<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Acrididae</id>
	<title>Acrididae - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Acrididae"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Acrididae&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-10T15:48:52Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.35.4</generator>
	<entry>
		<id>https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Acrididae&amp;diff=1401&amp;oldid=prev</id>
		<title>Stefan: Új oldal, tartalma: „&lt;center&gt;Familia: &#039;&#039;Catantopidae&#039;&#039;&lt;/center&gt;   12-10.A hátsó lábszáron a külső oldalon felül nincs végtövis (159/a).&#039;&#039;&#039;11&#039;&#039;&#039;   -A hátsó lábszáron felül a k…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://zoology.unideb.hu/orthoptera-wiki/index.php?title=Acrididae&amp;diff=1401&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2018-04-12T11:06:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „&amp;lt;center&amp;gt;Familia: &amp;#039;&amp;#039;Catantopidae&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt;   12-10.A hátsó lábszáron a külső oldalon felül nincs végtövis (159/a).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;11&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;   -A hátsó lábszáron felül a k…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;center&amp;gt;Familia: &amp;#039;&amp;#039;Catantopidae&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
12-10.A hátsó lábszáron a külső oldalon felül nincs végtövis (159/a).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;11&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A hátsó lábszáron felül a küls oldalon van végtövis(159/b).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Kis hegyisáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Pezotettix giornae&amp;#039;&amp;#039; (Rossi 1794)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
13-11.Az előháton nincsenek oldalgerincek (159/c).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;12&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-Az előháton jelentékeny oldalgerincek vannak, legalább a prozónában (159/d).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;13&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
14-12.Az előhát háztetőszerűen összenyomott, erősen kiemelkedő középgerince van, hátul szögben végződik; nagy faj, 30 mm-nél hosszabb; sokszor 40-60 mm.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Egyiptomi vándorsáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Anacridium aegyptium&amp;#039;&amp;#039; (Linne 1758)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-Az előhát felül lapos vagy domború. Középborda nincs, vagy gyenge; hátul lekerekített vagy vágott; legfeljebb 31 mm. Hegyvidéki állatok. Tribus:Podismini.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;14&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
15-13.A repülőszervek teljesen kifejlődtek.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;18&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A fedőszárnyak lebenyszerűek, a potroh 2. tergitjén nem nyúlnak túl; a hátsó szárnyak nincsenek meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Ál-olasz sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Paracaloptenus caloptenoides &amp;#039;&amp;#039;(Brunner v.W. 1861)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
16-14.A fedőszárnyak keskenyek, hosszúkásak.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;16&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A fedőszárnyak szélesek, ellipszisalakúak, egészen a hosszúkás tojás alakúig; csak a squamiptera-tól a mikroptera-ig (a mesoptera példányoknál egészen a holoptera-ig, v.ö. frigida, pedestris, alpina).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;15&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
17-15.A prozóna olyan hosszú, vagy kevéssel hosszabb, mint a metazóna, ez hátul enyhén konvex.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Tarka hegyisáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Podisma pedestris&amp;#039;&amp;#039; (Linne 1758)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A előhát sima, prozónája kb. 1.5-ször olyan hosszú, mint a ráncos, pöttyös metazóna; a előhát-hát, miként az egész test is, világos szőrös; a hím furcula-ja lemezszerű (2 háromszögletű lemez); a nőstény felső valvái S-alakúan hajtottak, az alsók karcsúak, fogazatlanok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Alpesi sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Miramella alpina&amp;#039;&amp;#039; (Kollar 1833)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
18-16.A furcula fejlett; a tojócső valvái fogazatlanok.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;17&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A furcula helyén a hím analis szelvényének a hátsó pereme csak egy kisssé megvastagodik vagy kiszélesedik; a tojócső alsó valvái fogazottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Fieber-hegyisáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Pseudopodisma fieberi&amp;#039;&amp;#039; (Scudd 1898)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Nagy hegyi sásákája (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Pseudopodisma nagyi&amp;#039;&amp;#039; (Galvagni and Fontana 1996)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
19-17.A hím supraanalis lemeze a közép felett erősen befűződik; a nőstény subgenitalis lemezének a csúcsi felében egy barázda szerű, sekély bemélyedés van, vagy egész hosszában enyhén barázdált.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Schmidt-hegyisáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Odontopodisma schmidti&amp;#039;&amp;#039; (Fieber 1835)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(Ha a hátulsó lábszár kifejezetten piros, akkor &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Vöröslábú hegyisáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Odontopodisma rubripes&amp;#039;&amp;#039; (Ramme 1931))&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A hím supraanalis lemeze a bázisa közelében befűződik. A nőstény subgenitalis lemeze nem barázdált.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Olajzöld hegyisáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Odontopodisma decipiens&amp;#039;&amp;#039; Ramme 1951&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
20-18. Az aedeagus stylusai hosszúak,, keskenyek, a csúcsi részük hegyes; a nyelvecske hosszú, a csúcsa felé erősen elkeskenyedik (170/a). A fedőszárnyak többé-kevésbé túlnyúlnak a hátsó térden. A hátsó comb belső oldalán két sötét harántvonal van, ezek nem érik el a belső alsó combszegélyt; a hátsó lábszár erős cseresznyepiros; a hátsó szárny világospiros; a hím subgenitalis lemeze hosszabb, hegyes; a tojócső felső valvái felső oldala jelentősen szélesebb, az alsó erősen bevágott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Olasz sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Calliptamus italicus&amp;#039;&amp;#039; (Linne 1758)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-Az aedeagus stylusai rövidek, a nyelvecske rövid, levágott (170/b). A fedőszárnyak többé-kevésbé túlnyúlnak a hátsó térden. A hátsó comb belső oldalán egy nagy fekete folt van, vagy ez több foltocskára oszlik, melyek közül a középső eléri a comb alsó peremét; a hátsó lábszárak erősen narancsvörösek. A hátsó szárnyak rózsaszínűek. A hím subgenitalis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
lemeze rövidebb; a felső tojócső valvák felül nem jelentősen szélesebbek, az alsók kevéssé bevágottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Barbár sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Calliptamus barbarus &amp;#039;&amp;#039;(Costa 1836)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;Familia: &amp;#039;&amp;#039;Acrididae&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
21-19.A legcsalhatatlanabb és legjellemzőbb ismertető jegyek: a hátsó comb belső oldalán az élesszegélyű cirpelőléc, melyen kis cirpelő-csapocskák vannak, továbbá a jól kifejlődött vena intercalata, a fedőszárnyak media-mezejének mellékere, mely élesen kiáll, és cirpelő-csapocskák – itt a cuticula erősebb kiemelkedései – borítják. A fejtető elöl lefelé hajlik, és a majdnem függőleges homlokkal derék- vagy tompaszöget zár be (172/a); a fejtetői gödröcskék háromszögűek, háromszögűen legömbölyítettek (tojás alakúak), trapéz alakúak, vagy nincsenek meg (172/b); az első potrohgyűrű nyúlványa a metasternum lebenyei között a hímnél négyszög vagy félkör alakú, a nősténynél harántállású, legalább kétszer szélesebb a hosszánál (172/c). A fedőszárnyak media mezeje legalább a bázisi részén sűrűn és szabálytalanul erezett. A hátsó szárnyak sokszor tarkák. Ha a fejtető és a homlok helyzetében vagy az 1. potrohgyűrű nyúlványában eltérés van, azután vagy a fejtetői gödröcskék hiányoznak és egyúttal a előhát oldalgerince is, (akkor Parapleurus), vagy az oldalgerinc hiányzik, a előhát befűződött és a fejtetői gödröcskék trapéz alakúak vagy háromszögűek, és majdnem a fejtetőcsúcsig nyúlnak (akkor Aiolopus, Epacromius), vagy a előháton van egy kúpszerű szemölcs (Mecosthetus).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Subfamilia: Oedipodinae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;20&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A hátsó comb belső oldalán cirpelő-csapocskákkal ellátott léc van (cirpelő-léc), a cirpelő éren (a fedőszárnyak radius ere) nincsenek csapocskák (sima). Mindkét jegy csak erős nagyítással látható. A fejtető vízszintes, a mélyen lefelé-hátrafelé irányuló homlokkal hegyesszöget zár be (172/d); a fejtetői gödröcskék négyszögűek (rombusz alakúak), ritkán nincsenek meg. A fedőszárnyak media mezeje általában szabályos erezetű, ebben nincs, vagy csak egy szabálytalanul görbülő mellékér van. A hátsó szárnyak majdnem mindig világosak, csak ritkán sötétek. Az első potrohgyűrű nyúlványa a metasternum lebenyei között keskeny, hosszabb a szélességénél, csak a vastag testű nőstényeknél négyzetes vagy félkör alakú (172/e). Azoknál a sáskáknál, melyek hasonló felépítésűek, de a fejtetői gödröcskék háromszögűek, trapéz alakúak, vagy nincsenek meg, vagy egyidejűleg az oldalgerincek is hiányoznak v.ö. az oedipodináknál felsoroltakkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Subfamilia: Acridinae&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;33&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
22-20.A homlok és a fejtető egymással hegyesszöget zár be. Az 1. potrohsternit nyúlványa a metasternum lebenyei között keskeny, hosszabb a szélességénél, ritkán (vastagtestű nőstények) négyzetes vagy félkör alakú.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;28&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A homlok és a fejtető tompa- vagy derékszöget zár be. Az első potrohsternit nyúlványa a metasternum lebenyei között a nősténynél legalább kétszer szélesebb a hosszánál, a hímnél négyzetes vagy félkör alakú.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;21&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
23-21.Az előhát középgerince jelentős, erősen kidomborodó; a előháton rovátkák nincsenek (Oedaleus) vagy alig észlelhetők (173/a).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;22&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-Az előhát középgerincén, ha ez megvan, vannak rovátkák (173/b).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;23&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
24-22.A fejtetői gödröcskék nincsenek meg, az oldalsó homlokszemek éppen a fejtető szélén helyezkednek el; a hátsó szárnyak cinóberpirosak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Kereplő sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Psophus stridulus &amp;#039;&amp;#039;(Linne 1758)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A fejtetői gödrök jelentékenyek, az oldalsó homlokszemek a fejtető széle alatt vannak. A hátsó szárnyak üvegszerűek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Szalagos sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Oedaleus decorus&amp;#039;&amp;#039; (Germar 1826)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
25-23.A középgerinc csak a metazónában alakult ki, de ott is csak gyengén, az előháton három rovátka van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Homokszínű sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Sphingonotus coerulans&amp;#039;&amp;#039; (Linne 1758)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-Az előhát középgerince jelentékeny, egy vagy két harántbarázda szeli át.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;24&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
26-24.Az előhát középgerincén csak egy harántárok van (173/c).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;25&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-Az előhát középgerincén két harántárok van (173/d).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;27&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
27-25.A hátsó comb felül nem fűrészes.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;26&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A hátsó comb felül finoman fűrészes (173/e).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Keleti vándorsáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Locusta migratoria&amp;#039;&amp;#039; (Linne 1758)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
28-26.A hátsó comb felső gerince egyenletesen fut (173/f).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Szerecsen vagy változó sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Celes variabilis&amp;#039;&amp;#039; (Pallas 1771)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A hátsó comb felső gerince a közepe után hirtelen lesüllyed (173/g). A homlokléc közepén rövid hosszanti gerinc van; a hátsó szárnyak kékek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Kékszárnyú sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Oedipoda coerulescens &amp;#039;&amp;#039;(Linne 1758)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
29-27.A előhát metazónája egy kevéssel hosszabb a prozónánál, lekerekített vagy tompaszögű, többnyire pelyhesen szőrös (fénnyel szemben nézd!) (173/h). A hátsó szárny cinóber piros.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Önbeásó sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Acrotylus insubricus&amp;#039;&amp;#039; (Scopoli 1786)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A hátsó szárny citrom- vagy narancssárga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Hosszúlábú önbeásó sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Acrotylus longipes&amp;#039;&amp;#039; (Charpentier 1845)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
30-28.A fejtetői gödröcskék megvannak, jelentékenyek.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;29&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A fejtetői gödröcskék nincsenek meg, vagy alig felismerhetők; az előháton nincs oldalgerinc.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Hagymazöld sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Parapleurus alliaceus&amp;#039;&amp;#039; (Germar 1817)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
31-29.Az előháton nincs oldalgerinc, befűzött. A előmellen nincs kúpszerű szemölcs.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;30&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-Az előháton jelentős, egyenes oldalgerincek vannak, nincs befűződve; a előmellen van kúpalakú szemölcs (173/j).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Tundra sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Mecosthetus grossus&amp;#039;&amp;#039; (Linne 1758)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
32-30.A fejtetői gödröcskék háromszögletűek; a media mezőnek a közepén van mellékér (173/k).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;32&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A fejtetői gödröcskék trapéz alakúak; a media mezőben lévő mellékér majdnem érinti a mediát a csúcson (173/l).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;31&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
33-31.A hátsó comb vastag (186/b), belül a bázisán széles fekete folt van, ritkábban különálló foltok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;(G:…….A…..) &amp;#039;&amp;#039;Aiolopus strepens &amp;#039;&amp;#039;(Latreille 1804)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A hátsó comb karcsú (186/c), belül 2-3 különálló fekete folt van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Tengerzöld sáska (G:…….A…..) &amp;#039;&amp;#039;— Aiolopus thalassinus &amp;#039;&amp;#039;(Fabricius 1781)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
34-32.A fedőszárnyak csak elérik a hátsó térdet, de nem nyúlnak túl rajta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Pannon vagy sziki sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Epacromius coerulipes&amp;#039;&amp;#039; (Ivanov 1887)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A fedőszárnyak túlnyúlnak a hátsó térden.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Pontusi sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Epacromius tergestinus&amp;#039;&amp;#039; (Charpentier 1825)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;Subfamilia: Acridinae&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
35-33.A csápok fonalszerűek, a fejtető nem hosszabbodik meg úgy, mint a 190/a.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;34&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A csápok kard alakúak, a fejtető megnyúlt (190/a).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Sisakos sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Acrida hungarica&amp;#039;&amp;#039; (Herbst 1786)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
36-34.Fejtetői gödröcskék vannak.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;36&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-Fejtetői gödröcskék nincsenek.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;35&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
37-35.A hím fedőszárnyainak vége lekerekített; a subgenitalis lemez meglehetősen rövid (190/d); a nőstény fedőszárnyai a háton majdnem érintkeznek egymással (190/b); a tojúcső valvái rövidek és erősek (190/e).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Aranyos sáska (G:…….A…..) — Chrysochraon dispar (Germar 1834)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A hím fedőszárnyainak vége erősen levágott; a subgenitalis lemez hosszú és hegyes (190/f); a nőstény fedőszárnyai oldalt helyezkednek el, a hát széles részét szabadon hagyják maguk között (190/g); a tojócső valvái hosszúak és vékonyak (190/h).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Smaragdzöld sáska (G:…….A…..) — Euthystira brachyptera (Ocskay 1826)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
38-36.Az előmell tompa, azaz nincs rajta kúpszerű szemölcs.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;37&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-Az előmellen kúpszerű szemölcs van (190/i).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;65&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
39-37.A fejtetői gödröcskék hosszúak és keskenyek, olyan szélesek, mint egy középső csápíz, az előháton két jelentő, folyamatos oldalgerinc van. A dobhártya többé-kevésbé fejlett (190/j).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;38&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A homlokgödröcskék szélesebbek, mint egy középső csápíz; az előhát oldalgerince csak hátul alakult ki, elöl csak egy világos szalag jelzi, középen jelentéktelen; a dobhártya nyitott (190/k).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;64&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
40-38.A csápok fonalszerűek.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;40&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A csápok végükön megvastagodottak.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;39&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
41-39.A fedőszárnyak első széle a bázis után kiszélesedik (190/l); a előhát harántárka középen vagy amögött van. A fedőszárnyak cubitus és analis ere elválik; a csápok jelentősen gombosak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Erdei bunkóscsápú sáska (G:…….A…..) — Gomphocerippus rufus (Linne 1758)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A fedőszárnyak első széle egyenes (190/m); a előhát harántárka középen vagy az előtt van.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;63&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
42-40.A fedőszárnyak első széle a bázisnál egyenes; a praecosta mező keskeny, megnyúlt, a csúcs felé fokozatosan keskenyedik (191/a); lásd a Chorthippus albomarginatus-t is, ahol csak a nősténynél szélesednek gyengén.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;41&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A fedőszárnyak első széle a bázisánál kitágul, a praecosta mező rövid, lebenyalakú, a vége felé hirtelen elkeskenyedik (191/b); csak a Chorthippus albomarginatus hímnél nem tágul ki, de akkor a előhát oldalgerince majdnem egyenes.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;42&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
43-41.A tojócső valváin fog van (191/c). A fedőszárnyak media mezője feltűnően kiszélesedik, kiváltképp a hímeknél, szabályos kereszterekkel; a előhát oldalgerince csak kissé ívelő (191/d).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;44&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A tojócső valváin nincs fog (191/e); a fedőszárnyak media mezője nem feltűnően szélesedik ki, s csak kevés harántsáv van rajta; a előhát oldalgerince szögben törik (191/f); ha egyenes, lásd Chorthippus albomarginatus.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;49&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
44-42.A előhát oldalgerincei többé-kevésbé befelé hajlanak; ha egyenesek, akkor a thorx pleurái nem durva ráncosan pettyezettek. A fejtető csúcsa előreugrik (191/g), a gerincek nem hosszabbodnak meg.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;43&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A előhát oldalgerincei egyenesek; a thorax pleurái durván-ránci\osan pöttyösek; a fejtető csúcsa tompa, az oldalgherincek a szemek mögött meghosszabbodnak (191/h).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;62&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
45-43.Az 1. és 2. cubitus összenőtt, a subcosta a fedőszárny apikalis részén meghajlik, a radius ér erős, a media mező széles, szabélyos haránterekkel; a hátsó szárnyak hosszanti erei feltűnően megerősödtek (191/i): hím. (A nősténynél a 2. cubitus és az analis ér egész teljesen össznőtt, de egyéb jegyei csak gyengén, illetve egyáltalán nem kifejezők; a hátsó szárnyak hosszanti erei csak gyengébben erősödtek meg; a Chorthippus apricarius-nál a fedőszárnyak fenti erei ugyancsak össznőttek, de a bázisnál még észrevehetően elválnak.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Hangos hegyisáska vagy szerecsensáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Stauroderus scalaris&amp;#039;&amp;#039; (Fischer-Waldheim 1846&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-Az 1. és 2. Cu (illetve 2. Cu és az analis ér) többé-kevésbé jelentősen elválik (csak az apricarius-nál nőttek össze egészen a bázis-előttig); a media mező nem, vagy csak kevéssé szélesedik ki; a haránterek nem olyan szabályosak; a hátsó szárnyak radiusa és hosszanti erei nem erősek (191/j).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;52&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
46-44.A fedőszárnyak keskenyek, főképp a nősténynél jelentősen keskenyebbek, mint a hátsó comb; az első szélükön nincs mellékér.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;45&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A fedőszárnyak szélesek, a csúcsuk lekerekített, főképp a hímnél jelentősen szélesebbek a hátsó combnál; első szélükön van mellék ér. Az 1. és 2. cubitus többé-kevésbé összenőtt, egyenesen fut ki (196/c). A hátsó szárnyak barnásak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Jajgató réti sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Stenobothrus lineatus &amp;#039;&amp;#039;(Panzer 1796)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
47-45.A fedőszárnyak rövidebbek vagy hosszabbak a potrohnál, de mindig hosszabbak annak felénél.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;46&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A fedőszárnyak lebenyformájúak, a hímnél a előhátnak kb. a feléig, a nősténynél 1/4-éig nyúlnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Szárnyatlan rétisáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Stenobothrus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;crassipes&amp;#039;&amp;#039; (Charpentier 1825)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
48-46.A media mező jelentősen hosszabb, mint as fedőszárny fele; a világos foltocska (ami néha jelenktéktelen) a fedőszárny csúcsa előtt van (196/e).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;47&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A media mező alig olyan hosszú, vagy rövidebb, mint a fedőszárny fele; a fehér foltocska röviddel a fedőszárny közepe után helyezkedik el (196/f).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Fischer-rétisáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Stenobothrus fischeri&amp;#039;&amp;#039; (Eversmann 1848&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
49-47.Az 1. és 2. cubitus többé-kevésbé összenőtt; a media mezőn jelentős barna folt van (196/g).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;48&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-Az 1. és 2. cubitus jelentékenyen szétválik, a media mező jelentéktelenül foltos (196/h).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Kis rétisáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Stenobothrus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;stigmaticus&amp;#039;&amp;#039; (Rambour 1838)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
50-48.A hátsó szárnyak keskenyek, a csúcs felé elkeskenyednek, as media mező a töve és csúcsa felé keskenyedik (196/i).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Sztyeppréti sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Stenobothrus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;nigromaculatus&amp;#039;&amp;#039; (Herrich-Schaeffer 1840)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A hátsó szárnyak nagyobbak, csúcsuk felé csak kissé vagy alig keskenyednek el, a media mező egész hosszában majdnem egyenletesen széles (196/j).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Eurázsiai rétisáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Stenobothrus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;eurasius&amp;#039;&amp;#039; Zubowski 1898&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
51-49.A fejtetőn nincs hosszanti gerinc, a tojócső valvái rövidek, rövidebbek a subgenitalis lemeznél.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;50&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A fejtetőn van hosszanti gerinc; a előhát oldalgerincei a prozónában divergálók; a tojócső valvái hosszúak, kb. akkorák, mint a subgenitalis lemez. A hátsó szárnyak füstszínűek, s főképp a csúcsukon barnák; a tapogatók egyszínűek; a potroh sem felül, sem alul nem piros.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;(G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Omocestus viridulus&amp;#039;&amp;#039; (Linne 1758)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
52-50.A hátsó szárnyak üveg szerűek, csak a csúcs felé füstszínűek kissé.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;51&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A hátsó szárnyak a középig többé-kevésbé füstszínűek, főképp a csúcsuk barna; a tapogatók hegye fehér. A potrohcsúcs alul is, felül is többnyire piros&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Vöröshasú tarlósáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Omocestus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;ventralis&amp;#039;&amp;#039; Zetterstedt 1821)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
53-51.A fedőszáerny media mezőjében számos, szorosan álló, kissé szabálytalanabb harántér van; a sternum nem vagy csak gyéren szőrös; a hím potrohcsúcsa piros.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Barna tarlósáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Omocestus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;haemorrhoidalis&amp;#039;&amp;#039; (Charpentier 1825)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A fedőszárnyak media mezőjében kevésbé nagyszámú, és többnyire szabályos harántér van; a sternum meglehetősen szőrös, a him potrohcsúcsa sárga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Szőke tarlósáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Omocestus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;petraeus&amp;#039;&amp;#039; (Brisout 1855)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
54-52.Az előhát oldalgerincei a prozónában összhajlanak, a metazónában erősen divergálnak (209/a). Alnem: Glyptobothrus.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;53&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-Az előhát oldalgerincei a prozónában egyenesek, vagy alig hajlók, a metazónában enyhén divergálótól a mjdnem egyenesig (109/b). Alnem: Chorthippus.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;58&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
55-53.A fedőszárnyak 1. és 2. cubitus ere a tövüktől kezdve láthatóan el vannak választva (109/c).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;54&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A fedőszárnyak 1. és 2. cubitus ere csak a tövénél válik el, egyébként összenőtt (209/d).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Szélesszárnyú tarlósáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Glyptobothrus apricarius&amp;#039;&amp;#039; (Linne 1758)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
56-54.Az előhát metazónája rövidebb a prozónánál (209/e); a előhát hátsó pereme lekerekített; a sternum csupasz vagy kissé szőrös; a fedőszárnyak néha rövidebbek a potrohnál.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;55&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-Az előhát metazónája hosszabb a prozónánál (209/f); a előhát hátsó széle tompaszögű; a sternum sűrűn szőrös; a fedőszárnyak mindkét nemnél hosszabb a potrohnál.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;56&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
567-55.A fedőszárnyak a hímnél majdnem olyan hosszúak, mint a potroh, a nőstényé sokkal rövidebb; a subcosta mező ívben hajlik, a praecosta mező szélesebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;(G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Glyptobothrus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;pullus&amp;#039;&amp;#039; (Philippi 1830)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A hím fedőszárnyai hosszabbak, a nőstényé akkorák, mint a potroh; a subcosta mező egyenes, a praecosta mező keskeny.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Bolygó tarlósáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Glyptobothrus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;vagans&amp;#039;&amp;#039; (Eversmann 1848)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
58-56A hím fedőszárnyai szélesek, az első szélük erősen ívelő; a costa és subcosta mező erősen kiszélesedett, csillogó; a radius ér hullámos; a nőstény fedőszárnyainak az első széle ívben hajlik (209/g:hím, 209/h:nőstény).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Zengő tarlósáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Glyptobothrus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;biguttulus&amp;#039;&amp;#039; (Linne 1758)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A hím fedőszárnyai keskenyebbek, első szélük kevésbé ívelő; a costa mező gyengén, a subcosta mező alig szélesedik ki (209/i); a radius ér egyenes; a nőstény fedőszárnyai keskenyek, első szélük majdnem egyenes (209/j).&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;57&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
59-57.Nagyobb állat; a hím fedőszárnyai a végükön kb. 3/4 olyan szélesek, mint a legszélesebb helyen; a nőstény fedőszárnyai: 13-15 mm, a hímé: 19-21 mm.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Közönséges tarlósáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Glyptobothrus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;brunneus&amp;#039;&amp;#039; (Thunberg 1815)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-Kisebb állat, a hím fedőszárnya a végén kb. fele szélességű, mint a legszélesebb helyen; a him fedőszárnya: 10-12 mm, a nőstényé: 13-15 mm. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Halk tarlósáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Glyptobothrus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;mollis&amp;#039;&amp;#039; (Charpentier 1825)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
60-58.A repülőszervek mindkét nemnél jól kifejlettek.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;59&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A repülőszervek többnyire megrövidültek (egyedileg ritka a hosszúszrányú); a hátsó szárnyak rövidebbek a fedőszárnyaknál.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;60&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
61-59.Az előhát oldalgerincei majdnem egyenesek; a radius ér S alakban hajló. A media mező a közép után hátrafelé, azaz a radius értől elfelé hajlik; a costa mező alig szélesedik, a nőstényeknél keskeny, fehéres vagy sárgás, gyéren vagy jelentéktelenül erezett; a hímnél az első széle csak kevéssé ivelő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Csinos rétisáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Chorthippus albomarginatus&amp;#039;&amp;#039; (DeGeer 1773)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-Az előhát oldalgerincei enyhén ivelők; a radius ér majdnem egyenes; a media mező fokozatosan hajlik visszafelé, el a radius értől; a costa mező erősen kiszélesedett, a nősténynél szélesebb, ritkán fehéres, jelentősen sűrűn erezett.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;61&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
62-60.A előhát harántárka a középen helyezkedik el; a tojócső valvái hosszúak (210/a). A hím fedőszárnya 4.9-9.4 mm.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Lápréti sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Chorthippus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;montanus&amp;#039;&amp;#039; (Charpentier 1825)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A előhát harántárka a közép mögött van. A tojócső valvái rövidebbek (210/b). A hím fedőszárnya 3.8-7 mm.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Közönséges rétisáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Chorthippus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;longicornis/parallelus&amp;#039;&amp;#039; Zetterstedt 1821&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
63-61. A előhát oldalgerincei hátrafelé jelentősen divergálnak; a hím fedőszárnya a costa mező mögött jelentősen elkeskenyedik, ferdén végződik, s ezáltal úgy tűnik, hogy erősen kihegyezett (221/a,b).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Hátas rétisáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Chorthippus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;dorsatus&amp;#039;&amp;#039; (Zetterstedt 1821)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A előhát oldalgerincei hátrafelé kevésbé divergálók, sőt sokszor többé-kevésbé párhuzamosak; a hím fedőszárnyai a costa mező végén sokkal kevésbé keskenyednek el, ezzel tompább, illetve kevésbé hegyes látszatot keltenek (221/c,d).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;rétisáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Chorthippus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;loratus &amp;#039;&amp;#039;Fischer-Waldheim 1864&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
64-62.Karcsú; repülőszervei rendszerint elérik a hátsó térdet, vagy túl is nyúlnak rajta kissé. A hím subgenitalis lemeze kúpszerű, a vége lekerekített.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Karcsú rétisáska (G:…….A…..) —&amp;#039;&amp;#039;Euchorthippus pulvinatus&amp;#039;&amp;#039; (Fischer-Waldheim 1846)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-Esetlenebb; a repülőszervek jelentősen rövidebbek, főképp a nősténynél; a hátsó szárnyak rövidebbek a fedőszárnyaknál. A hím subgenitalis lemeze hosszú és hegyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Rövidszárnyú rétisáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Euchorthippus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;declivus&amp;#039;&amp;#039; (Brisout 1848)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
65-63.A homklokpárkány hosszában barázdált. A csápok hossza a test 2/3-a, a végük a himnél erősen kiszélesedik, a nősténynél gyengén, de észrevehetően; kissé hosszabbak, mint a fej+előhát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Homoki bunkóscsápúsáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Myrmeleotettix antennatus &amp;#039;&amp;#039;(Fieber 1853)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A homlokpárkány csak a mellékszemeknél nyomódik be gyengén, egyébként nem barázdált. A hím csápjai csak kevéssel hosszabbak a fej+előhátnál; végükön gyengén szélesednek ki; a nősténynél csak egész kevéssé.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Kis bunkóscsápúsáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Myrmeleotettix&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;maculatus &amp;#039;&amp;#039;(Thunberg 1815)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
66-64.A fejtetői gödröcskék trapéz alakúak; a fedőszárnyak túlnyúlnak a hátsó térden.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Marokkói sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Dociostaurus maroccanus &amp;#039;&amp;#039;(Thunberg 1815)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A fejtetői gödröcskék rombusz alakúak; a fedőszárnyak nem nyúlnak túl a hátsó térden.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Rövidnyakú sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Dociostaurus&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;brevicollis &amp;#039;&amp;#039;(Eversmann 1848&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
67-65.A előhát oldalgerincei csak enyhén ívben hajlók, elöl csak kissé, vagy egyáltalán nem divergálók. A nőstény hátsó szárnyai rövidebbek a potrohnál (ritkán holopter).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Szép hegyi sáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Arcyptera fusca &amp;#039;&amp;#039;(Pallas 1773)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-A előhát oldalgerincei szögben törnek, elöl erősen divergálók. A fedőszárnyak mindkét nemnél elérik a hátsó térdet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div align=&amp;quot;right&amp;quot;&amp;gt;Sztyepplejtősáska (G:…….A…..) — &amp;#039;&amp;#039;Pararcyptera microptera &amp;#039;&amp;#039;(Fischer-Waldheim 1833)&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Stefan</name></author>
	</entry>
</feed>