Metrioptera brachyptera - Laptörténet

Stefan, 2020. január 6., 15:16-n

2020-01-06T15:16:16Z

Stefan, 2020. január 6., 10:51-n

2020-01-06T10:51:00Z

Stefan, 2019. január 31., 16:43-n

2019-01-31T16:43:57Z

Stefan, 2019. január 31., 16:37-n

2019-01-31T16:37:32Z

Stefan, 2019. január 31., 13:09-n

2019-01-31T13:09:48Z

Stefan, 2019. január 28., 12:51-n

2019-01-28T12:51:21Z

Stefan, 2018. április 27., 09:44-n

2018-04-27T09:44:44Z

Stefan, 2016. március 11., 12:18-n

2016-03-11T12:18:50Z

Stefan, 2015. szeptember 29., 14:39-n

2015-09-29T14:39:30Z

Stefan, 2015. szeptember 29., 14:39-n

2015-09-29T14:39:10Z

@@ 19. sor: / 19. sor: @@
-'''Leírás:''' A színe a sötét olajzöldtől a sötét olajbarnáig változik. Néha a fej és a pronotum háti része, az elülső szárnyak zöld vagy világosbarna színűek. Az előtorhát oldallemezének sárgás szegélye lehet. Ritkán macropter egyedekkel is találkozhatunk. A himek cerkuszainak kiszélesdő belső oldalán, középen, kissé előretekintő fog van. A tojócső ívelt, sötét, alapjánál világosabb.
+'''Leírás:''' A színe a sötét olajzöldtől a sötét olajbarnáig változik. Néha a fej és a pronotum háti része, az elülső szárnyak zöld vagy világosbarna színűek. Az előtorhát oldallemezének sárgás szegélye lehet. Ritkán macropter egyedekkel is találkozhatunk. A himek cerkuszainak kiszélesedő belső oldalán, középen, kissé előretekintő fog van. A tojócső ívelt, sötét, alapjánál világosabb.
 Testhossz: ♂ 13-17 mm | ♀ 17-21 mm | Tojócső 9-12 mm
@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 Cirpelés: hosszú echeme szekvencia; minden echeme  4 szótaggal rendelkezik. Főleg napközben, és néha még éjszaka is cirpel.
-Elterjedés: a Eurosiberian faj, elterjedése a Pireneusoktól délnyugatról Angliáig és Észak-Skandináviáig terjed. Kelet felé, a faj elterjedt Ázsiában. A balkáni térség Olaszország északkeleti részén. A legkeletibb előfordulásai Szerbiában és Romániában vannak.
+'''Elterjedés:''' a eurosziberiai faj, elterjedése a Pireneusoktól délnyugatról Angliáig és Észak-Skandináviáig terjed. Kelet felé, a faj elterjedt Ázsiában. A balkáni térségben: Olaszország északkeleti részén, a legkeletibb előfordulásai Szerbiában és Romániában vannak.
 '''Habitat és életmód:''' Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Azokhoz az állatokhoz tartozik, amelyek rendkívül érzékenyek a környezeti hatásokra, illetve azok változására. Az ilyen fajokat szokás indikátor szervezeteknek nevezni. Ha ezek egy élőhelyről eltűnnek, akkor az életfeltételek megváltozására következtethetünk még akkor is, ha egyéb feltűnő jel nem utal erre. A higro-mezofil, hűvösebb, nedvesebb kiszáradó láprétek, valamint hegyi kaszálórétek jellemző faja. Mozgékonyságának köszönhetően a környezeti tényezők változása elől viszonylag könnyem kitér, megtalálja a neki megfelelő élőhelyeket.
 '''Fenológia:''' Az áttelelő petékből a lárvák május folyamán kelnek ki, az imágók júliusban jelennek meg.

@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 <gallery>
-_Metrioptera_brachyptera.jpg|Metrioptera brachyptera
+_Metrioptera_brachyptera.jpg|Sötétzöld rétiszöcske
-_Metrioptera_brachyptera.jpg|
+_Metrioptera_brachyptera.jpg|Sötétzöld rétiszöcske
 </gallery>
+'''Leírás:''' A színe a sötét olajzöldtől a sötét olajbarnáig változik. Néha a fej és a pronotum háti része, az elülső szárnyak zöld vagy világosbarna színűek. Az előtorhát oldallemezének sárgás szegélye lehet. Ritkán macropter egyedekkel is találkozhatunk. A himek cerkuszainak kiszélesdő belső oldalán, középen, kissé előretekintő fog van. A tojócső ívelt, sötét, alapjánál világosabb.
 Testhossz: ♂ 13-17 mm | ♀ 17-21 mm | Tojócső 9-12 mm
@@ 26. sor: / 25. sor: @@
 Cirpelés: hosszú echeme szekvencia; minden echeme  4 szótaggal rendelkezik. Főleg napközben, és néha még éjszaka is cirpel.
-Megoszlás: a Eurosiberian faj, elterjedése a Pireneusoktól délnyugatról Angliáig és Észak-Skandináviáig terjed. Kelet felé, a faj elterjedt Ázsiában. A balkáni térség Olaszország északkeleti részén. A legkeletibb előfordulásai Szerbiában és Romániában vannak.
+Elterjedés: a Eurosiberian faj, elterjedése a Pireneusoktól délnyugatról Angliáig és Észak-Skandináviáig terjed. Kelet felé, a faj elterjedt Ázsiában. A balkáni térség Olaszország északkeleti részén. A legkeletibb előfordulásai Szerbiában és Romániában vannak.
-Habitat és életmód: Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Azokhoz az állatokhoz tartozik, amelyek rendkívül érzékenyek a környezeti hatásokra, illetve azok változására. Az ilyen fajokat szokás indikátor szervezeteknek nevezni. Ha ezek egy élőhelyről eltűnnek, akkor az életfeltételek megváltozására következtethetünk még akkor is, ha egyéb feltűnő jel nem utal erre. A higro-mezofil, hűvösebb, nedvesebb kiszáradó láprétek, valamint hegyi kaszálórétek jellemző faja. Mozgékonyságának köszönhetően a környezeti tényezők változása elől viszonylag könnyem kitér, megtalálja a neki megfelelő élőhelyeket.
+'''Habitat és életmód:''' Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Azokhoz az állatokhoz tartozik, amelyek rendkívül érzékenyek a környezeti hatásokra, illetve azok változására. Az ilyen fajokat szokás indikátor szervezeteknek nevezni. Ha ezek egy élőhelyről eltűnnek, akkor az életfeltételek megváltozására következtethetünk még akkor is, ha egyéb feltűnő jel nem utal erre. A higro-mezofil, hűvösebb, nedvesebb kiszáradó láprétek, valamint hegyi kaszálórétek jellemző faja. Mozgékonyságának köszönhetően a környezeti tényezők változása elől viszonylag könnyem kitér, megtalálja a neki megfelelő élőhelyeket.
-Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák május folyamán kelnek ki, az imágók júliusban jelennek meg.
+'''Fenológia:''' Az áttelelő petékből a lárvák május folyamán kelnek ki, az imágók júliusban jelennek meg.

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
-Leírás: A színe a sötét olajzöldtől a sötét olajbarnáig változik. Néha a fej és a pronotum háti része, az elülső szárnyak zöld vagy világosbarna színűek. Az előtorhát oldallemezének sárgás szegélye lehet. Ritkán macropter egyedekkel is találkozhatunk. A himek cerkuszainak belső oldalán, középen fog van. A tojócső ívelt.
+Leírás: A színe a sötét olajzöldtől a sötét olajbarnáig változik. Néha a fej és a pronotum háti része, az elülső szárnyak zöld vagy világosbarna színűek. Az előtorhát oldallemezének sárgás szegélye lehet. Ritkán macropter egyedekkel is találkozhatunk. A himek cerkuszainak kiszélesdő belső oldalán, középen, kissé előretekintő fog van. A tojócső ívelt, sötét, alapjánál világosabb.
-Testhossz: S 14-16mm, 15-18mm $, tojásrakó 9-11mm.
+Testhossz: ♂ 13-17 mm | ♀ 17-21 mm | Tojócső 9-12 mm
 Cirpelés: hosszú echeme szekvencia; minden echeme  4 szótaggal rendelkezik. Főleg napközben, és néha még éjszaka is cirpel.
-Megoszlás: a Eurosiberian faj,
+Megoszlás: a Eurosiberian faj, elterjedése a Pireneusoktól délnyugatról Angliáig és Észak-Skandináviáig terjed. Kelet felé, a faj elterjedt Ázsiában. A balkáni térség Olaszország északkeleti részén. A legkeletibb előfordulásai Szerbiában és Romániában vannak.
 Habitat és életmód: Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Azokhoz az állatokhoz tartozik, amelyek rendkívül érzékenyek a környezeti hatásokra, illetve azok változására. Az ilyen fajokat szokás indikátor szervezeteknek nevezni. Ha ezek egy élőhelyről eltűnnek, akkor az életfeltételek megváltozására következtethetünk még akkor is, ha egyéb feltűnő jel nem utal erre. A higro-mezofil, hűvösebb, nedvesebb kiszáradó láprétek, valamint hegyi kaszálórétek jellemző faja. Mozgékonyságának köszönhetően a környezeti tényezők változása elől viszonylag könnyem kitér, megtalálja a neki megfelelő élőhelyeket.
 Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák május folyamán kelnek ki, az imágók júliusban jelennek meg.

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 </gallery>
-A sötétzöld rétiszöcske (12 - 16 mm), . Az előtorhát oldallemezének sárgás szegélye lehet. Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Azokhoz az állatokhoz tartozik, amelyek rendkívül érzékenyek a körtnyezeti hatásokra, illetve azok változására. Az ilyen fajokat szokás indikátor szervezeteknek nevezni. Ha ezek egy élőhelyről eltűnnek, akkor az életfeltételek megváltozására következtethetünk még akkor is, ha egyéb feltűnő jel nem utal erre. Ez a sötétebb olajos-zöldesbarna állat a hűvösebb, nedvesebb kiszáradó láprétek, valamint hegyi kaszálórétek jellemző faja. Mozgékonyságának köszönhetően a környezeti tényezők változása elől viszonylag könnyem kitér, megtalálja a neki megfelelő élőhelyeket.
-Leírás: A színe a sötét olajzöldtől a sötét olajbarnáig változik. Néha a fej és a pronotum háti része, az elülső szárnyak zöld vagy világosbarna színűek. Ritkán macropter egyedekkel is találkozhatunk. A paranotum hátsó szegélyén egy fehér-szürkés csík lehet. A himek cerkuszainak belső oldalán, középen fog van. A tojócső ívelt.
+Leírás: A színe a sötét olajzöldtől a sötét olajbarnáig változik. Néha a fej és a pronotum háti része, az elülső szárnyak zöld vagy világosbarna színűek. Az előtorhát oldallemezének sárgás szegélye lehet. Ritkán macropter egyedekkel is találkozhatunk. A himek cerkuszainak belső oldalán, középen fog van. A tojócső ívelt.
 Testhossz: S 14-16mm, 15-18mm $, tojásrakó 9-11mm.
-Stridulation: hosszú echeme szekvencia; Minden echeme rendelkező 4 szótagban. Ez stridulates napközben, és néha még éjszaka is.
+Cirpelés: hosszú echeme szekvencia; minden echeme  4 szótaggal rendelkezik. Főleg napközben, és néha még éjszaka is cirpel.
 Megoszlás: a Eurosiberian faj,
-Habitat és életmód: ez egy mindenevő faj, praticolous, jellemző a higro-mezofil hegyi gyepek. Gyakran találkozhatunk e faj mentén Psophus stridulus, Tettigonia cantans vagy Chorthippus dorsatus.
+Habitat és életmód: Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Azokhoz az állatokhoz tartozik, amelyek rendkívül érzékenyek a környezeti hatásokra, illetve azok változására. Az ilyen fajokat szokás indikátor szervezeteknek nevezni. Ha ezek egy élőhelyről eltűnnek, akkor az életfeltételek megváltozására következtethetünk még akkor is, ha egyéb feltűnő jel nem utal erre. A higro-mezofil, hűvösebb, nedvesebb kiszáradó láprétek, valamint hegyi kaszálórétek jellemző faja. Mozgékonyságának köszönhetően a környezeti tényezők változása elől viszonylag könnyem kitér, megtalálja a neki megfelelő élőhelyeket.
-Fenológia: felnőtt jelennek meg júliusban. Ez hibernálás tojás szakaszban. Nimfák kelnek május.
+Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák május folyamán kelnek ki, az imágók júliusban jelennek meg.

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 </gallery>
-A sötétzöld rétiszöcske (12 - 16 mm), színe a sötét olajzöldtől a sötét olajbarnáig változik. Az előtorhát oldallemezének sárgás szegélye lehet. Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Azokhoz az állatokhoz tartozik, amelyek rendkívül érzékenyek a körtnyezeti hatásokra, illetve azok változására. Az ilyen fajokat szokás indikátor szervezeteknek nevezni. Ha ezek egy élőhelyről eltűnnek, akkor az életfeltételek megváltozására következtethetünk még akkor is, ha egyéb feltűnő jel nem utal erre. Ez a sötétebb olajos-zöldesbarna állat a hűvösebb, nedvesebb kiszáradó láprétek, valamint hegyi kaszálórétek jellemző faja. Mozgékonyságának köszönhetően a környezeti tényezők változása elől viszonylag könnyem kitér, megtalálja a neki megfelelő élőhelyeket.
+A sötétzöld rétiszöcske (12 - 16 mm), . Az előtorhát oldallemezének sárgás szegélye lehet. Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Azokhoz az állatokhoz tartozik, amelyek rendkívül érzékenyek a körtnyezeti hatásokra, illetve azok változására. Az ilyen fajokat szokás indikátor szervezeteknek nevezni. Ha ezek egy élőhelyről eltűnnek, akkor az életfeltételek megváltozására következtethetünk még akkor is, ha egyéb feltűnő jel nem utal erre. Ez a sötétebb olajos-zöldesbarna állat a hűvösebb, nedvesebb kiszáradó láprétek, valamint hegyi kaszálórétek jellemző faja. Mozgékonyságának köszönhetően a környezeti tényezők változása elől viszonylag könnyem kitér, megtalálja a neki megfelelő élőhelyeket.
 Testhossz: S 14-16mm, 15-18mm $, tojásrakó 9-11mm.
 Stridulation: hosszú echeme szekvencia; Minden echeme rendelkező 4 szótagban. Ez stridulates napközben, és néha még éjszaka is.
 Megoszlás: a Eurosiberian faj,
 Habitat és életmód: ez egy mindenevő faj, praticolous, jellemző a higro-mezofil hegyi gyepek. Gyakran találkozhatunk e faj mentén Psophus stridulus, Tettigonia cantans vagy Chorthippus dorsatus.
 Fenológia: felnőtt jelennek meg júliusban. Ez hibernálás tojás szakaszban. Nimfák kelnek május.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 ''<nowiki>#0160</nowiki>''
-Magyar név: sötétzöld rétiszöcske
+Magyar név: Sötétzöld rétiszöcske
 Tudományos név: ''Metrioptera brachyptera'' (Linne, 1761)

← Régebbi változat		A lap 2016. március 11., 12:18-kori változata
19. sor:		19. sor:

	A sötétzöld rétiszöcske (12 - 16 mm), színe a sötét olajzöldtől a sötét olajbarnáig változik. Az előtorhát oldallemezének sárgás szegélye lehet. Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Azokhoz az állatokhoz tartozik, amelyek rendkívül érzékenyek a körtnyezeti hatásokra, illetve azok változására. Az ilyen fajokat szokás indikátor szervezeteknek nevezni. Ha ezek egy élőhelyről eltűnnek, akkor az életfeltételek megváltozására következtethetünk még akkor is, ha egyéb feltűnő jel nem utal erre. Ez a sötétebb olajos-zöldesbarna állat a hűvösebb, nedvesebb kiszáradó láprétek, valamint hegyi kaszálórétek jellemző faja. Mozgékonyságának köszönhetően a környezeti tényezők változása elől viszonylag könnyem kitér, megtalálja a neki megfelelő élőhelyeket.		A sötétzöld rétiszöcske (12 - 16 mm), színe a sötét olajzöldtől a sötét olajbarnáig változik. Az előtorhát oldallemezének sárgás szegélye lehet. Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Azokhoz az állatokhoz tartozik, amelyek rendkívül érzékenyek a körtnyezeti hatásokra, illetve azok változására. Az ilyen fajokat szokás indikátor szervezeteknek nevezni. Ha ezek egy élőhelyről eltűnnek, akkor az életfeltételek megváltozására következtethetünk még akkor is, ha egyéb feltűnő jel nem utal erre. Ez a sötétebb olajos-zöldesbarna állat a hűvösebb, nedvesebb kiszáradó láprétek, valamint hegyi kaszálórétek jellemző faja. Mozgékonyságának köszönhetően a környezeti tényezők változása elől viszonylag könnyem kitér, megtalálja a neki megfelelő élőhelyeket.
		+
		+	Leírás: A Bog Bush-tücsök van a test színe barna; Néha a háti része a fej, pronotum és elülső szárnyak zöld vagy világosbarna. Ritkán találkozhatunk macropterous egyének. A paranotum egy fehér-szürkés csík a hátsó oldalán. A belső Dent van a közepén cerci (hímek). A tojásrakó ívelt.
		+	Testhossz: S 14-16mm, 15-18mm $, tojásrakó 9-11mm.
		+	Stridulation: hosszú echeme szekvencia; Minden echeme rendelkező 4 szótagban. Ez stridulates napközben, és néha még éjszaka is.
		+	Megoszlás: a Eurosiberian faj,
		+	Habitat és életmód: ez egy mindenevő faj, praticolous, jellemző a higro-mezofil hegyi gyepek. Gyakran találkozhatunk e faj mentén Psophus stridulus, Tettigonia cantans vagy Chorthippus dorsatus.
		+	Fenológia: felnőtt jelennek meg júliusban. Ez hibernálás tojás szakaszban. Nimfák kelnek május.

← Régebbi változat		A lap 2015. szeptember 29., 14:39-kori változata
12. sor:		12. sor:

	Természetvédelmi értékszám: I		Természetvédelmi értékszám: I
		+
		+	<gallery>
		+	0160_Metrioptera_brachyptera.jpg\|Metrioptera_brachyptera
		+
		+	</gallery>

	A sötétzöld rétiszöcske (12 - 16 mm), színe a sötét olajzöldtől a sötét olajbarnáig változik. Az előtorhát oldallemezének sárgás szegélye lehet. Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Azokhoz az állatokhoz tartozik, amelyek rendkívül érzékenyek a körtnyezeti hatásokra, illetve azok változására. Az ilyen fajokat szokás indikátor szervezeteknek nevezni. Ha ezek egy élőhelyről eltűnnek, akkor az életfeltételek megváltozására következtethetünk még akkor is, ha egyéb feltűnő jel nem utal erre. Ez a sötétebb olajos-zöldesbarna állat a hűvösebb, nedvesebb kiszáradó láprétek, valamint hegyi kaszálórétek jellemző faja. Mozgékonyságának köszönhetően a környezeti tényezők változása elől viszonylag könnyem kitér, megtalálja a neki megfelelő élőhelyeket.		A sötétzöld rétiszöcske (12 - 16 mm), színe a sötét olajzöldtől a sötét olajbarnáig változik. Az előtorhát oldallemezének sárgás szegélye lehet. Vegyes táplálkozású, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Azokhoz az állatokhoz tartozik, amelyek rendkívül érzékenyek a körtnyezeti hatásokra, illetve azok változására. Az ilyen fajokat szokás indikátor szervezeteknek nevezni. Ha ezek egy élőhelyről eltűnnek, akkor az életfeltételek megváltozására következtethetünk még akkor is, ha egyéb feltűnő jel nem utal erre. Ez a sötétebb olajos-zöldesbarna állat a hűvösebb, nedvesebb kiszáradó láprétek, valamint hegyi kaszálórétek jellemző faja. Mozgékonyságának köszönhetően a környezeti tényezők változása elől viszonylag könnyem kitér, megtalálja a neki megfelelő élőhelyeket.