Chorthippus (Glyptobothrus) mollis - Laptörténet

Stefan, 2022. november 26., 12:45-n

2022-11-26T12:45:12Z

Stefan, 2020. január 20., 11:12-n

2020-01-20T11:12:36Z

Stefan, 2020. január 20., 11:10-n

2020-01-20T11:10:44Z

Stefan, 2020. január 20., 11:10-n

2020-01-20T11:10:18Z

Stefan, 2020. január 20., 11:02-n

2020-01-20T11:02:01Z

Stefan, 2020. január 20., 11:00-n

2020-01-20T11:00:34Z

Stefan, 2020. január 20., 10:51-n

2020-01-20T10:51:30Z

Stefan, 2019. április 4., 15:05-n

2019-04-04T15:05:36Z

Stefan, 2017. június 15., 10:12-n

2017-06-15T10:12:32Z

Stefan, 2015. október 1., 13:04-n

2015-10-01T13:04:46Z

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 Magyar név: közönséges tarlósáska
-Tudományos név: ''Chorthippus (Glyptobothrus) brunneus'' (Thunberg, 1815)
+Tudományos név: ''Chorthippus (Glyptobothrus) mollis'' (Charpentier, 1825)
 Elterjedés: euroszibériai

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 '''Leírás:''' Testének színe megegyezik az előző fajokkal. A a mellső szárny szegély előtti mező szélessége a ''C. brunneus'' és a ''C. biguttulus'' fajok között helyezkedik el, de a hímek azonosításának legjobb módja a hívó dal meghallgatása, sokkal hosszabb ideig tart, mint ''Chorthippus biguttulus''-é vagy ''Chorthippus brunneus''-é.
-A test hossza: S 13-17mm, $ 17-22mm.
+Testhossz: ♂ 13-17 mm, ♀ 17 -22 mm.
 Cirpelés: az echémák egy hosszú echeme szekvenciába vannak csoportosítva, crescendo-ban, 15-30 másodpercig, ami fokozatosan elhalkul. A nap folyamán a cirpelési aktivitás fokozódik.

← Régebbi változat		A lap 2020. január 20., 11:10-kori változata
21. sor:		21. sor:

	http://www.orthoptera.ch/arten/item/chorthippus-glyptobothrus-mollis-ignifer		http://www.orthoptera.ch/arten/item/chorthippus-glyptobothrus-mollis-ignifer
−
−
−	Színezete változó, leggyakrabban szürkésbarna. A hím 13 - 15 mm, a nőstény 17 – 24 mm. A Kárpát-medencében, így hazánkban is az egyik legközönségesebb faj. A művelt területeken, kertekben, útszéleken is megtalálható. A nyílt, gyér növényzetű, napos biotópokat részesíti előnyben. Minden magasságban előfordul. A hozzá meglehetősen hasonló ''zengő tarlósáska ''(''[[Chorthippus (Glyptobothrus) biguttulus]] (Linne, 1758); európai; ponto-káspi; chortobiont; IV (#0530 0531))'' és a ''halk tarlósáska'' (''[[Chorthippus (Glyptobothrus) mollis]] (Carpentier, 1825); euroszibériai; angarai; chortobiont; IV (#0550 0551)) ''ugyancsak gyakori fajok a Kárpát-medencében. Főként az üdébb, magasabb fekvésű sztyepréteken, erdőirtásokon, s a szomszédos erdészeti és mezőgazdasági kultúrákban fordulnak elő. A német nyelvterületen "fülemülesáskának" nevezett ''zengő tarlósáska'' hímjei igen változatos strófákat énekelnek, attól függően, hogy udvarolnak-e éppen, vagy társaikat akarják távol tartani revirjüktől. A párzásra kész nőstény válaszol a hím hívására, és így felváltva zenélnek. A hímek érces hangja messzire hallatszik. Egy-egy "előénekes" hangjára gyakran egész kórus csendül fel.

@@ 32. sor: / 32. sor: @@
 Cirpelés: az echémák egy hosszú echeme szekvenciába vannak csoportosítva, crescendo-ban, 15-30 másodpercig, ami fokozatosan elhalkul. A nap folyamán a cirpelési aktivitás fokozódik.
-'''Elterjedés:''' Eurosziberiai faj.
+'''Elterjedés:''' Eurosziberiai faj. Elterjedési területe a Spanyol Pireneusoktól Franciaországon át Dániáig terjed (elterjedésének északi határa). A terület keleti irányban egészen Mongóliáig terjed, bár a fajok és alfajok hovatartozását még nem sikerült tisztázni. Svájcban, Németországban és Délkelet-Európában a ''Chorthippus mollis mollis'' alfaj fordul elő (Görögországba és Törökországba). Az Alpoktól délre a ''Chorthippus mollis mollis'' helyébe a ''Chorthippus mollis ignifer'' alfaja lép. Nagy valószínűséggel Magyarországon is.
 '''Élőhely és életmód:''' Chortobiont faj, mely mezo-xerofil vagy xerofil réteken él. Főként az üdébb, magasabb fekvésű sztyepréteken, erdőirtásokon, s a szomszédos erdészeti és mezőgazdasági kultúrákban fordulnak elő.
-'''Fenológia:''' a felnőttek június-júliusban jelennek meg, de főként a nyár végén és szeptemberben domináns faj. A tojásfázisban hibernál. A nimfák április-májusban keltek.
+'''Fenológia:''' a felnőttek június végén -júliusban jelennek meg, de főként a nyár végén és szeptemberben domináns faj. Petealakban telel. A lárvák április-májusban kelnek.

@@ 32. sor: / 32. sor: @@
 Cirpelés: az echémák egy hosszú echeme szekvenciába vannak csoportosítva, crescendo-ban, 15-30 másodpercig, ami fokozatosan elhalkul. A nap folyamán a cirpelési aktivitás fokozódik.
-'''Elterjedés:''' egy eurosiberiai faj. Romániában ritka, különösen Tisai medencében és Erdélyben. Moldvában nagyon ritka, és eddig a keleti részen találkozott.
+'''Elterjedés:''' Eurosziberiai faj.
 '''Élőhely és életmód:''' Chortobiont faj, mely mezo-xerofil vagy xerofil réteken él. Főként az üdébb, magasabb fekvésű sztyepréteken, erdőirtásokon, s a szomszédos erdészeti és mezőgazdasági kultúrákban fordulnak elő.
 '''Fenológia:''' a felnőttek június-júliusban jelennek meg, de főként a nyár végén és szeptemberben domináns faj. A tojásfázisban hibernál. A nimfák április-májusban keltek.

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 Színezete változó, leggyakrabban szürkésbarna. A hím 13 - 15 mm, a nőstény 17 – 24 mm. A Kárpát-medencében, így hazánkban is az egyik legközönségesebb faj. A művelt területeken, kertekben, útszéleken is megtalálható. A nyílt, gyér növényzetű, napos biotópokat részesíti előnyben. Minden magasságban előfordul. A hozzá meglehetősen hasonló ''zengő tarlósáska ''(''[[Chorthippus (Glyptobothrus) biguttulus]] (Linne, 1758); európai; ponto-káspi; chortobiont; IV (#0530 0531))'' és a ''halk tarlósáska'' (''[[Chorthippus (Glyptobothrus) mollis]] (Carpentier, 1825); euroszibériai; angarai; chortobiont; IV (#0550 0551)) ''ugyancsak gyakori fajok a Kárpát-medencében. Főként az üdébb, magasabb fekvésű sztyepréteken, erdőirtásokon, s a szomszédos erdészeti és mezőgazdasági kultúrákban fordulnak elő. A német nyelvterületen "fülemülesáskának" nevezett ''zengő tarlósáska'' hímjei igen változatos strófákat énekelnek, attól függően, hogy udvarolnak-e éppen, vagy társaikat akarják távol tartani revirjüktől. A párzásra kész nőstény válaszol a hím hívására, és így felváltva zenélnek. A hímek érces hangja messzire hallatszik. Egy-egy "előénekes" hangjára gyakran egész kórus csendül fel.
-Chorthippus mollis (Charpentier, 1825)
-Leírás: A Lesser-field Grasshopper testének színe megegyezik az előző fajokkal. A parti terület szélessége a C. brunneus és a C. biguttulus fajok között helyezkedik el, de a férfiak azonosításának legjobb módja a hívó dal meghallgatása, sokkal hosszabb ideig, mint Chorthippus biguttulusban vagy Chorthippus brunneusban.
+'''Leírás:''' Testének színe megegyezik az előző fajokkal. A a mellső szárny szegély előtti mező szélessége a ''C. brunneus'' és a ''C. biguttulus'' fajok között helyezkedik el, de a hímek azonosításának legjobb módja a hívó dal meghallgatása, sokkal hosszabb ideig tart, mint ''Chorthippus biguttulus''-é vagy ''Chorthippus brunneus''-é.
 A test hossza: S 13-17mm, $ 17-22mm.
-Striduláció: az echémák egy hosszú echeme szekvenciába vannak csoportosítva, crescendo-ban, 15-30 másodpercig, ami fokozatosan csendesebb. A nap folyamán hevül.
-Eloszlás: egy eurosiberiai faj. Romániában ritka, különösen Tisai medencében és Erdélyben. Moldvában nagyon ritka, és eddig a keleti részen találkozott.
+Cirpelés: az echémák egy hosszú echeme szekvenciába vannak csoportosítva, crescendo-ban, 15-30 másodpercig, ami fokozatosan elhalkul. A nap folyamán a cirpelési aktivitás fokozódik.
-Élőhely és életmód: ez egy praticolus faj, mely mezokerofil vagy xerofil réteken él. Iasi közelében, a Dávid-völgyben, a Marzesti-ban és a Horlesti-nál a nyár végén és szeptemberben domináns faj a Szeplőterület, néha ez a fajta hívó dal az egyetlen hang ezekben a gyepekben.
-Fenológia: a felnőttek június-júliusban jelennek meg. A tojásfázisban hibernál. A nimfák április-májusban keltek.
+'''Elterjedés:''' egy eurosiberiai faj. Romániában ritka, különösen Tisai medencében és Erdélyben. Moldvában nagyon ritka, és eddig a keleti részen találkozott.

@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 <gallery>
-_Glyptobothrus_mollis.jpg|Glyptobothrus mollis hím
+_Glyptobothrus_mollis.jpg|''Glyptobothrus mollis'' hím
-_Glyptobothrus_mollis.jpg|Glyptobothrus mollis nőstény
+_Glyptobothrus_mollis.jpg|''Glyptobothrus mollis'' nőstény
 </gallery>

← Régebbi változat		A lap 2019. április 4., 15:05-kori változata
24. sor:		24. sor:

	Színezete változó, leggyakrabban szürkésbarna. A hím 13 - 15 mm, a nőstény 17 – 24 mm. A Kárpát-medencében, így hazánkban is az egyik legközönségesebb faj. A művelt területeken, kertekben, útszéleken is megtalálható. A nyílt, gyér növényzetű, napos biotópokat részesíti előnyben. Minden magasságban előfordul. A hozzá meglehetősen hasonló ''zengő tarlósáska ''(''[[Chorthippus (Glyptobothrus) biguttulus]] (Linne, 1758); európai; ponto-káspi; chortobiont; IV (#0530 0531))'' és a ''halk tarlósáska'' (''[[Chorthippus (Glyptobothrus) mollis]] (Carpentier, 1825); euroszibériai; angarai; chortobiont; IV (#0550 0551)) ''ugyancsak gyakori fajok a Kárpát-medencében. Főként az üdébb, magasabb fekvésű sztyepréteken, erdőirtásokon, s a szomszédos erdészeti és mezőgazdasági kultúrákban fordulnak elő. A német nyelvterületen "fülemülesáskának" nevezett ''zengő tarlósáska'' hímjei igen változatos strófákat énekelnek, attól függően, hogy udvarolnak-e éppen, vagy társaikat akarják távol tartani revirjüktől. A párzásra kész nőstény válaszol a hím hívására, és így felváltva zenélnek. A hímek érces hangja messzire hallatszik. Egy-egy "előénekes" hangjára gyakran egész kórus csendül fel.		Színezete változó, leggyakrabban szürkésbarna. A hím 13 - 15 mm, a nőstény 17 – 24 mm. A Kárpát-medencében, így hazánkban is az egyik legközönségesebb faj. A művelt területeken, kertekben, útszéleken is megtalálható. A nyílt, gyér növényzetű, napos biotópokat részesíti előnyben. Minden magasságban előfordul. A hozzá meglehetősen hasonló ''zengő tarlósáska ''(''[[Chorthippus (Glyptobothrus) biguttulus]] (Linne, 1758); európai; ponto-káspi; chortobiont; IV (#0530 0531))'' és a ''halk tarlósáska'' (''[[Chorthippus (Glyptobothrus) mollis]] (Carpentier, 1825); euroszibériai; angarai; chortobiont; IV (#0550 0551)) ''ugyancsak gyakori fajok a Kárpát-medencében. Főként az üdébb, magasabb fekvésű sztyepréteken, erdőirtásokon, s a szomszédos erdészeti és mezőgazdasági kultúrákban fordulnak elő. A német nyelvterületen "fülemülesáskának" nevezett ''zengő tarlósáska'' hímjei igen változatos strófákat énekelnek, attól függően, hogy udvarolnak-e éppen, vagy társaikat akarják távol tartani revirjüktől. A párzásra kész nőstény válaszol a hím hívására, és így felváltva zenélnek. A hímek érces hangja messzire hallatszik. Egy-egy "előénekes" hangjára gyakran egész kórus csendül fel.
		+
		+	Chorthippus mollis (Charpentier, 1825)
		+	Leírás: A Lesser-field Grasshopper testének színe megegyezik az előző fajokkal. A parti terület szélessége a C. brunneus és a C. biguttulus fajok között helyezkedik el, de a férfiak azonosításának legjobb módja a hívó dal meghallgatása, sokkal hosszabb ideig, mint Chorthippus biguttulusban vagy Chorthippus brunneusban.
		+	A test hossza: S 13-17mm, $ 17-22mm.
		+	Striduláció: az echémák egy hosszú echeme szekvenciába vannak csoportosítva, crescendo-ban, 15-30 másodpercig, ami fokozatosan csendesebb. A nap folyamán hevül.
		+	Eloszlás: egy eurosiberiai faj. Romániában ritka, különösen Tisai medencében és Erdélyben. Moldvában nagyon ritka, és eddig a keleti részen találkozott.
		+	Élőhely és életmód: ez egy praticolus faj, mely mezokerofil vagy xerofil réteken él. Iasi közelében, a Dávid-völgyben, a Marzesti-ban és a Horlesti-nál a nyár végén és szeptemberben domináns faj a Szeplőterület, néha ez a fajta hívó dal az egyetlen hang ezekben a gyepekben.
		+	Fenológia: a felnőttek június-júliusban jelennek meg. A tojásfázisban hibernál. A nimfák április-májusban keltek.

← Régebbi változat		A lap 2015. október 1., 13:04-kori változata
12. sor:		12. sor:

	Természetvédelmi értékszám: V		Természetvédelmi értékszám: V
		+
		+	<gallery>
		+	0540_Glyptobothrus_mollis.jpg\|Glyptobothrus mollis hím
		+	0541_Glyptobothrus_mollis.jpg\|Glyptobothrus mollis nőstény
		+	</gallery>

	Színezete változó, leggyakrabban szürkésbarna. A hím 13 - 15 mm, a nőstény 17 – 24 mm. A Kárpát-medencében, így hazánkban is az egyik legközönségesebb faj. A művelt területeken, kertekben, útszéleken is megtalálható. A nyílt, gyér növényzetű, napos biotópokat részesíti előnyben. Minden magasságban előfordul. A hozzá meglehetősen hasonló ''zengő tarlósáska ''(''[[Chorthippus (Glyptobothrus) biguttulus]] (Linne, 1758); európai; ponto-káspi; chortobiont; IV (#0530 0531))'' és a ''halk tarlósáska'' (''[[Chorthippus (Glyptobothrus) mollis]] (Carpentier, 1825); euroszibériai; angarai; chortobiont; IV (#0550 0551)) ''ugyancsak gyakori fajok a Kárpát-medencében. Főként az üdébb, magasabb fekvésű sztyepréteken, erdőirtásokon, s a szomszédos erdészeti és mezőgazdasági kultúrákban fordulnak elő. A német nyelvterületen "fülemülesáskának" nevezett ''zengő tarlósáska'' hímjei igen változatos strófákat énekelnek, attól függően, hogy udvarolnak-e éppen, vagy társaikat akarják távol tartani revirjüktől. A párzásra kész nőstény válaszol a hím hívására, és így felváltva zenélnek. A hímek érces hangja messzire hallatszik. Egy-egy "előénekes" hangjára gyakran egész kórus csendül fel.		Színezete változó, leggyakrabban szürkésbarna. A hím 13 - 15 mm, a nőstény 17 – 24 mm. A Kárpát-medencében, így hazánkban is az egyik legközönségesebb faj. A művelt területeken, kertekben, útszéleken is megtalálható. A nyílt, gyér növényzetű, napos biotópokat részesíti előnyben. Minden magasságban előfordul. A hozzá meglehetősen hasonló ''zengő tarlósáska ''(''[[Chorthippus (Glyptobothrus) biguttulus]] (Linne, 1758); európai; ponto-káspi; chortobiont; IV (#0530 0531))'' és a ''halk tarlósáska'' (''[[Chorthippus (Glyptobothrus) mollis]] (Carpentier, 1825); euroszibériai; angarai; chortobiont; IV (#0550 0551)) ''ugyancsak gyakori fajok a Kárpát-medencében. Főként az üdébb, magasabb fekvésű sztyepréteken, erdőirtásokon, s a szomszédos erdészeti és mezőgazdasági kultúrákban fordulnak elő. A német nyelvterületen "fülemülesáskának" nevezett ''zengő tarlósáska'' hímjei igen változatos strófákat énekelnek, attól függően, hogy udvarolnak-e éppen, vagy társaikat akarják távol tartani revirjüktől. A párzásra kész nőstény válaszol a hím hívására, és így felváltva zenélnek. A hímek érces hangja messzire hallatszik. Egy-egy "előénekes" hangjára gyakran egész kórus csendül fel.