Érdekességek - Laptörténet

Stefan, 2020. május 13., 20:01-n

2020-05-13T20:01:34Z

Stefan, 2020. május 13., 19:53-n

2020-05-13T19:53:11Z

Stefan, 2020. május 13., 19:48-n

2020-05-13T19:48:49Z

Stefan, 2020. május 13., 19:48-n

2020-05-13T19:48:26Z

Stefan, 2020. május 13., 19:46-n

2020-05-13T19:46:29Z

Stefan, 2020. május 11., 16:37-n

2020-05-11T16:37:04Z

Stefan, 2020. május 11., 16:36-n

2020-05-11T16:36:20Z

Stefan, 2020. május 11., 16:35-n

2020-05-11T16:35:22Z

Stefan, 2020. május 11., 16:34-n

2020-05-11T16:34:51Z

Stefan, 2020. május 11., 16:34-n

2020-05-11T16:34:16Z

← Régebbi változat		A lap 2020. május 13., 20:01-kori változata
25. sor:		25. sor:
	A szabadban megfigyelt tücsköknél a szakemberek észrevették, hogy az elnémult hímek olyan tücsök hímek közelébe települnek, amelyek még mindig ciripelnek, így az ő hangjukat használják arra, hogy felhívják a potenciális nőstény figyelmét.		A szabadban megfigyelt tücsköknél a szakemberek észrevették, hogy az elnémult hímek olyan tücsök hímek közelébe települnek, amelyek még mindig ciripelnek, így az ő hangjukat használják arra, hogy felhívják a potenciális nőstény figyelmét.
	A kutatók a jövőben folytatják a tücskök megfigyelését. Tudni akarják, hogy a szárnydörzsölés csökken-e. Ha igen, ez annak a jele lenne, hogy evolúciós szempontból funkciótalanná vált ez a mozgás. Ha folytatódik, azt vizsgálják, szolgál-e más célt is.		A kutatók a jövőben folytatják a tücskök megfigyelését. Tudni akarják, hogy a szárnydörzsölés csökken-e. Ha igen, ez annak a jele lenne, hogy evolúciós szempontból funkciótalanná vált ez a mozgás. Ha folytatódik, azt vizsgálják, szolgál-e más célt is.
		+
		+	https://www.nature.com/articles/6801069

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 Hangtalanul ciripelnek tovább a Hawaiion élő tücskök – brit kutatók szerint fejlődésük során “lehalkították” hangkeltő apparátusukat.
-A Biology Letters című szaklapban megjelent tanulmányukhoz a St. Andrews Egyetem és a Cambridge Egyetem kutatói a Kauai-szigeten élő mezei tücskök (''Teleogryllus oceanicus'') viselkedését figyelték meg – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
+A Biology Letters című szaklapban megjelent tanulmányukhoz a St. Andrews Egyetem és a Cambridge Egyetem kutatói a Kauai-szigeten élő mezei tücskök (''Teleogryllus oceanicus'') viselkedését figyelték meg. A legtöbb mezei tücsök összedörzsöli szárnyait, így ad ki hangot, amellyel párosodásra hívja fajtársait. A szárnyon vannak az úgynevezett ciripelő erek, amelyek összedörzsölésével képzi a tücsök a hangot.
-A legtöbb mezei tücsök összedörzsöli szárnyait, így ad ki hangot, amellyel párosodásra hívja fajtársait. A szárnyon vannak az úgynevezett ciripelő erek, amelyek összedörzsölésével képzi a tücsök a hangot.
+A Kauain élő mezei tücskök azonban hosszú évek óta támadásoknak vannak kitéve, mivel “daluk” olyan parazita legyeket vonz, amelyek keltetőként használják a tücsköket utódaik számára. A lárvák belülről falják fel a parazitált egyedet.
-A Kauain élő mezei tücskök azonban hosszú évek óta támadásoknak vannak kitéve, mivel “daluk” olyan parazita legyeket vonz, amelyek keltetőként használják őket utódaik számára. A lárvák belülről falják fel a tücsköket.
+Emiatt a mezei tücskök evolúciós fejlődésen estek át: a megváltozott szárnyuk nem ad ki hangot, amikor összedörzsölik, így az állatok csendben maradnak. A kutatók azonban megfigyelték, hogy a tücskök ennek ellenére nem adják fel, továbbra is összedörzsölik szárnyaikat.
 A szabadban megfigyelt tücsköknél a szakemberek észrevették, hogy az elnémult hímek olyan tücsök hímek közelébe települnek, amelyek még mindig ciripelnek, így az ő hangjukat használják arra, hogy felhívják a potenciális nőstény figyelmét.
 A kutatók a jövőben folytatják a tücskök megfigyelését. Tudni akarják, hogy a szárnydörzsölés csökken-e. Ha igen, ez annak a jele lenne, hogy evolúciós szempontból funkciótalanná vált ez a mozgás. Ha folytatódik, azt vizsgálják, szolgál-e más célt is.

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 Az afrikai kontinensen legfigyelemreméltóbb állatai közül ilyen a hólyagsáska (más néven "repülő egres"), például ez a ''Bullacris cf. membracioides''. Mint egy élő léggömb, a hím hólyagsáska hatalmas, levegővel felfújt hasa erőteljes rezonátorként működik, és lehetővé teszi, hogy az udvarló hívását olyan távolságra sugározza, amelyre más rovarok nem képesek.
-(A "repülő egres" hívását itt lehet hallani: https://tinyurl.com/yb9y7aus (Click here to hear a flying gooseberry’s song.))
+(A "repülő egres" hívását itt lehet hallani: https://tinyurl.com/yb9y7aus)
 A hólyagsáskákat (Pneumoridae család) elsősorban Afrika déli részén találhatjuk meg, és jelenleg csak tizenhét fajuk ismert. De ez a kis állatcsoport sok figyelmet kapott a hallás- és udvarlási taktika evolúciójával foglalkozó biológusoktól. Kiderült, hogy a legérzékenyebb "fülük" van az összes rovar között, amelyek ugyanakkor elképesztően kifinomultak is, és amelyek közvetlenül a potroh falához kapcsolódnak, az érzékelősejtek kis csomóiból állnak - szám szerint minden állatnak tizenkét különálló, egyszerű füle van. A nőstények a hím hívását két kilométernél nagyobb távolságból hallják, noha a hím a nő nagyon visszafogott válaszát csak ötven méterről hallja. A továbbiakban egy oda-vissza "csipogás" zajlik a férfi és a nő között, amely lehetővé teszi a hím számára, hogy megtalálja partnereit. Mivel azonban a pufók és a védetlen éneklő hímeket ugyanolyan könnyen megtalálhatják a ragadozók, mint a nőstények, néhány hím csaláshoz folyamodik. Ahelyett, hogy energiát fektetnének be az "ön-reklámozására", csendesen várnak egy énekes hím közelében, és elfogják a nőstényt, mielőtt megismerkedhetne az igazi énekessel. Annak elkerülése érdekében, hogy elrejtőzzenek, ezek az úgynevezett álcázott hímek nősténynek tűnnek fel, hiányoznak mind a szárnyak, mind a többi hímnél észrevehetően felfújt has. Az ilyen „csali-és-lekapcsoló” szexuális parazitizmus más énekes rovarokban, például tücskökben is ismert.(Piotr Naskrecki)

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 Az afrikai kontinensen legfigyelemreméltóbb állatai közül ilyen a hólyagsáska (más néven "repülő egres"), például ez a ''Bullacris cf. membracioides''. Mint egy élő léggömb, a hím hólyagsáska hatalmas, levegővel felfújt hasa erőteljes rezonátorként működik, és lehetővé teszi, hogy az udvarló hívását olyan távolságra sugározza, amelyre más rovarok nem képesek.
-(A "repülő egres" hívását itt lehet hallani: https://tinyurl.com/yb9y7aus)
+(A "repülő egres" hívását itt lehet hallani: https://tinyurl.com/yb9y7aus (Click here to hear a flying gooseberry’s song.))
 A hólyagsáskákat (Pneumoridae család) elsősorban Afrika déli részén találhatjuk meg, és jelenleg csak tizenhét fajuk ismert. De ez a kis állatcsoport sok figyelmet kapott a hallás- és udvarlási taktika evolúciójával foglalkozó biológusoktól. Kiderült, hogy a legérzékenyebb "fülük" van az összes rovar között, amelyek ugyanakkor elképesztően kifinomultak is, és amelyek közvetlenül a potroh falához kapcsolódnak, az érzékelősejtek kis csomóiból állnak - szám szerint minden állatnak tizenkét különálló, egyszerű füle van. A nőstények a hím hívását két kilométernél nagyobb távolságból hallják, noha a hím a nő nagyon visszafogott válaszát csak ötven méterről hallja. A továbbiakban egy oda-vissza "csipogás" zajlik a férfi és a nő között, amely lehetővé teszi a hím számára, hogy megtalálja partnereit. Mivel azonban a pufók és a védetlen éneklő hímeket ugyanolyan könnyen megtalálhatják a ragadozók, mint a nőstények, néhány hím csaláshoz folyamodik. Ahelyett, hogy energiát fektetnének be az "ön-reklámozására", csendesen várnak egy énekes hím közelében, és elfogják a nőstényt, mielőtt megismerkedhetne az igazi énekessel. Annak elkerülése érdekében, hogy elrejtőzzenek, ezek az úgynevezett álcázott hímek nősténynek tűnnek fel, hiányoznak mind a szárnyak, mind a többi hímnél észrevehetően felfújt has. Az ilyen „csali-és-lekapcsoló” szexuális parazitizmus más énekes rovarokban, például tücskökben is ismert.(Piotr Naskrecki)

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl:Bullacris_cf._membracioides.jpg|bélyegkép]]
-Az afrikai kontinensen legfigyelemreméltóbb állatok közül néhány a hólyagsáska (más néven "repülő egres"), például ez a ''Bullacris vö. membracioides''. Mint egy élő léggömb, a hím hólyagsáska hatalmas levegővel felfújt hasa erőteljes rezonátorként működik, és lehetővé teszi, hogy az udvarló hívását olyan távolságra sugározza, amelyre nem képesek más rovarok.
+Az afrikai kontinensen legfigyelemreméltóbb állatai közül ilyen a hólyagsáska (más néven "repülő egres"), például ez a ''Bullacris cf. membracioides''. Mint egy élő léggömb, a hím hólyagsáska hatalmas, levegővel felfújt hasa erőteljes rezonátorként működik, és lehetővé teszi, hogy az udvarló hívását olyan távolságra sugározza, amelyre más rovarok nem képesek.
 (A "repülő egres" hívását itt lehet hallani: https://tinyurl.com/yb9y7aus)
-A hólyagsáskákat (Pneumoridae család) elsősorban Afrika déli részén találhatjuk meg, és jelenleg csak tizenhét fajuk ismert. De ez a kis álla-csoport sok figyelmet kapott a hallás- és udvarlási taktika evolúciójával foglalkozó biológusoktól. Kiderült, hogy a legérzékenyebb "fülük" van az összes rovar között, amelyek ugyanakkor elképesztően kifinomultak is, és amelyek közvetlenül a potroh falához kapcsolódnak, az érzékelősejtek kis csomóiból állnak. De amiben hiányzik a kifinomultság, számot adnak nekik - minden állatnak tizenkét különálló, egyszerű füle van. A nőstények a hím hívását két kilométernél nagyobb távolságból hallják, noha a hím a nő nagyon visszafogott válaszát   csak ötven méterről hallja. A továbbiakban egy oda-vissza csipogás zajlik a férfi és a nő között, amely lehetővé teszi a hím számára, hogy megtalálja partnereit. Mivel azonban a pufók és a védetlen éneklő hímeket ugyanolyan könnyen megtalálhatják a ragadozók, mint a nőstények, néhány hím csaláshoz folyamodik. Ahelyett, hogy energiát fektetnének be a maguk felhívására, csendesen várnak egy énekes hím közelében, és elfogják a nőstényt, mielőtt megismerkedhetne az igazi énekessel. Annak elkerülése érdekében, hogy elrejtőzzenek, ezek az úgynevezett álcázott hímek nősténynek tűnnek fel, hiányoznak mind a szárnyak, mind a többi hímnél észrevehetően felfújt has. Az ilyen „csali-és-lekapcsoló” szexuális parazitizmus más énekes rovarokban, például tücskökben is ismert.(Piotr Naskrecki)
+A hólyagsáskákat (Pneumoridae család) elsősorban Afrika déli részén találhatjuk meg, és jelenleg csak tizenhét fajuk ismert. De ez a kis állatcsoport sok figyelmet kapott a hallás- és udvarlási taktika evolúciójával foglalkozó biológusoktól. Kiderült, hogy a legérzékenyebb "fülük" van az összes rovar között, amelyek ugyanakkor elképesztően kifinomultak is, és amelyek közvetlenül a potroh falához kapcsolódnak, az érzékelősejtek kis csomóiból állnak - szám szerint minden állatnak tizenkét különálló, egyszerű füle van. A nőstények a hím hívását két kilométernél nagyobb távolságból hallják, noha a hím a nő nagyon visszafogott válaszát csak ötven méterről hallja. A továbbiakban egy oda-vissza "csipogás" zajlik a férfi és a nő között, amely lehetővé teszi a hím számára, hogy megtalálja partnereit. Mivel azonban a pufók és a védetlen éneklő hímeket ugyanolyan könnyen megtalálhatják a ragadozók, mint a nőstények, néhány hím csaláshoz folyamodik. Ahelyett, hogy energiát fektetnének be az "ön-reklámozására", csendesen várnak egy énekes hím közelében, és elfogják a nőstényt, mielőtt megismerkedhetne az igazi énekessel. Annak elkerülése érdekében, hogy elrejtőzzenek, ezek az úgynevezett álcázott hímek nősténynek tűnnek fel, hiányoznak mind a szárnyak, mind a többi hímnél észrevehetően felfújt has. Az ilyen „csali-és-lekapcsoló” szexuális parazitizmus más énekes rovarokban, például tücskökben is ismert.(Piotr Naskrecki)
 https://thesmallermajority.com/2012/07/24/the-amazing-flying-gooseberries/?fbclid=IwAR2K7dwynJ7Z_QreLPgY7VAMtqMqIAqiYv9NpkJOlqo10H9nIo46pbLR32E

← Régebbi változat		A lap 2020. május 11., 16:35-kori változata
8. sor:		8. sor:

	https://thesmallermajority.com/2012/07/24/the-amazing-flying-gooseberries/?fbclid=IwAR2K7dwynJ7Z_QreLPgY7VAMtqMqIAqiYv9NpkJOlqo10H9nIo46pbLR32E		https://thesmallermajority.com/2012/07/24/the-amazing-flying-gooseberries/?fbclid=IwAR2K7dwynJ7Z_QreLPgY7VAMtqMqIAqiYv9NpkJOlqo10H9nIo46pbLR32E
−
−
−


19. sor:		16. sor:

	[[Fájl:41437_2008_Article_BF6801069_Fig1_HTML.jpg\|bélyegkép\| Teleogryllus oceanicus; a. 'Néma hím, b. Normál hím, c. Nőstény]]		[[Fájl:41437_2008_Article_BF6801069_Fig1_HTML.jpg\|bélyegkép\| Teleogryllus oceanicus; a. 'Néma hím, b. Normál hím, c. Nőstény]]
−
−
−

← Régebbi változat		A lap 2020. május 11., 16:34-kori változata
18. sor:		18. sor:


		+	[[Fájl:41437_2008_Article_BF6801069_Fig1_HTML.jpg\|bélyegkép\| Teleogryllus oceanicus; a. 'Néma hím, b. Normál hím, c. Nőstény]]


23. sor:		24. sor:


−	~~[[Fájl:41437_2008_Article_BF6801069_Fig1_HTML.jpg\|bélyegkép\| Teleogryllus oceanicus; a. 'Néma hím, b. Normál hím, c. Nőstény]]~~
	Hangtalanul ciripelnek tovább a Hawaiion élő tücskök – brit kutatók szerint fejlődésük során “lehalkították” hangkeltő apparátusukat.		Hangtalanul ciripelnek tovább a Hawaiion élő tücskök – brit kutatók szerint fejlődésük során “lehalkították” hangkeltő apparátusukat.