(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)

5. sor:

</gallery></center>

</gallery></center>

−

A peterakást megelőzően ahhoz, hogy utódok legyenek, sikeres párzás-megtermékenyítés szükséges. Kivételt képeznek a szűznemző (parthenogenetikus) fajok, amelyek nőstényei megtermékenyítés nélkül is érett petéket raknak. Ilyen például a nálunk is élő, a Saga nemzetségbeli Saga pedo (Pallas, 1771), a fűrészlábú szöcske.

+

A peterakást megelőzően ahhoz, hogy utódok legyenek, sikeres párzás-megtermékenyítés szükséges. (Előfordul, hogy párzás-megtermékenyítés nélkül történik peterakás, ilyet azonban csak tenyészetekben figyeltek meg, de nem zárható ki, hogy a természetben is megtörténhet.) Kivételt képeznek a szűznemző (parthenogenetikus) fajok, amelyek nőstényei megtermékenyítés nélkül is érett petéket raknak. Ilyen például a nálunk is élő, a Saga nemzetségbeli ''Saga pedo'' (Pallas, 1771), a fűrészlábú szöcske.

−

A párzást a hímek fegyelemfelhívó viselkedése vezeti be. Ez történhet a hangasásra képes fajoknál az udvarló cirpeléssel, a repülés közbeni, a szárnyak segítségével hallatott „berregő” hanggal (Psophos stridulus (Linnaeus, 1758) – kereplő sáska), az esetenként feltűnő színű hátulsó szárnyak bemutatásával akár repülés közben (pl. a kereplő sáska), de ülve is (Calliptamus italicus (Linnaeus, 1758) - olaszsáska), állkapcsi hangokkal. A nőstények speciálisan az azonos fajú hím énekére/jelzésére reagálnak, akkor, ha párzási hangulatban vannak. Ezáltal találják meg a hímeket, melyek többnyire nyugodtan ülnek egy helyben. Ennek eredményeként egy-egy hím körül több nőstény is mozog, s amelyiknek a legmegfelelőbb az adott hím, az hagyja, hogy a hím megközelítse. Ez a megközelítő mozgás, s eközben mutatott viselkedés, a nőstény részéről történő elfogadása, szinte fajonként különböző.

+

A párzást a hímek fegyelemfelhívó viselkedése vezeti be. Ez történhet a hangasásra képes fajoknál az udvarló cirpeléssel, a repülés közbeni, a szárnyak segítségével hallatott „berregő” hanggal (''Psophos stridulus'' (Linnaeus, 1758) – kereplő sáska), az esetenként feltűnő színű hátulsó szárnyak bemutatásával akár repülés közben (pl. a kereplő sáska), de ülve is (''Calliptamus'' ''italicus'' (Linnaeus, 1758) - olaszsáska), állkapcsi hangokkal. A nőstények speciálisan az azonos fajú hím énekére/jelzésére reagálnak, akkor, ha párzási hangulatban vannak. Ezáltal találják meg a hímeket, melyek többnyire nyugodtan ülnek egy helyben. Ennek eredményeként egy-egy hím körül több nőstény is mozog, s amelyiknek a legmegfelelőbb az adott hím, az hagyja, hogy a hím megközelítse. Ez a megközelítő mozgás, s eközben mutatott viselkedés, a nőstény részéről történő elfogadása, szinte fajonként különböző.

Amennyiben zavartalan az egymásra találás, a tojócsövesek (a tücskök és a szöcskék) nőstényei a hím hátára másznak (sokszor az úgynevezett pronotális mirigy váladékának csalogató hatására is), majd a hím a fajonként jellemző külső cerkuszaival, valamint a belső titillátorával rögzíti a nőstényt. Valódi hím párzószervük (epiphallus) nem lévén, a nőstény ivarjáratába egy ampulla szerű, a hímivarsejteket tartalmazó ún. spermatophort helyeznek fel, majd kívülről megszilárduló fehérjehabbal zárják le az ivarjáratot. Ezt a szétválás után a nőstény rágcsálja, el is fogyasztja, hogy fehérjéhez jusson a petékben beinduló embrionális fejlődéshez, illetve hogy segítse a spermiumok bejutását a megtermékenyítés helyére.

Amennyiben zavartalan az egymásra találás, a tojócsövesek (a tücskök és a szöcskék) nőstényei a hím hátára másznak (sokszor az úgynevezett pronotális mirigy váladékának csalogató hatására is), majd a hím a fajonként jellemző külső cerkuszaival, valamint a belső titillátorával rögzíti a nőstényt. Valódi hím párzószervük (epiphallus) nem lévén, a nőstény ivarjáratába egy ampulla szerű, a hímivarsejteket tartalmazó ún. spermatophort helyeznek fel, majd kívülről megszilárduló fehérjehabbal zárják le az ivarjáratot. Ezt a szétválás után a nőstény rágcsálja, el is fogyasztja, hogy fehérjéhez jusson a petékben beinduló embrionális fejlődéshez, illetve hogy segítse a spermiumok bejutását a megtermékenyítés helyére.

orthoptera-wiki - Friss változtatások [hu]

Szaporodásuk