Psophus stridulus - Laptörténet

Stefan, 2019. március 27., 14:01-n

2019-03-27T14:01:33Z

Stefan, 2019. március 27., 12:39-n

2019-03-27T12:39:41Z

Stefan, 2019. március 27., 12:26-n

2019-03-27T12:26:35Z

Stefan, 2019. február 13., 11:27-n

2019-02-13T11:27:12Z

Stefan, 2019. február 9., 15:07-n

2019-02-09T15:07:15Z

Stefan, 2019. február 9., 15:06-n

2019-02-09T15:06:48Z

Stefan, 2019. február 9., 14:54-n

2019-02-09T14:54:09Z

Stefan, 2019. február 9., 14:52-n

2019-02-09T14:52:28Z

Stefan, 2019. február 9., 14:41-n

2019-02-09T14:41:08Z

Stefan, 2019. február 9., 14:39-n

2019-02-09T14:39:59Z

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 '''Élőhely, életmód:''' Főleg lágyszárú növényeken táplálkozik.
-A Psophus stridulus rövid füvű, száraz és meleg területeken, részben nyílt gyepekben lakik. A faj száraz és fél-száraz gyepekben, hegyi réteken, legelőkön, irtásokon találhatók. Ezenkívül a folyók üledékfelületeit is lakta elterjedésének északi peremén. A francia és olasz Alpokban a Psophus stridulus tipikusan az alpesi legelőkön él, akár 2000 m fölé emelkedik.
+A Psophus stridulus rövid füvű, száraz és meleg területeken, részben nyílt gyepekben lakik - geo-chortobiont. A faj száraz és fél-száraz gyepekben, hegyi réteken, legelőkön, irtásokon találhatók. Ezenkívül a folyók üledékfelületeit is lakja elterjedésének északi peremén. A francia és olasz Alpokban a Psophus stridulus tipikusan az alpesi legelőkön él, akár 2000 m fölé emelkedik.
 '''Fenológia:''' Imágóit a nyár végétől novemberig találjuk. A petéket a földbe rakja, következő tavasszal, nyár elején (május) kelnek a lárvák.

← Régebbi változat		A lap 2019. március 27., 12:39-kori változata
35. sor:		35. sor:
	A Psophus stridulus rövid füvű, száraz és meleg területeken, részben nyílt gyepekben lakik. A faj száraz és fél-száraz gyepekben, hegyi réteken, legelőkön, irtásokon találhatók. Ezenkívül a folyók üledékfelületeit is lakta elterjedésének északi peremén. A francia és olasz Alpokban a Psophus stridulus tipikusan az alpesi legelőkön él, akár 2000 m fölé emelkedik.		A Psophus stridulus rövid füvű, száraz és meleg területeken, részben nyílt gyepekben lakik. A faj száraz és fél-száraz gyepekben, hegyi réteken, legelőkön, irtásokon találhatók. Ezenkívül a folyók üledékfelületeit is lakta elterjedésének északi peremén. A francia és olasz Alpokban a Psophus stridulus tipikusan az alpesi legelőkön él, akár 2000 m fölé emelkedik.

−	'''Fenológia:''' Imágóit a nyár végétől novemberig találjuk. A petéket a földbe rakja, következő tavasszal, nyár elején kelnek a lárvák.	+	'''Fenológia:''' Imágóit a nyár végétől novemberig találjuk. A petéket a földbe rakja, következő tavasszal, nyár elején (május) kelnek a lárvák.

@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 <gallery>
-_Psophus_stridulus.jpg|Psophus stridulus nőstény
+_Psophus_stridulus.jpg|''Psophus stridulus'' nőstény
-_Psophus_stridulus.jpg|Psophus stridulus hím
+_Psophus_stridulus.jpg|''Psophus stridulus'' hím
-_Psophus_stridulus_m.jpg|Psophus stridulus hím
+_Psophus_stridulus_m.jpg|''Psophus stridulus'' hím
 </gallery>
@@ 24. sor: / 24. sor: @@
-Leírás: A két nem színe és megjelenése különbözik. A sötét- és feketés-barna hímek erősek, karcsúak, a nagy és puha  nőstények világosabb, barna-sötétbarna vagy ritkán vöröses-barna színűek. A hímek szárnyai jelentősen túlnyúlnak a térd hátsó részén, a nőstényeknél alig érik el. Mindkét nemnél világos foltok vannak a hátsó lábakon és egy világos gyűrű a térd alatt, a harmadik lábszár sötét. Az pronotum középgerince folyamatos, magasan ívelt, mindkét oldalán van egy-egy kis mélyedés. Hátsó szárnya a füstös-barna szárnyvégek kivételével cinóbervörös (a hímeké sötétebb, a nőstényeké világosabb árnyalatú).
+'''Leírás:''' A két nem színe és megjelenése különbözik. A sötét- és feketés-barna hímek erősek, karcsúak, a nagy és puha  nőstények világosabb, barna-sötétbarna vagy ritkán vöröses-barna színűek. A hímek szárnyai jelentősen túlnyúlnak a térd hátsó részén, a nőstényeknél alig érik el. Mindkét nemnél világos foltok vannak a hátsó lábakon és egy világos gyűrű a térd alatt, a harmadik lábszár sötét. Az pronotum középgerince folyamatos, magasan ívelt, mindkét oldalán van egy-egy kis mélyedés. Hátsó szárnya a füstös-barna szárnyvégek kivételével cinóbervörös (a hímeké sötétebb, a nőstényeké világosabb árnyalatú).
 Testméret: ♂ 19-25 mm | ♀ 23-35 mm
-Cirpelés: A Psophus stridulus két különböző hangot mutat. A hím jellemző spirális alakú pályán repülve (néha pihenő helyzetben is) hátsó szárnyaival feltűnően hangos, kerepelő hangot hallat. A hangot valószínűleg a hátsó szárnyak visszaszorítása okozza. Általában csak kis mértékben repülnek a növényzet felett 0,5-1 m magasságban, nem ritkán azonban akár 5 m magasságba emelkedhetnek. A menekülési ugrások sokkal egyszerűbbek és céltudatosabbak, és nem mindig "zörögnek". A nőstények kicsit csendesebb hangot adnak a rövid menekülés során, különösen petékkel telve, csak ritkán repülnek. Továbbá, a hímek ismételten rövid hangokat produkálhatnak a földön úgy, hogy a lábukat a szárnyaikhoz dörzsölik.
+'''Cirpelés:''' A Psophus stridulus két különböző hangot mutat. A hím jellemző spirális alakú pályán repülve (néha pihenő helyzetben is) hátsó szárnyaival feltűnően hangos, kerepelő hangot hallat. A hangot valószínűleg a hátsó szárnyak visszaszorítása okozza. Általában csak kis mértékben repülnek a növényzet felett 0,5-1 m magasságban, nem ritkán azonban akár 5 m magasságba emelkedhetnek. A menekülési ugrások sokkal egyszerűbbek és céltudatosabbak, és nem mindig "zörögnek". A nőstények kicsit csendesebb hangot adnak a rövid menekülés során, különösen petékkel telve, csak ritkán repülnek. Továbbá, a hímek ismételten rövid hangokat produkálhatnak a földön úgy, hogy a lábukat a szárnyaikhoz dörzsölik.
-Elterjedés: Elterjedési területe Észak-Spanyolországtól Franciaországon, Közép- és Kelet-Európán át, a Kaukázuson és Ázsián keresztül a Koreai-félszigetig húzódik. Az északi határá Észak-Németországban és Skandinávia déli részén halad. Már Közép-Európában, így hazánkban is (400-500 m-től), de különösen délen (pl. Abruzzok és Görögország) montánná válik.
+'''Elterjedés:''' Elterjedési területe Észak-Spanyolországtól Franciaországon, Közép- és Kelet-Európán át, a Kaukázuson és Ázsián keresztül a Koreai-félszigetig húzódik. Az északi határá Észak-Németországban és Skandinávia déli részén halad. Már Közép-Európában, így hazánkban is (400-500 m-től), de különösen délen (pl. Abruzzok és Görögország) montánná válik.
-Élőhely, életmód: Főleg lágyszárú növényeken táplálkozik.
+'''Élőhely, életmód:''' Főleg lágyszárú növényeken táplálkozik.
 A Psophus stridulus rövid füvű, száraz és meleg területeken, részben nyílt gyepekben lakik. A faj száraz és fél-száraz gyepekben, hegyi réteken, legelőkön, irtásokon találhatók. Ezenkívül a folyók üledékfelületeit is lakta elterjedésének északi peremén. A francia és olasz Alpokban a Psophus stridulus tipikusan az alpesi legelőkön él, akár 2000 m fölé emelkedik.
-Fenológia: Imágóit a nyár végétől novemberig találjuk. A petéket a földbe rakja, következő tavasszal, nyár elején kelnek a lárvák.
+'''Fenológia:''' Imágóit a nyár végétől novemberig találjuk. A petéket a földbe rakja, következő tavasszal, nyár elején kelnek a lárvák.

← Régebbi változat		A lap 2019. február 13., 11:27-kori változata
19. sor:		19. sor:
	</gallery>		</gallery>

		+	https://www.inaturalist.org/taxa/470524-Psophus-stridulus/browse_photos

	http://www.orthoptera.ch/arten/item/psophus-stridulus		http://www.orthoptera.ch/arten/item/psophus-stridulus

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 ''<nowiki>#0350 #0351</nowiki>''
-Magyar név: kereplő sáska
+Magyar név: Kereplősáska
 Tudományos név: ''Psophus stridulus'' (Linne, 1758)

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 Faunatípus: angarai
-Életforma: chortobiont
+Életforma: geo-chortobiont
 Természetvédelmi értékszám: I
@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 Testméret: ♂ 19-25 mm | ♀ 23-35 mm
-Cirpelés: A Psophus stridulus két különböző hangot mutat. A hím jellemző spirális alakú pályán repülve (néha pihenő helyzetben is) hátsó szárnyaival feltűnően hangos, kerepelő hangot hallat. A hangot valószínűleg a hátsó szárnyak visszaszorítása okozza. Általában csak kis mértékben repülnek a növényzet felett 0,5-1 m magasságban, nem ritkán azonban akár 5 m magasságba emelkedhetnek. A menekülési ugrások sokkal egyszerűbbek és céltudatosabbak, és nem mindig "zörögnek". A nőstények kicsit csendesebb hangot adnak a rövid menekülés során. Továbbá, a hímek ismételten rövid hangokat produkálhatnak a földön úgy, hogy a lábukat a szárnyaikhoz dörzsölik.
+Cirpelés: A Psophus stridulus két különböző hangot mutat. A hím jellemző spirális alakú pályán repülve (néha pihenő helyzetben is) hátsó szárnyaival feltűnően hangos, kerepelő hangot hallat. A hangot valószínűleg a hátsó szárnyak visszaszorítása okozza. Általában csak kis mértékben repülnek a növényzet felett 0,5-1 m magasságban, nem ritkán azonban akár 5 m magasságba emelkedhetnek. A menekülési ugrások sokkal egyszerűbbek és céltudatosabbak, és nem mindig "zörögnek". A nőstények kicsit csendesebb hangot adnak a rövid menekülés során, különösen petékkel telve, csak ritkán repülnek. Továbbá, a hímek ismételten rövid hangokat produkálhatnak a földön úgy, hogy a lábukat a szárnyaikhoz dörzsölik.
 Elterjedés: Elterjedési területe Észak-Spanyolországtól Franciaországon, Közép- és Kelet-Európán át, a Kaukázuson és Ázsián keresztül a Koreai-félszigetig húzódik. Az északi határá Észak-Németországban és Skandinávia déli részén halad. Már Közép-Európában, így hazánkban is (400-500 m-től), de különösen délen (pl. Abruzzok és Görögország) montánná válik.
-Élőhely, életmód: hegyi réteken, legelőkön, irtásokon bukkanhatunk rá a nyár végén.  A nőstény, különösen petékkel telve, csak ritkán repül.
+Élőhely, életmód: Főleg lágyszárú növényeken táplálkozik.
-Fenológia: A Psophus stridulus felnőtt állatait június közepétől novemberig találjuk.
+Fenológia: Imágóit a nyár végétől novemberig találjuk. A petéket a földbe rakja, következő tavasszal, nyár elején kelnek a lárvák.

← Régebbi változat		A lap 2019. február 9., 14:54-kori változata
33. sor:		33. sor:
	Élőhely, életmód: hegyi réteken, legelőkön, irtásokon bukkanhatunk rá a nyár végén. A nőstény, különösen petékkel telve, csak ritkán repül.		Élőhely, életmód: hegyi réteken, legelőkön, irtásokon bukkanhatunk rá a nyár végén. A nőstény, különösen petékkel telve, csak ritkán repül.

−	Fenológia:	+	Fenológia: A Psophus stridulus felnőtt állatait június közepétől novemberig találjuk.
		+	A tojásokat a földön és a következő tavasszal bekövetkező hibernálás után kikerülnek, mint a többi szennyvízben. A lárvák csak 4 fázisban haladnak, és gyakran sokkal világosabbak, mint a felnőtt állatok. A Psophus stridulus főleg lágyszárú növényeken táplálkozik.

@@ 23. sor: / 23. sor: @@
-A hím 23 - 25 mm, a nőstény 26 - 32 mm. Szürkésbarna színezetű állat (a hímek sötétebbek, feketésbarnák, feketék, a nőstények néha egészen világosak is lehetnek).  . A hím jellemző spirális alakú pályán repülve (néha pihenő helyzetben is) hátsó szárnyaival feltűnően hangos, kerepelő hangot hallat. A nőstény, különösen petékkel telve, csak ritkán repül. 400-500 m magasság fölött hegyi réteken, legelőkön, irtásokon bukkanhatunk rá a nyár végén.
+A hím 23 - 25 mm, a nőstény 26 - 32 mm. Szürkésbarna színezetű állat (a hímek sötétebbek, feketésbarnák, feketék, a nőstények néha egészen világosak is lehetnek).  .  A nőstény, különösen petékkel telve, csak ritkán repül. 400-500 m magasság fölött hegyi réteken, legelőkön, irtásokon bukkanhatunk rá a nyár végén.
-Leírás: A Psophus stridulus két neme színe és megjelenése különbözik. A sötét- és feketés-barna hímek erősek, karcsúak, a nagy és puha  nőstények világosabb, barna-sötétbarna vagy ritkán vöröses-barna színűek. A hímek szárnyai jelentősen túlnyúlnak a térd hátsó részén, a nőstényeknél alig érik el. Mindkét nemnél világos foltok vannak a hátsó lábakon és egy világos gyűrű a térd alatt, a harmadik lábszár sötét. Az pronótum középgerince folyamatos, magasan ívelt. magas, és nincs megszakítva. A középső gerinc mindkét oldalán  van egy-egy mélyedés. Hátsó szárnya a füstös-barna szárnyvégek kivételével cinóbervörös.
+Leírás: A két nem színe és megjelenése különbözik. A sötét- és feketés-barna hímek erősek, karcsúak, a nagy és puha  nőstények világosabb, barna-sötétbarna vagy ritkán vöröses-barna színűek. A hímek szárnyai jelentősen túlnyúlnak a térd hátsó részén, a nőstényeknél alig érik el. Mindkét nemnél világos foltok vannak a hátsó lábakon és egy világos gyűrű a térd alatt, a harmadik lábszár sötét. Az pronótum középgerince folyamatos, magasan ívelt. magas, és nincs megszakítva. A középső gerinc mindkét oldalán  van egy-egy mélyedés. Hátsó szárnya a füstös-barna szárnyvégek kivételével cinóbervörös.
 Testméret: ♂ 19-25 mm | ♀ 23-35 mm
-Cirpelés:
+Cirpelés: A Psophus stridulus két különböző hangot mutat. A hím jellemző spirális alakú pályán repülve (néha pihenő helyzetben is) hátsó szárnyaival feltűnően hangos, kerepelő hangot hallat. A hangot valószínűleg a hátsó szárnyak visszaszorítása okozza. Általában csak kis mértékben repülnek a növényzet felett 0,5-1 m magasságban, nem ritkán anonban akár 5 m magasságba emelkedhetnek. A menekülési ugrások sokkal egyszerűbbek és céltudatosabbak, és nem mindig csörögnek. A nőstények kicsit csendesebb hangot adnak a rövid menekülés során. Továbbá, a hímek ismételten rövid hangokat produkálhatnak a földön úgy, hogy a lábukat a szárnyaikhoz dörzsölik.
 Elterjedés: