), meglehetősen nagy összetett szemek és pontszemek (ocellus), valamint erős, a fejet alkotó szelvények végtagjaiból módosult, rágószájszervek találhatók.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;001á.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;egyenesszárnyú habitusképek&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| A tor (thorax) három szelvényből (segmentum) áll. A torszelvények közül az első (prothorax) az úgynevezett előtorpajzsot (pronotum) hozza létre. A második (metathorax) és harmadik (mesothorax) torszelvények az elsővel összeforrva szilárd támasztékot adnak a szárnyaknak. A mellső &lt;u&gt;szárnyak&lt;/u&gt; bőrneműen megvastagodott fedőszárnyként (tegmina) a potrohot többnyire háztetőszerűen fedik. A hátulsó, a tulajdonképpeni repülést végző szárny hártyás, nagy felületű, redőzött, nyugalmi állapotban a mellső szárny alá hajtogatva helyezkedik el. Mindkettő lehet többé-kevésbé redukált (mesopter, brachypter illetve squamipter formák), illetve hiányozhat is (szárnyatlan, apter formák). A fedőszárnyak jellemző erezettsége sokszor fontos határozási bélyeg. <br /> <br /> A fedőszárnyak mindig közreműködnek a &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;hangadás&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;ban. <br /> <br /> A torszelvényekhez kapcsolódik a három lábpár, melyek közül az első ásólábbá is módosulhat, a megvastagodott combú harmadik lábuk pedig ugróláb<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: Hangadásuk c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;002á.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;egyenesszárnyú szárnytípusok&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| A &lt;u&gt;potroh&lt;/u&gt; (abdomen) eredetileg 11 szelvényből áll, amelyek közül általában csak 9-10 látható, az utolsók vagy redukáltak, vagy besűllyedtek. A potrohvégen a nőstények jellemző tojókészüléket, a hímek párzókészüléket viselnek. A potroh függelékei a sokszor jellemző alakú cerkuszok.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;001á.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;egyenesszárnyú habitusképek&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;Színezetük&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;Színezetük&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;, amely a különböző fajoknál rendkívül változatos lehet, általában rejtőszín, vagy a növényzethez, vagy a háttérhez alkalmazkodik, de néhány trópusi fajra mérgező voltukra figyelmeztető, úgynevezett aposzematikus színezet is jellemző.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj:&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0500.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0501.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0502.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |}<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing:0;&quot;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;Szaporodásuk&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| A nőstények &lt;u&gt;petéiket&lt;/u&gt; egyesével vagy többesével petetokba zárva az alzatba, vagy növényi részekbe, ritkán azokra szabadon rakják. A petékből kikelő féregszerű &lt;u&gt;lárvák&lt;/u&gt; &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;vedlés&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt; után szinte csak méreteikben különböznek a kifejlett egyedektől (imágó), szárnyaik és ivarszerveik azonban fejletlenek. Többszöri vedléssel érik el az ivarérett állapotot. Egyedfejlődésük tökéletlen átalakulás vagy kifejlés (epimorfózis). Azok a fajok, amelyeknek imágói a mérsékelt klímában általában július-október között fordulnak elő, többnyire pete alakban telelnek át. Ismert ugyanakkor néhány faj, amelyek lárva, esetleg imágó alakban telelnek, ezek már koratavasszal megjelennek.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: olaszsáska &#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;vedlése&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0321.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0322.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0323.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;|<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;[[0000.png|Petéző nőstény Poecilimon sp.]]&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0121.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Decticus lárva&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;Életmódjuk&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;Fajaik általános és fontos komponensei a szárazföldi rovarfaunának&lt;/u&gt;.&#039;&#039;&#039; Általában növényevők (sáskák), de vannak vegyes táplálkozásúak és ragadozók is közöttük (szöcskék, tücskök). Néhány szubtrópusi fajuk speciális táplálékot fogyaszt, például virágport. Ezek részt vehetnek az adott növények beporzásában is. Ismerünk hangyavendég fajokat is, mint pl. a &#039;&#039;hangyásztücsök&#039;&#039; &#039;&#039;(Myrmecophyla acervorum&lt;nowiki&gt;*)&lt;/nowiki&gt;&#039;&#039;. Több faj esetében ismerünk tömeges állapotot (gregária-fázis); ennek egyedei alakban, életmódban is különböznek a magányos állapotban (szolitária-fázis) levőktől, s ezért nagy károkat képesek okozni. A hajdan hazánkban is gyakori &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;sáskajárások&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;ról a középkori uradalmi gazdatisztek jelentéseiben is olvashatunk. Ma már ezek reális veszélye hazánkban nem számottevő, de afrikában és a világ más meleg-száraz területein igen jelentős, sokszor éhínséggel járó károkat okoznak. <br /> <br /> Populációméreteik szabályozásában fontos szerepet játszanak a velük táplálkozó természetes ellenségeik (ragadozó ízeltlábúak — pl. &lt;u&gt;rablópoloskák&lt;/u&gt;&lt;nowiki&gt;; rovarevő kisemlősök, hüllők, madarak), valamint parazitáik. A hollóbogár (&lt;/nowiki&gt;&#039;&#039;Epicauda rufidorsum&#039;&#039;) lárvái a petéket fogyasztják, a fürkészlegyek több faja petéit a petékre, vagy lárvákra rakja. A bársonyatkák (&#039;&#039;Trombiidae&#039;&#039; család) lárvái a testnedveket szívogatják, belső élősködőik a fonalférgek (&#039;&#039;Nematoda&#039;&#039;) néhány faja (&#039;&#039;Mermis&#039;&#039; és &#039;&#039;Gordius&#039;&#039; fajok). Járványszerű elhullást is okozhat a légcső-rendszerükben élősködő Empusa grylli FR. gomba.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: Szerepük az életközösségekben c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: &#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Sáskajárások c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;Myac&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;Greg-sol&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0002.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;Rablópoloska szöcskelárva testnedveit szivogatja&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| Az &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;öregrend&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt; több mint 22 000 faja az egész világon elterjedt, különösen a trópusokon mutat igen nagy változatosságot (diverzitást). Magyarországról mintegy 120 fajukat ismerjük, közülük &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;61 fajt mutatunk be.&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt; <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: &#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Rendszertani áttekintés c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: &#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Fajismertetés c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |}</div>

Banm https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s,_%C3%A1ltal%C3%A1nos_jellemz%C3%A9s&diff=16 2015-01-08T13:28:44Z

<p>Banm: </p> <hr /> <div>&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bevezetés, általános jellemzés&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;Egyenesszárnyúak öregrendje (Superordo: Orthopteroida)&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing:0;&quot;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;(Szöveg)&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;(hová kapcsolj)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;(kép, hang:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;mindig látszik)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;Testfelépítésük&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| Az egyenesszárnyú rovarok igen &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ősi&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt; állatok. Már 250 millió évvel ezelőtt is számos, a jelenlegi fajokhoz megtévesztésig hasonló alakok népesítették be a földtörténeti ókor végi tájat.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: Az Egyenesszárnyúak származása fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| Testméreteik rendkívül változatosak, az 5 mm-nél is kisebb fajoktól akár a 11,5 cm testnagyságú és több mint 22 cm szárnyhosszú fajokig terjed. Megnyúlt testük — mint általában a rovaroké — &lt;u&gt;három testtájra &lt;/u&gt;(fej, tor, potroh) tagolódik. <br /> <br /> Fejük (caput) egyenes állású (orthognath), rajta változatos alakú egy pár csáp (antenna), meglehetősen nagy összetett szemek és pontszemek (ocellus), valamint erős, a fejet alkotó szelvények végtagjaiból módosult, rágószájszervek találhatók.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;001á.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;egyenesszárnyú habitusképek&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| A tor (thorax) három szelvényből (segmentum) áll. A torszelvények közül az első (prothorax) az úgynevezett előtorpajzsot (pronotum) hozza létre. A második (metathorax) és harmadik (mesothorax) torszelvények az elsővel összeforrva szilárd támasztékot adnak a szárnyaknak. A mellső &lt;u&gt;szárnyak&lt;/u&gt; bőrneműen megvastagodott fedőszárnyként (tegmina) a potrohot többnyire háztetőszerűen fedik. A hátulsó, a tulajdonképpeni repülést végző szárny hártyás, nagy felületű, redőzött, nyugalmi állapotban a mellső szárny alá hajtogatva helyezkedik el. Mindkettő lehet többé-kevésbé redukált (mesopter, brachypter illetve squamipter formák), illetve hiányozhat is (szárnyatlan, apter formák). A fedőszárnyak jellemző erezettsége sokszor fontos határozási bélyeg. <br /> <br /> A fedőszárnyak mindig közreműködnek a &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;hangadás&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;ban. <br /> <br /> A torszelvényekhez kapcsolódik a három lábpár, melyek közül az első ásólábbá is módosulhat, a megvastagodott combú harmadik lábuk pedig ugróláb<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: Hangadásuk c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;002á.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;egyenesszárnyú szárnytípusok&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| A &lt;u&gt;potroh&lt;/u&gt; (abdomen) eredetileg 11 szelvényből áll, amelyek közül általában csak 9-10 látható, az utolsók vagy redukáltak, vagy besűllyedtek. A potrohvégen a nőstények jellemző tojókészüléket, a hímek párzókészüléket viselnek. A potroh függelékei a sokszor jellemző alakú cerkuszok.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;001á.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;egyenesszárnyú habitusképek&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;Színezetük&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;Színezetük&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;, amely a különböző fajoknál rendkívül változatos lehet, általában rejtőszín, vagy a növényzethez, vagy a háttérhez alkalmazkodik, de néhány trópusi fajra mérgező voltukra figyelmeztető, úgynevezett aposzematikus színezet is jellemző.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj:&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0500.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0501.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0502.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |}<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing:0;&quot;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;Szaporodásuk&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| A nőstények &lt;u&gt;petéiket&lt;/u&gt; egyesével vagy többesével petetokba zárva az alzatba, vagy növényi részekbe, ritkán azokra szabadon rakják. A petékből kikelő féregszerű &lt;u&gt;lárvák&lt;/u&gt; &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;vedlés&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt; után szinte csak méreteikben különböznek a kifejlett egyedektől (imágó), szárnyaik és ivarszerveik azonban fejletlenek. Többszöri vedléssel érik el az ivarérett állapotot. Egyedfejlődésük tökéletlen átalakulás vagy kifejlés (epimorfózis). Azok a fajok, amelyeknek imágói a mérsékelt klímában általában július-október között fordulnak elő, többnyire pete alakban telelnek át. Ismert ugyanakkor néhány faj, amelyek lárva, esetleg imágó alakban telelnek, ezek már koratavasszal megjelennek.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: olaszsáska &#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;vedlése&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0321.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0322.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0323.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:0000.png|képaláírás1<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> [[0000.png|0000.tif]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Petéző nőstény Poecilimon sp.&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0121.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Decticus lárva&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;Életmódjuk&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;Fajaik általános és fontos komponensei a szárazföldi rovarfaunának&lt;/u&gt;.&#039;&#039;&#039; Általában növényevők (sáskák), de vannak vegyes táplálkozásúak és ragadozók is közöttük (szöcskék, tücskök). Néhány szubtrópusi fajuk speciális táplálékot fogyaszt, például virágport. Ezek részt vehetnek az adott növények beporzásában is. Ismerünk hangyavendég fajokat is, mint pl. a &#039;&#039;hangyásztücsök&#039;&#039; &#039;&#039;(Myrmecophyla acervorum&lt;nowiki&gt;*)&lt;/nowiki&gt;&#039;&#039;. Több faj esetében ismerünk tömeges állapotot (gregária-fázis); ennek egyedei alakban, életmódban is különböznek a magányos állapotban (szolitária-fázis) levőktől, s ezért nagy károkat képesek okozni. A hajdan hazánkban is gyakori &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;sáskajárások&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;ról a középkori uradalmi gazdatisztek jelentéseiben is olvashatunk. Ma már ezek reális veszélye hazánkban nem számottevő, de afrikában és a világ más meleg-száraz területein igen jelentős, sokszor éhínséggel járó károkat okoznak. <br /> <br /> Populációméreteik szabályozásában fontos szerepet játszanak a velük táplálkozó természetes ellenségeik (ragadozó ízeltlábúak — pl. &lt;u&gt;rablópoloskák&lt;/u&gt;&lt;nowiki&gt;; rovarevő kisemlősök, hüllők, madarak), valamint parazitáik. A hollóbogár (&lt;/nowiki&gt;&#039;&#039;Epicauda rufidorsum&#039;&#039;) lárvái a petéket fogyasztják, a fürkészlegyek több faja petéit a petékre, vagy lárvákra rakja. A bársonyatkák (&#039;&#039;Trombiidae&#039;&#039; család) lárvái a testnedveket szívogatják, belső élősködőik a fonalférgek (&#039;&#039;Nematoda&#039;&#039;) néhány faja (&#039;&#039;Mermis&#039;&#039; és &#039;&#039;Gordius&#039;&#039; fajok). Járványszerű elhullást is okozhat a légcső-rendszerükben élősködő Empusa grylli FR. gomba.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: Szerepük az életközösségekben c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: &#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Sáskajárások c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;Myac&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;Greg-sol&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0002.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;Rablópoloska szöcskelárva testnedveit szivogatja&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| Az &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;öregrend&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt; több mint 22 000 faja az egész világon elterjedt, különösen a trópusokon mutat igen nagy változatosságot (diverzitást). Magyarországról mintegy 120 fajukat ismerjük, közülük &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;61 fajt mutatunk be.&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt; <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: &#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Rendszertani áttekintés c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: &#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Fajismertetés c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |}</div>

Banm https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s,_%C3%A1ltal%C3%A1nos_jellemz%C3%A9s&diff=15 2015-01-08T13:26:25Z

<p>Banm: </p> <hr /> <div>&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bevezetés, általános jellemzés&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;Egyenesszárnyúak öregrendje (Superordo: Orthopteroida)&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing:0;&quot;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;(Szöveg)&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;(hová kapcsolj)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;(kép, hang:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;mindig látszik)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;Testfelépítésük&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| Az egyenesszárnyú rovarok igen &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ősi&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt; állatok. Már 250 millió évvel ezelőtt is számos, a jelenlegi fajokhoz megtévesztésig hasonló alakok népesítették be a földtörténeti ókor végi tájat.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: Az Egyenesszárnyúak származása fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| Testméreteik rendkívül változatosak, az 5 mm-nél is kisebb fajoktól akár a 11,5 cm testnagyságú és több mint 22 cm szárnyhosszú fajokig terjed. Megnyúlt testük — mint általában a rovaroké — &lt;u&gt;három testtájra &lt;/u&gt;(fej, tor, potroh) tagolódik. <br /> <br /> Fejük (caput) egyenes állású (orthognath), rajta változatos alakú egy pár csáp (antenna), meglehetősen nagy összetett szemek és pontszemek (ocellus), valamint erős, a fejet alkotó szelvények végtagjaiból módosult, rágószájszervek találhatók.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;001á.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;egyenesszárnyú habitusképek&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| A tor (thorax) három szelvényből (segmentum) áll. A torszelvények közül az első (prothorax) az úgynevezett előtorpajzsot (pronotum) hozza létre. A második (metathorax) és harmadik (mesothorax) torszelvények az elsővel összeforrva szilárd támasztékot adnak a szárnyaknak. A mellső &lt;u&gt;szárnyak&lt;/u&gt; bőrneműen megvastagodott fedőszárnyként (tegmina) a potrohot többnyire háztetőszerűen fedik. A hátulsó, a tulajdonképpeni repülést végző szárny hártyás, nagy felületű, redőzött, nyugalmi állapotban a mellső szárny alá hajtogatva helyezkedik el. Mindkettő lehet többé-kevésbé redukált (mesopter, brachypter illetve squamipter formák), illetve hiányozhat is (szárnyatlan, apter formák). A fedőszárnyak jellemző erezettsége sokszor fontos határozási bélyeg. <br /> <br /> A fedőszárnyak mindig közreműködnek a &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;hangadás&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;ban. <br /> <br /> A torszelvényekhez kapcsolódik a három lábpár, melyek közül az első ásólábbá is módosulhat, a megvastagodott combú harmadik lábuk pedig ugróláb<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: Hangadásuk c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;002á.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;egyenesszárnyú szárnytípusok&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| A &lt;u&gt;potroh&lt;/u&gt; (abdomen) eredetileg 11 szelvényből áll, amelyek közül általában csak 9-10 látható, az utolsók vagy redukáltak, vagy besűllyedtek. A potrohvégen a nőstények jellemző tojókészüléket, a hímek párzókészüléket viselnek. A potroh függelékei a sokszor jellemző alakú cerkuszok.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;001á.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;egyenesszárnyú habitusképek&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;Színezetük&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;Színezetük&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;, amely a különböző fajoknál rendkívül változatos lehet, általában rejtőszín, vagy a növényzethez, vagy a háttérhez alkalmazkodik, de néhány trópusi fajra mérgező voltukra figyelmeztető, úgynevezett aposzematikus színezet is jellemző.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj:&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0500.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0501.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0502.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |}<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing:0;&quot;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;Szaporodásuk&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| A nőstények &lt;u&gt;petéiket&lt;/u&gt; egyesével vagy többesével petetokba zárva az alzatba, vagy növényi részekbe, ritkán azokra szabadon rakják. A petékből kikelő féregszerű &lt;u&gt;lárvák&lt;/u&gt; &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;vedlés&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt; után szinte csak méreteikben különböznek a kifejlett egyedektől (imágó), szárnyaik és ivarszerveik azonban fejletlenek. Többszöri vedléssel érik el az ivarérett állapotot. Egyedfejlődésük tökéletlen átalakulás vagy kifejlés (epimorfózis). Azok a fajok, amelyeknek imágói a mérsékelt klímában általában július-október között fordulnak elő, többnyire pete alakban telelnek át. Ismert ugyanakkor néhány faj, amelyek lárva, esetleg imágó alakban telelnek, ezek már koratavasszal megjelennek.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: olaszsáska &#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;vedlése&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0321.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0322.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0323.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> &lt;gallery&gt;<br /> Fájl:0000.png|képaláírás1<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> 0000.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Petéző nőstény Poecilimon sp.&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0121.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Decticus lárva&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;Életmódjuk&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;Fajaik általános és fontos komponensei a szárazföldi rovarfaunának&lt;/u&gt;.&#039;&#039;&#039; Általában növényevők (sáskák), de vannak vegyes táplálkozásúak és ragadozók is közöttük (szöcskék, tücskök). Néhány szubtrópusi fajuk speciális táplálékot fogyaszt, például virágport. Ezek részt vehetnek az adott növények beporzásában is. Ismerünk hangyavendég fajokat is, mint pl. a &#039;&#039;hangyásztücsök&#039;&#039; &#039;&#039;(Myrmecophyla acervorum&lt;nowiki&gt;*)&lt;/nowiki&gt;&#039;&#039;. Több faj esetében ismerünk tömeges állapotot (gregária-fázis); ennek egyedei alakban, életmódban is különböznek a magányos állapotban (szolitária-fázis) levőktől, s ezért nagy károkat képesek okozni. A hajdan hazánkban is gyakori &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;sáskajárások&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;ról a középkori uradalmi gazdatisztek jelentéseiben is olvashatunk. Ma már ezek reális veszélye hazánkban nem számottevő, de afrikában és a világ más meleg-száraz területein igen jelentős, sokszor éhínséggel járó károkat okoznak. <br /> <br /> Populációméreteik szabályozásában fontos szerepet játszanak a velük táplálkozó természetes ellenségeik (ragadozó ízeltlábúak — pl. &lt;u&gt;rablópoloskák&lt;/u&gt;&lt;nowiki&gt;; rovarevő kisemlősök, hüllők, madarak), valamint parazitáik. A hollóbogár (&lt;/nowiki&gt;&#039;&#039;Epicauda rufidorsum&#039;&#039;) lárvái a petéket fogyasztják, a fürkészlegyek több faja petéit a petékre, vagy lárvákra rakja. A bársonyatkák (&#039;&#039;Trombiidae&#039;&#039; család) lárvái a testnedveket szívogatják, belső élősködőik a fonalférgek (&#039;&#039;Nematoda&#039;&#039;) néhány faja (&#039;&#039;Mermis&#039;&#039; és &#039;&#039;Gordius&#039;&#039; fajok). Járványszerű elhullást is okozhat a légcső-rendszerükben élősködő Empusa grylli FR. gomba.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: Szerepük az életközösségekben c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: &#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Sáskajárások c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;Myac&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;Greg-sol&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0002.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;Rablópoloska szöcskelárva testnedveit szivogatja&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| Az &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;öregrend&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt; több mint 22 000 faja az egész világon elterjedt, különösen a trópusokon mutat igen nagy változatosságot (diverzitást). Magyarországról mintegy 120 fajukat ismerjük, közülük &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;61 fajt mutatunk be.&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt; <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: &#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Rendszertani áttekintés c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: &#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Fajismertetés c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |}</div>

Banm https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:0000.png&diff=14 2015-01-08T13:24:08Z

<p>Banm: </p> <hr /> <div></div>

Banm https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s,_%C3%A1ltal%C3%A1nos_jellemz%C3%A9s&diff=13 2015-01-08T13:20:36Z

<p>Banm: Új oldal, tartalma: „&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bevezetés, általános jellemzés&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Egyenesszárnyúak öregrendje (Superordo: Orthopteroida)&#039;&#039;&#039; {| style=&quot;border-spacing:0;&quot; | style=&quot;border:none;padd…”</p> <hr /> <div>&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bevezetés, általános jellemzés&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;Egyenesszárnyúak öregrendje (Superordo: Orthopteroida)&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing:0;&quot;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;(Szöveg)&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;(hová kapcsolj)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;(kép, hang:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;mindig látszik)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;Testfelépítésük&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| Az egyenesszárnyú rovarok igen &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ősi&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt; állatok. Már 250 millió évvel ezelőtt is számos, a jelenlegi fajokhoz megtévesztésig hasonló alakok népesítették be a földtörténeti ókor végi tájat.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: Az Egyenesszárnyúak származása fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| Testméreteik rendkívül változatosak, az 5 mm-nél is kisebb fajoktól akár a 11,5 cm testnagyságú és több mint 22 cm szárnyhosszú fajokig terjed. Megnyúlt testük — mint általában a rovaroké — &lt;u&gt;három testtájra &lt;/u&gt;(fej, tor, potroh) tagolódik. <br /> <br /> Fejük (caput) egyenes állású (orthognath), rajta változatos alakú egy pár csáp (antenna), meglehetősen nagy összetett szemek és pontszemek (ocellus), valamint erős, a fejet alkotó szelvények végtagjaiból módosult, rágószájszervek találhatók.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;001á.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;egyenesszárnyú habitusképek&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| A tor (thorax) három szelvényből (segmentum) áll. A torszelvények közül az első (prothorax) az úgynevezett előtorpajzsot (pronotum) hozza létre. A második (metathorax) és harmadik (mesothorax) torszelvények az elsővel összeforrva szilárd támasztékot adnak a szárnyaknak. A mellső &lt;u&gt;szárnyak&lt;/u&gt; bőrneműen megvastagodott fedőszárnyként (tegmina) a potrohot többnyire háztetőszerűen fedik. A hátulsó, a tulajdonképpeni repülést végző szárny hártyás, nagy felületű, redőzött, nyugalmi állapotban a mellső szárny alá hajtogatva helyezkedik el. Mindkettő lehet többé-kevésbé redukált (mesopter, brachypter illetve squamipter formák), illetve hiányozhat is (szárnyatlan, apter formák). A fedőszárnyak jellemző erezettsége sokszor fontos határozási bélyeg. <br /> <br /> A fedőszárnyak mindig közreműködnek a &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;hangadás&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;ban. <br /> <br /> A torszelvényekhez kapcsolódik a három lábpár, melyek közül az első ásólábbá is módosulhat, a megvastagodott combú harmadik lábuk pedig ugróláb<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: Hangadásuk c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;002á.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;egyenesszárnyú szárnytípusok&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| A &lt;u&gt;potroh&lt;/u&gt; (abdomen) eredetileg 11 szelvényből áll, amelyek közül általában csak 9-10 látható, az utolsók vagy redukáltak, vagy besűllyedtek. A potrohvégen a nőstények jellemző tojókészüléket, a hímek párzókészüléket viselnek. A potroh függelékei a sokszor jellemző alakú cerkuszok.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;001á.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;egyenesszárnyú habitusképek&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;Színezetük&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;Színezetük&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;, amely a különböző fajoknál rendkívül változatos lehet, általában rejtőszín, vagy a növényzethez, vagy a háttérhez alkalmazkodik, de néhány trópusi fajra mérgező voltukra figyelmeztető, úgynevezett aposzematikus színezet is jellemző.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj:&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0500.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0501.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0502.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |}<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing:0;&quot;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;Szaporodásuk&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| A nőstények &lt;u&gt;petéiket&lt;/u&gt; egyesével vagy többesével petetokba zárva az alzatba, vagy növényi részekbe, ritkán azokra szabadon rakják. A petékből kikelő féregszerű &lt;u&gt;lárvák&lt;/u&gt; &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;vedlés&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt; után szinte csak méreteikben különböznek a kifejlett egyedektől (imágó), szárnyaik és ivarszerveik azonban fejletlenek. Többszöri vedléssel érik el az ivarérett állapotot. Egyedfejlődésük tökéletlen átalakulás vagy kifejlés (epimorfózis). Azok a fajok, amelyeknek imágói a mérsékelt klímában általában július-október között fordulnak elő, többnyire pete alakban telelnek át. Ismert ugyanakkor néhány faj, amelyek lárva, esetleg imágó alakban telelnek, ezek már koratavasszal megjelennek.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: olaszsáska &#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;vedlése&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0321.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0322.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0323.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0000.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Petéző nőstény Poecilimon sp.&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0121.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Decticus lárva&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &#039;&#039;Életmódjuk&#039;&#039;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;Fajaik általános és fontos komponensei a szárazföldi rovarfaunának&lt;/u&gt;.&#039;&#039;&#039; Általában növényevők (sáskák), de vannak vegyes táplálkozásúak és ragadozók is közöttük (szöcskék, tücskök). Néhány szubtrópusi fajuk speciális táplálékot fogyaszt, például virágport. Ezek részt vehetnek az adott növények beporzásában is. Ismerünk hangyavendég fajokat is, mint pl. a &#039;&#039;hangyásztücsök&#039;&#039; &#039;&#039;(Myrmecophyla acervorum&lt;nowiki&gt;*)&lt;/nowiki&gt;&#039;&#039;. Több faj esetében ismerünk tömeges állapotot (gregária-fázis); ennek egyedei alakban, életmódban is különböznek a magányos állapotban (szolitária-fázis) levőktől, s ezért nagy károkat képesek okozni. A hajdan hazánkban is gyakori &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;sáskajárások&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt;ról a középkori uradalmi gazdatisztek jelentéseiben is olvashatunk. Ma már ezek reális veszélye hazánkban nem számottevő, de afrikában és a világ más meleg-száraz területein igen jelentős, sokszor éhínséggel járó károkat okoznak. <br /> <br /> Populációméreteik szabályozásában fontos szerepet játszanak a velük táplálkozó természetes ellenségeik (ragadozó ízeltlábúak — pl. &lt;u&gt;rablópoloskák&lt;/u&gt;&lt;nowiki&gt;; rovarevő kisemlősök, hüllők, madarak), valamint parazitáik. A hollóbogár (&lt;/nowiki&gt;&#039;&#039;Epicauda rufidorsum&#039;&#039;) lárvái a petéket fogyasztják, a fürkészlegyek több faja petéit a petékre, vagy lárvákra rakja. A bársonyatkák (&#039;&#039;Trombiidae&#039;&#039; család) lárvái a testnedveket szívogatják, belső élősködőik a fonalférgek (&#039;&#039;Nematoda&#039;&#039;) néhány faja (&#039;&#039;Mermis&#039;&#039; és &#039;&#039;Gordius&#039;&#039; fajok). Járványszerű elhullást is okozhat a légcső-rendszerükben élősködő Empusa grylli FR. gomba.<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: Szerepük az életközösségekben c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: &#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Sáskajárások c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;Myac&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;Greg-sol&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;0002.tif&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;Rablópoloska szöcskelárva testnedveit szivogatja&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> |-<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| Az &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;öregrend&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt; több mint 22 000 faja az egész világon elterjedt, különösen a trópusokon mutat igen nagy változatosságot (diverzitást). Magyarországról mintegy 120 fajukat ismerjük, közülük &lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;61 fajt mutatunk be.&#039;&#039;&#039;&lt;/u&gt; <br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: &#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Rendszertani áttekintés c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&lt;u&gt;&#039;&#039;&#039;ugorj&lt;/u&gt;: &#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> <br /> &lt;div align=&quot;right&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;Fajismertetés c. fejezetre&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> | style=&quot;border:none;padding:0mm;&quot;| <br /> <br /> |}</div>

Banm https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=12 2015-01-08T13:17:58Z

<p>Banm: </p> <hr /> <div>&lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Magyarország rovarfaunája: Egyenesszárnyúak&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Írta: &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Rácz István András&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A képeket készítették:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kozma Péter és Rácz István András &lt;sup&gt;(KR)&lt;/sup&gt; &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Varga Zoltán &lt;sup&gt;(VZ)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/sup&gt;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A hangfelvételeket készítette:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Orci Kirill Márk&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A címoldal háttere: 0001.tif (Saga pedo portré)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Tartalom:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Bevezetés, általános jellemzés]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Az egyenesszárnyúak hangadása]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Élőhelyeik, jelentőségük az életközösségekben, természetvédelmi vonatkozásaik]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Az egyenesszárnyúak származása]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Rendszertani áttekintés]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Fajismertetés]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;[[Kislexikon]]&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;</div>

Banm https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=11 2015-01-08T13:14:53Z

<p>Banm: </p> <hr /> <div>&lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Magyarország rovarfaunája: Egyenesszárnyúak&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Írta: &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Rácz István András&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A képeket készítették:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kozma Péter és Rácz István András &lt;sup&gt;(KR)&lt;/sup&gt; &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Varga Zoltán &lt;sup&gt;(VZ)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/sup&gt;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A hangfelvételeket készítette:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> &lt;center&gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Orci Kirill Márk&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;/center&gt;<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;A címoldal háttere: 0001.tif (Saga pedo portré)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Tartalom:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bevezetés, általános jellemzés&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Az egyenesszárnyúak hangadása&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Élőhelyeik, jelentőségük az életközösségekben, természetvédelmi vonatkozásaik&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Az egyenesszárnyúak származása&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Rendszertani áttekintés&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Fajismertetés&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kislexikon&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;</div>

Banm https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Ez_egy_link_a_cs%C3%BAny%C3%A1bb_sz%C3%B6csk%C3%A9kre&diff=9 2015-01-08T12:30:27Z

<p>Banm: Új oldal, tartalma: „&#039;&#039;&#039;Title:&#039;&#039;&#039; Cooperative distributed open database framework for collecting, managing and sharing GIS based ecological data &#039;&#039;&#039;Authors: &#039;&#039;&#039; Dr. Miklós Bán MTA-DE…”</p> <hr /> <div>&#039;&#039;&#039;Title:&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> Cooperative distributed open database framework for collecting, managing and sharing GIS based ecological data<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;Authors: &#039;&#039;&#039;<br /> <br /> Dr. Miklós Bán<br /> <br /> MTA-DE “Lendület” Behavioural Ecology Research Group, University of Debrecen, <br /> <br /> Hungary 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.<br /> <br /> banm@vocs.unideb.hu<br /> <br /> <br /> Sándor Bérces<br /> <br /> Duna-Ipoly National Park Directorate, Hungary<br /> <br /> bercess@dinpi.hu<br /> <br /> <br /> Dr. Zsolt Végvári<br /> <br /> Department of Conservation Zoology, University of Debrecen - Hortobágy National Park Directorate, Hungary<br /> <br /> vegvarizs@hnp.hu<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;Running title:&#039;&#039;&#039; Database framework for ecological data<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;Keywords:&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> conservation and science cooperation, database, data-repository,GIS, open-access, open-source, sharing<br /> <br /> <br /> &#039;&#039;&#039;Article type: &#039;&#039;&#039;Letter<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;words in the abstract:&#039;&#039;&#039; 150<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;words in the manuscript as a whole:&#039;&#039;&#039; 3008<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;number of references:&#039;&#039;&#039; 19<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;number of figures:&#039;&#039;&#039; 1<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;number of tables:&#039;&#039;&#039; 0<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;Corresponding author:&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> Miklós Bán<br /> <br /> banm@vocs.unideb.hu<br /> <br /> &#039;&#039;&#039;Abstract&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> Evidence is accumulating that halting biodiversity loss requires effective cooperation between conservation and science. One possible contribution to such collaborations is to improve open and free data exchange. Here we introduce a conceptually new solution which can serve as a common interface for research and conservation. Our system (openbiomaps) is based upon a cooperation among several institutes and NGOs to maintain a computer network and an application framework for various ecological databases. The users of openbiomaps are allowed to develop new databases and the application framework provide several helper applications for maintaining. Besides, several functions are available to provide data access of the databases on the web or from desktop applications. We applied standard data formats for improve the compatibility with other databases and applications. Further, we did pay special attention to simple maintenance and low operation costs to provide a long-term and reliable system for biodiversity research and conservation.</div>

Banm https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=3 2015-01-08T12:20:16Z

<p>Banm: </p> <hr /> <div>&#039;&#039;&#039;A MediaWiki telepítése sikeresen befejeződött.&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> Ha segítségre van szükséged a wikiszoftver használatához, akkor keresd fel a [//meta.wikimedia.org/wiki/Help:Contents User&#039;s Guide] oldalt.<br /> <br /> == Egyenesszárnyú ismertető lap ==<br /> * fajok listája<br /> * [[képgaléria]]<br /> <br /> <br /> <br /> == Alapok (angol nyelven) ==<br /> * [//www.mediawiki.org/wiki/Manual:Configuration_settings Beállítások listája]<br /> * [//www.mediawiki.org/wiki/Manual:FAQ MediaWiki GyIK]<br /> * [https://lists.wikimedia.org/mailman/listinfo/mediawiki-announce MediaWiki-kiadások levelezőlistája]</div>

Banm https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=2 2015-01-08T12:16:19Z

<p>Banm: /* Alapok (angol nyelven) */</p> <hr /> <div>&#039;&#039;&#039;A MediaWiki telepítése sikeresen befejeződött.&#039;&#039;&#039;<br /> <br /> Ha segítségre van szükséged a wikiszoftver használatához, akkor keresd fel a [//meta.wikimedia.org/wiki/Help:Contents User&#039;s Guide] oldalt.<br /> <br /> == Egyenesszárnyú ismertető lap ==<br /> * fajok listája<br /> * képgaléria<br /> <br /> <br /> <br /> == Alapok (angol nyelven) ==<br /> * [//www.mediawiki.org/wiki/Manual:Configuration_settings Beállítások listája]<br /> * [//www.mediawiki.org/wiki/Manual:FAQ MediaWiki GyIK]<br /> * [https://lists.wikimedia.org/mailman/listinfo/mediawiki-announce MediaWiki-kiadások levelezőlistája]</div>

Banm