Bevezetés, általános jellemzés - Laptörténet

Stefan, 2022. október 12., 09:05-n

2022-10-12T09:05:15Z

Stefan, 2022. október 12., 09:02-n

2022-10-12T09:02:04Z

Stefan, 2022. március 16., 18:03-n

2022-03-16T18:03:19Z

Stefan, 2021. szeptember 6., 18:37-n

2021-09-06T18:37:11Z

Stefan, 2021. szeptember 6., 18:35-n

2021-09-06T18:35:32Z

Stefan, 2020. november 4., 14:17-n

2020-11-04T14:17:26Z

Stefan, 2020. november 4., 14:14-n

2020-11-04T14:14:02Z

Stefan, 2020. november 4., 14:11-n

2020-11-04T14:11:17Z

Stefan, 2020. november 4., 14:10-n

2020-11-04T14:10:40Z

Stefan, 2020. november 4., 14:05-n

2020-11-04T14:05:26Z

← Régebbi változat		A lap 2022. október 12., 09:05-kori változata
93. sor:		93. sor:

	Fajaik általános és fontos komponensei a szárazföldi rovarfaunának. (Lásd még: '''[[Élőhelyeik, jelentőségük az életközösségekben, természetvédelmi vonatkozásaik]], [[Életforma típusok]]''') Általában növényevők (sáskák), de vannak vegyes táplálkozásúak és ragadozók is közöttük (szöcskék, tücskök). Néhány hazai, de főként szubtrópusi fajuk speciális táplálékot fogyaszt, például virágport, nektárt. Ezek részt vehetnek az adott növények beporzásában is.		Fajaik általános és fontos komponensei a szárazföldi rovarfaunának. (Lásd még: '''[[Élőhelyeik, jelentőségük az életközösségekben, természetvédelmi vonatkozásaik]], [[Életforma típusok]]''') Általában növényevők (sáskák), de vannak vegyes táplálkozásúak és ragadozók is közöttük (szöcskék, tücskök). Néhány hazai, de főként szubtrópusi fajuk speciális táplálékot fogyaszt, például virágport, nektárt. Ezek részt vehetnek az adott növények beporzásában is.
		+
		+	https://www.researchgate.net/publication/224054808

	https://jor.pensoft.net/article/15021/		https://jor.pensoft.net/article/15021/

@@ 92. sor: / 92. sor: @@
 '''Életmódjuk'''
-Fajaik általános és fontos komponensei a szárazföldi rovarfaunának. (Lásd még: '''[[Élőhelyeik, jelentőségük az életközösségekben, természetvédelmi vonatkozásaik]], [[Életforma típusok]]''') Általában növényevők (sáskák), de vannak vegyes táplálkozásúak és ragadozók is közöttük (szöcskék, tücskök). Néhány hazai, de főként szubtrópusi fajuk speciális táplálékot fogyaszt, például virágport. Ezek részt vehetnek az adott növények beporzásában is.
+Fajaik általános és fontos komponensei a szárazföldi rovarfaunának. (Lásd még: '''[[Élőhelyeik, jelentőségük az életközösségekben, természetvédelmi vonatkozásaik]], [[Életforma típusok]]''') Általában növényevők (sáskák), de vannak vegyes táplálkozásúak és ragadozók is közöttük (szöcskék, tücskök). Néhány hazai, de főként szubtrópusi fajuk speciális táplálékot fogyaszt, például virágport, nektárt. Ezek részt vehetnek az adott növények beporzásában is.
 https://jor.pensoft.net/article/15021/

@@ 108. sor: / 108. sor: @@
 Fájl:Entomophaga grylli.jpg|''Entomophaga grylli'' gombával fertőzött sáska-hulla
 </gallery></center>
-Az öregrend mintegy 27 000 faja az egész világon elterjedt, különösen a trópusokon mutat igen nagy változatosságot (diverzitást). Magyarországról 126 fajukat ismerjük. Lásd: '''[[Az Egyenesszárnyúak (Orthopteroida) öregrendjének rendszere]]''' illetve '''https://www.izeltlabuak.hu/egyenesszarnyuak/fajlista/reszletes'''
+Az öregrend mintegy 27 000 faja az egész világon elterjedt, különösen a trópusokon mutat igen nagy változatosságot (diverzitást). Magyarországról 124/126 fajukat ismerjük. Lásd: '''[[Az Egyenesszárnyúak (Orthopteroida) öregrendjének rendszere]]''' illetve '''https://www.izeltlabuak.hu/egyenesszarnyuak/fajlista/reszletes''' és '''https://orthoptera.hu/hu_hu/fajok/'''

@@ 45. sor: / 45. sor: @@
 Színezetük, amely a különböző fajoknál rendkívül változatos lehet, általában rejtőszín, többnyire vagy a növényzethez, vagy a háttérhez alkalmazkodik. Például: Az intra-specifikus szín-polimorfizmus álcázást biztosít a ragadozók elől heterogén élőhelyekben. Az orthoptera fajok, mint pl. az ''[[Acrida ungarica]]'' (Herbst, 1786) két jól megkülönböztethető szín-formával rendelkezik: barna és zöld, és minden alapformán belül változatos szín-mintázatot mutatnak a rejtőzködés javítása érdekében. Egy tanulmány arra összpontosított, hogy a háttér-környezet tulajdonságai hogyan kapcsolódnak a két alapszín arányához és az ''A. ungarica'' kevert szín-mintáinak intenzitásához. Mivel a két nem nagyon különbözik egymástól a test-tömeg és a -hossz szempontjából, megkülönböztetett módon tesztelték a nemek közötti  kapcsolatot is . A háttérmegfelelés hipotézis alapján megállapították, hogy mindkét nem esetében a barna forma nagyobb arányban volt a barna-domináns környezetben, a zöld formák pedig nagyobb arányban fordultak elő a zöld-domináns környezetben. Globális értelemben a szárazabb helyeken és a száraz évben az egyének intenzívebben mutatták a zavaró szín-mintázatokat, és a barna formák és a nőstények csíkosabbak is voltak. A színminták nagyban különböztek a populációk között és szignifikánsan korreláltak a releváns környezeti jellemzőkkel. Még ha az ''A. ungarica'' polimorf 'specialista' is, a zavaró színezés továbbra is jelentős előnyökkel jár, különösen egyes élőhelyekben. Sőt, mivel a nőstények nagyobbak, kevésbé képesek menekülni, ami magyarázhatja a nemek közötti színezet beli különbséget. (Pellissier, Loïc, Wassef, Jérôme, Bilat, Julia, Brazzola, Gregory, Buri, Pierrick, Colliard, Caroline, Fournier, Bertrand, Hausser, Jacques, Yannic, Glenn, Perrin, Nicolas: Adaptive colour polymorphism of Acrida ungarica H. (Orthoptera: Acrididae) in a spatially heterogeneous environment - Acta oecologica 2011 v.37 no.2 pp. 93-98; https://doi.org/10.1016/j.actao.2010.12.003)
 Az továbbra is kérdéses, hogyan alkalmazkodnak a környezeti feltételekhez - elképzelhető a lárvák érzékenysége, és az egyes vedlési stádiumokban lenne lehetséges a színezet megváltoztatása. Ehhez azonban még további vizsgálatok szükségesek.
 Néhány trópusi fajra mérgező voltukra figyelmeztető, úgynevezett aposzematikus színezet is jellemző, mint ahogy a ''[[Scisthocerca gregaria]]'' gregária fázisú lárvái esetében is.
 <center>
 <gallery>
@@ 56. sor: / 59. sor: @@
 </gallery>
 </center>
 Van olyan valódi vándor faj (''Nomadacris septemfasciata''), amely gregária fázisban más színű is a soliter fázishoz képest. https://www.hindawi.com/journals/psyche/2011/105352/
 <center>

@@ 44. sor: / 44. sor: @@
 ''Színezetük''
-Színezetük, amely a különböző fajoknál rendkívül változatos lehet, általában rejtőszín, többnyire vagy a növényzethez, vagy a háttérhez alkalmazkodik. Például: Az intra-specifikus szín-polimorfizmus álcázást biztosít a ragadozók elől heterogén élőhelyekben. Az orthoptera fajok, mint pl. az ''[[Acrida ungarica]]'' (Herbst, 1786) két jól megkülönböztethető szín-formával rendelkezik: barna és zöld, és minden alapformán belül változatos szín-mintázatot mutatnak a rejtőzködés javítása érdekében. Ez a tanulmány arra összpontosított, hogy a háttér-környezet tulajdonságai hogyan kapcsolódnak a két alapszín arányához és az ''A. ungarica'' kevert szín-mintáinak intenzitásához. Mivel a két nem nagyon különbözik egymástól a test-tömeg és a -hossz szempontjából, megkülönböztetett módon teszteltük a nemek közötti  kapcsolatot is . A háttérmegfelelés hipotézis alapján megállapítottuk, hogy mindkét nem esetében a barna forma nagyobb arányban volt a barna-domináns környezetben, a zöld formák pedig nagyobb arányban fordultak elő a zöld-domináns környezetben. Globális értelemben a szárazabb helyeken és a száraz évben az egyének intenzívebben mutatták a zavaró szín-mintázatokat, és a barna formák és a nőstények csíkosabbak is voltak. A színminták nagyban különböztek a populációk között és szignifikánsan korreláltak a releváns környezeti jellemzőkkel. Még ha az ''A. ungarica'' polimorf 'specialista' is, a zavaró színezés továbbra is jelentős előnyökkel jár, különösen egyes élőhelyekben. Sőt, mivel a nőstények nagyobbak, kevésbé képesek menekülni, ami magyarázhatja a nemek közötti színezet beli különbséget. (Pellissier, Loïc, Wassef, Jérôme, Bilat, Julia, Brazzola, Gregory, Buri, Pierrick, Colliard, Caroline, Fournier, Bertrand, Hausser, Jacques, Yannic, Glenn, Perrin, Nicolas: Adaptive colour polymorphism of Acrida ungarica H. (Orthoptera: Acrididae) in a spatially heterogeneous environment - Acta oecologica 2011 v.37 no.2 pp. 93-98; https://doi.org/10.1016/j.actao.2010.12.003)
+Színezetük, amely a különböző fajoknál rendkívül változatos lehet, általában rejtőszín, többnyire vagy a növényzethez, vagy a háttérhez alkalmazkodik. Például: Az intra-specifikus szín-polimorfizmus álcázást biztosít a ragadozók elől heterogén élőhelyekben. Az orthoptera fajok, mint pl. az ''[[Acrida ungarica]]'' (Herbst, 1786) két jól megkülönböztethető szín-formával rendelkezik: barna és zöld, és minden alapformán belül változatos szín-mintázatot mutatnak a rejtőzködés javítása érdekében. Egy tanulmány arra összpontosított, hogy a háttér-környezet tulajdonságai hogyan kapcsolódnak a két alapszín arányához és az ''A. ungarica'' kevert szín-mintáinak intenzitásához. Mivel a két nem nagyon különbözik egymástól a test-tömeg és a -hossz szempontjából, megkülönböztetett módon tesztelték a nemek közötti  kapcsolatot is . A háttérmegfelelés hipotézis alapján megállapították, hogy mindkét nem esetében a barna forma nagyobb arányban volt a barna-domináns környezetben, a zöld formák pedig nagyobb arányban fordultak elő a zöld-domináns környezetben. Globális értelemben a szárazabb helyeken és a száraz évben az egyének intenzívebben mutatták a zavaró szín-mintázatokat, és a barna formák és a nőstények csíkosabbak is voltak. A színminták nagyban különböztek a populációk között és szignifikánsan korreláltak a releváns környezeti jellemzőkkel. Még ha az ''A. ungarica'' polimorf 'specialista' is, a zavaró színezés továbbra is jelentős előnyökkel jár, különösen egyes élőhelyekben. Sőt, mivel a nőstények nagyobbak, kevésbé képesek menekülni, ami magyarázhatja a nemek közötti színezet beli különbséget. (Pellissier, Loïc, Wassef, Jérôme, Bilat, Julia, Brazzola, Gregory, Buri, Pierrick, Colliard, Caroline, Fournier, Bertrand, Hausser, Jacques, Yannic, Glenn, Perrin, Nicolas: Adaptive colour polymorphism of Acrida ungarica H. (Orthoptera: Acrididae) in a spatially heterogeneous environment - Acta oecologica 2011 v.37 no.2 pp. 93-98; https://doi.org/10.1016/j.actao.2010.12.003)
-Néhány trópusi fajra mérgező voltukra figyelmeztető, úgynevezett aposzematikus színezet is jellemző.
+Az továbbra is kérdéses, hogyan alkalmazkodnak a környezeti feltételekhez - elképzelhető a lárvák érzékenysége, és az egyes vedlési stádiumokban lenne lehetséges a színezet megváltoztatása. Ehhez azonban még további vizsgálatok szükségesek.
 <center>
 <gallery>

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 Fejük (caput) egyenes állású (orthognath), rajta változatos alakú egy pár csáp (antenna), meglehetősen nagy összetett szemek és pontszemek (ocellus), valamint erős, a fejet alkotó szelvények végtagjaiból módosult, rágószájszervek találhatók.
-A tor (thorax) három szelvényből (segmentum) áll. A torszelvények közül az első (prothorax) az úgynevezett előtorpajzsot (pronotum) hozza létre, amely oldalt részben vagy egészen eltakarja mindhárom torszelvény oldallemezit (kryptopleurit). A második (metathorax) és harmadik (mesothorax) torszelvények az elsővel összeforrva szilárd támasztékot adnak a szárnyaknak. A mellső <u>szárnyak</u> bőrneműen megvastagodott fedőszárnyként (tegmina) a potrohot többnyire háztetőszerűen fedik. A hátulsó, a tulajdonképpeni repülést végző szárny hártyás, nagy felületű, redőzött, nyugalmi állapotban a mellső szárny alá hajtogatva helyezkedik el. Mindkettő lehet másodlagosan többé-kevésbé redukált (mesopter, brachypter illetve squamipter formák), illetve hiányozhat is (szárnyatlan, apter formák). A fedőszárnyak jellemző erezettsége sokszor fontos határozási bélyeg.
+A tor (thorax) három szelvényből (segmentum) áll. A torszelvények közül az első (prothorax) hátlemeze az úgynevezett előtorpajzsot (pronotum) hozza létre, amely oldalt részben vagy egészen eltakarja mindhárom torszelvény oldallemezit (kryptopleurit). A második (metathorax) és harmadik (mesothorax) torszelvények az elsővel összeforrva szilárd támasztékot adnak a szárnyaknak. A mellső szárnyak bőrneműen megvastagodott fedőszárnyként (tegmina) a potrohot többnyire háztetőszerűen fedik. A hátulsó, a tulajdonképpeni repülést végző szárny hártyás, nagy felületű, redőzött, nyugalmi állapotban a mellső szárny alá hajtogatva helyezkedik el. Mindkettő lehet másodlagosan többé-kevésbé redukált (mesopter, brachypter illetve squamipter formák), illetve hiányozhat is (szárnyatlan, apter formák). A fedőszárnyak jellemző erezettsége sokszor fontos határozási bélyeg.
 <center><gallery>
 Fájl:Névtelen 6.jpg | A sáska test részei