Barbitistes serricauda - Laptörténet

Stefan, 2020. január 6., 10:18-n

2020-01-06T10:18:40Z

Stefan, 2019. február 5., 17:12-n

2019-02-05T17:12:16Z

Stefan, 2019. február 5., 17:09-n

2019-02-05T17:09:38Z

Stefan, 2019. február 5., 17:05-n

2019-02-05T17:05:17Z

Stefan, 2019. február 5., 16:52-n

2019-02-05T16:52:31Z

Stefan, 2019. február 5., 16:48-n

2019-02-05T16:48:05Z

Stefan, 2019. január 29., 11:54-n

2019-01-29T11:54:06Z

Stefan, 2019. január 28., 12:41-n

2019-01-28T12:41:55Z

Stefan, 2019. január 28., 09:51-n

2019-01-28T09:51:11Z

Stefan, 2018. december 18., 15:44-n

2018-12-18T15:44:19Z

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 <gallery>
-Barbitistes_serricauda_m.jpg|Képaláírás1
+Barbitistes_serricauda_m.jpg|Málnaszöcske
-Barbitistes_serricauda_fm.jpg |Képaláírás2
+Barbitistes_serricauda_fm.jpg |Málnaszöcske
 </gallery>
@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 http://www.orthoptera.ch/arten/item/barbitistes-serricauda
-Leírás: A színe világos-, sötétzöld, különböző erős sötét foltokkal. A test alja sárga. Nem ritka, hogy színes állatok jelennek meg, amelyek sötétzöldek, majdnem feketék. Különösen a sötéten színezett hímeknél a lábak erősen piros színűek. A nőstényeknél a sötét egyedek ritkábbak. A világos szem mögött lévő csík áthalad a pronotumon, a szárnyakon és gyakran folytatódik a potrohon. A fej és a pronotum területén a világos sáv sötétedik. Ez már a lárvákon is  jól látható. A pikkely alakú szárnyak a hímekre jellemzőek, zöldek színű, vörösesbarna és sárgás szegéllyel. A nőstények szárnyai rövidebbek, a hátsó szélen gyakorlatilag egyenesek, zöldes, sárgás-barnás színűek. A legfontosabb jellemzője a hímek cerkuszai. Ezek egyértelműen S alakúak, és a végükön nyugalomban átfednek egymáson. A cercus vége folyamatosan a végfogba fut. A tojócső csak az utolsó harmadban hajlik felfelé, és a végén erősen fűrészes.
+'''Leírás:''' A színe világos-, sötétzöld, különböző erős sötét foltokkal. A test alja sárga. Nem ritka, hogy színes állatok jelennek meg, amelyek sötétzöldek, majdnem feketék. Különösen a sötéten színezett hímeknél a lábak erősen piros színűek. A nőstényeknél a sötét egyedek ritkábbak. A világos szem mögött lévő csík áthalad a pronotumon, a szárnyakon és gyakran folytatódik a potrohon. A fej és a pronotum területén a világos sáv sötétedik. Ez már a lárvákon is  jól látható. A pikkely alakú szárnyak a hímekre jellemzőek, zöldek színű, vörösesbarna és sárgás szegéllyel. A nőstények szárnyai rövidebbek, a hátsó szélen gyakorlatilag egyenesek, zöldes, sárgás-barnás színűek. A legfontosabb jellemzője a hímek cerkuszai. Ezek egyértelműen S alakúak, és a végükön nyugalomban átfednek egymáson. A cercus vége folyamatosan a végfogba fut. A tojócső csak az utolsó harmadban hajlik felfelé, és a végén erősen fűrészes.
 Testhossz: ♂ 15-20 mm | ♀ 17-24 mm | Tojócső 8-11 mm
@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 Cirpelés: Az éneke halk, még éppen hallható ultrhang detektor nélkül. Jó körülmények között 10-15 m hallható. A 3-5 s-os verseket percenként generálják. Egy vers 2-5 szótagcsoportból áll, amelyek éles "t-t-t" hangokat tartalmaznak. A szótagok száma 1-7 között változik. Alacsony hőmérsékleten a szótagok száma a szótagcsoportonként csökken. Nagy egyed-sűrűség esetén a hímek vadul énekelnek, úgy tűnik, nem rendelkeznek tipikus rivalizáló énekkel.
-Elterjedés: Közép- és Kelet-Európai elterjedésű. Délnyugaton a Pireneusok az elterjedés akadálya. Északon Belgiumra, Észak-Németországra és Lengyelországra terjed ki. Az Alpok déli részén a faj Északkelet-Olaszországból az északi Balkánon át a Fekete-tenger régiójáig terjed.
+'''Elterjedés:''' Közép- és Kelet-Európai elterjedésű. Délnyugaton a Pireneusok az elterjedés akadálya. Északon Belgiumra, Észak-Németországra és Lengyelországra terjed ki. Az Alpok déli részén a faj Északkelet-Olaszországból az északi Balkánon át a Fekete-tenger régiójáig terjed.
-Habitat és életmód: Barbitistes serricauda különböző élőhelyeket lakik. Gyakran megtalálható a napsütötte erdők szélén, sövényeken és erdőtisztításokon. A közelmúltbeli bizonyítékok arra utalnak, hogy az elegyes lombhullató erdőkben fordul elő. Ritkán marad a gyepen vagy a cserjék lábánál. Nagyobb magasságokban nyílt élőhelyeken is laknak. Valaisban a száraz sziklás sztyeppeken él, és boróka vagy fenyőfákon található.
+'''Habitat és életmód:''' Barbitistes serricauda különböző élőhelyeket lakik. Gyakran megtalálható a napsütötte erdők szélén, sövényeken és erdőtisztításokon. A közelmúltbeli bizonyítékok arra utalnak, hogy az elegyes lombhullató erdőkben fordul elő. Ritkán marad a gyepen vagy a cserjék lábánál. Nagyobb magasságokban nyílt élőhelyeken is laknak. Valaisban a száraz sziklás sztyeppeken él, és boróka vagy fenyőfákon található.
-Fenológia: Az imágók július elejétől október közepéig fordulnak elő.
+'''Fenológia:''' Az imágók július elejétől október közepéig fordulnak elő.
 Petéiket fák kérge alá rakják (tölgy, a fenyő és a nyír), és 2-3 évig is elfekhet. Májustól kezdődően az első lárvák a jól strukturált erdőszegélyekben és sövényekben találhatók, a lágyszárú és cserje közötti átmeneti zónában.
 Mivel a lágy ének gyakran hallható, és az állatok gyakran maradnak a fák tetején, vagy mozdulatlanul ülnek a lombozatban, a fajokat nehéz megtalálni. Egy ultrahang detektor használata nagyon hasznos lehet a keresésben. Jó eséllyel találhatjuk meg egy erősebb vihar után, amikor néhány állat leesik a lombkoronából, és előbb az alacsony bokrokba menekül.

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 Tudományos név: ''Barbitistes serricauda'' (Fabricius, 1798)
-Elterjedés:
+Elterjedés: dél-, délkelet-európai
 Faunatípus: ponto-pannon
@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 Habitat és életmód: Barbitistes serricauda különböző élőhelyeket lakik. Gyakran megtalálható a napsütötte erdők szélén, sövényeken és erdőtisztításokon. A közelmúltbeli bizonyítékok arra utalnak, hogy az elegyes lombhullató erdőkben fordul elő. Ritkán marad a gyepen vagy a cserjék lábánál. Nagyobb magasságokban nyílt élőhelyeken is laknak. Valaisban a száraz sziklás sztyeppeken él, és boróka vagy fenyőfákon található.
 Fenológia: Az imágók július elejétől október közepéig fordulnak elő.
 Petéiket fák kérge alá rakják (tölgy, a fenyő és a nyír), és 2-3 évig is elfekhet. Májustól kezdődően az első lárvák a jól strukturált erdőszegélyekben és sövényekben találhatók, a lágyszárú és cserje közötti átmeneti zónában.
 Mivel a lágy ének gyakran hallható, és az állatok gyakran maradnak a fák tetején, vagy mozdulatlanul ülnek a lombozatban, a fajokat nehéz megtalálni. Egy ultrahang detektor használata nagyon hasznos lehet a keresésben. Jó eséllyel találhatjuk meg egy erősebb vihar után, amikor néhány állat leesik a lombkoronából, és előbb az alacsony bokrokba menekül.

@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 Elterjedés: Közép- és Kelet-Európai elterjedésű. Délnyugaton a Pireneusok az elterjedés akadálya. Északon Belgiumra, Észak-Németországra és Lengyelországra terjed ki. Az Alpok déli részén a faj Északkelet-Olaszországból az északi Balkánon át a Fekete-tenger régiójáig terjed.
-Habitat és életmód: Az imágók július elejétől október közepéig fordulnak elő.
+Habitat és életmód: Barbitistes serricauda különböző élőhelyeket lakik. Gyakran megtalálható a napsütötte erdők szélén, sövényeken és erdőtisztításokon. A közelmúltbeli bizonyítékok arra utalnak, hogy az elegyes lombhullató erdőkben fordul elő. Ritkán marad a gyepen vagy a cserjék lábánál. Nagyobb magasságokban nyílt élőhelyeken is laknak. Valaisban a száraz sziklás sztyeppeken él, és boróka vagy fenyőfákon található.
 Petéiket fák kérge alá rakják (tölgy, a fenyő és a nyír), és 2-3 évig is elfekhet. Májustól kezdődően az első lárvák a jól strukturált erdőszegélyekben és sövényekben találhatók, a lágyszárú és cserje közötti átmeneti zónában.
 Mivel a lágy ének gyakran hallható, és az állatok gyakran maradnak a fák tetején, vagy mozdulatlanul ülnek a lombozatban, a fajokat nehéz megtalálni. Egy ultrahang detektor használata nagyon hasznos lehet a keresésben. Jó eséllyel találhatjuk meg egy erősebb vihar után, amikor néhány állat leesik a lombkoronából, és előbb az alacsony bokrokba menekül.

@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 Cirpelés: Az éneke halk, még éppen hallható ultrhang detektor nélkül. Jó körülmények között 10-15 m hallható. A 3-5 s-os verseket percenként generálják. Egy vers 2-5 szótagcsoportból áll, amelyek éles "t-t-t" hangokat tartalmaznak. A szótagok száma 1-7 között változik. Alacsony hőmérsékleten a szótagok száma a szótagcsoportonként csökken. Nagy egyed-sűrűség esetén a hímek vadul énekelnek, úgy tűnik, nem rendelkeznek tipikus rivalizáló énekkel.
-Elterjedés:
+Elterjedés: Közép- és Kelet-Európai elterjedésű. Délnyugaton a Pireneusok az elterjedés akadálya. Északon Belgiumra, Észak-Németországra és Lengyelországra terjed ki. Az Alpok déli részén a faj Északkelet-Olaszországból az északi Balkánon át a Fekete-tenger régiójáig terjed.
-Habitat és életmód:
+Habitat és életmód: Az imágók július elejétől október közepéig fordulnak elő.
 Fenológia:

@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 Testhossz: ♂ 15-20 mm | ♀ 17-24 mm | Tojócső 8-11 mm
-Cirpelés:
+Cirpelés: Az éneke halk, még éppen hallható ultrhang detektor nélkül. Jó körülmények között 10-15 m hallható. A 3-5 s-os verseket percenként generálják. Egy vers 2-5 szótagcsoportból áll, amelyek éles "t-t-t" hangokat tartalmaznak. A szótagok száma 1-7 között változik. Alacsony hőmérsékleten a szótagok száma a szótagcsoportonként csökken. Nagy egyed-sűrűség esetén a hímek vadul énekelnek, úgy tűnik, nem rendelkeznek tipikus rivalizáló énekkel.
 Elterjedés:

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 Elterjedés:
-Faunatípus:
+Faunatípus: ponto-pannon
-Életforma:
+Életforma: thamnobiont
-Természetvédelmi értékszám:
+Természetvédelmi értékszám: I

← Régebbi változat		A lap 2019. január 28., 09:51-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	Magyar név:

		+	Tudományos név:
		+
		+	Elterjedés:
		+
		+	Faunatípus:
		+
		+	Életforma:
		+
		+	Természetvédelmi értékszám:
		+
		+
	<gallery>		<gallery>
	Barbitistes_serricauda_m.jpg\|Képaláírás1		Barbitistes_serricauda_m.jpg\|Képaláírás1

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 http://www.orthoptera.ch/arten/item/barbitistes-serricauda
-Leírás: Kicsiny, törékeny, alapszíne zöld, vöröses, kis piros vagy barna foltokkal, a hímek háta sokszor barna. Az előtorhát oldallamezén a potroh közepéig, végéig húzódó fehéres vonal jellemzi. Gyakran találkozhatunk vöröses vagy barna-narancs tibiákkal, csápokkal és cercusokkal. A hím elülső szárnya hosszabb, mint a pronotum fele; nőstények szárnya alig látható. A cercuszok szinte egyenesek a subapicalis régióig, majd enyhén befelé hajlanak. A nőstény tojócső rövid, sarok nélküli és enyhén ívelt.
+Leírás:
-Testhossz: ♂ 11-13 mm; ♀ 13-16 mm, tojócső 5-6 mm.
+Testhossz: ♂ 1 mm; ♀ 1 mm, tojócső  mm.
-Cirpelés: egy sor rövid szótag, nagyon kis intenzitással. Ezeknek a kistermetű, apró szárnyú szöcskéknek és a rokon fajoknak a hangja olyan magas, és annyira gyenge az általunk hallható tartományban, hogy 1-2 m közelségből is csak a szárnymozgásuk látványa árulja el számunkra, hogy az állat éppen ciripel. Délutántól estig cirpel.
+Cirpelés:
-Elterjedés: a közép-ázsiai és dél-európai jellegűek. Ez az egyik leggyakoribb faj a csoportból, de ritkább a hegyvidéki területen.
+Habitat és életmód:
-Habitat és életmód: fitofág faj, mezofil és mezoxerofil. Zavartalanabb, nedvesebb réteken, erdőszéleken, elsősorban magaskórós növényzetben, ernyősökön fordul elő. Elsősorban kétszikű lágyszárúak virágrészeivel táplálkozik (pl. csalán, ernyősök).
+Fenológia: