Saga pedo - Laptörténet

Stefan, 2020. március 24., 14:36-n

2020-03-24T14:36:19Z

Stefan, 2019. január 31., 17:41-n

2019-01-31T17:41:43Z

Stefan, 2019. január 28., 13:06-n

2019-01-28T13:06:41Z

Stefan, 2019. január 28., 11:08-n

2019-01-28T11:08:31Z

Stefan, 2019. január 28., 11:07-n

2019-01-28T11:07:54Z

Stefan, 2017. június 14., 13:05-n

2017-06-14T13:05:53Z

Stefan, 2016. április 20., 13:35-n

2016-04-20T13:35:01Z

Stefan, 2015. szeptember 29., 15:27-n

2015-09-29T15:27:40Z

Stefan: Új oldal, tartalma: „''#0230 #0231 #0232 #0234'' Magyar név: fűrészlábú szöcske Tudományos név: ''Saga pedo'' (Pallas, 1771) Elterjedés: euroszibériai, kisázs…”

2015-03-12T12:53:42Z

Új oldal, tartalma: „''<nowiki>#0230 #0231 #0232 #0234</nowiki>'' Magyar név: fűrészlábú szöcske Tudományos név: ''Saga pedo'' (Pallas, 1771) Elterjedés: euroszibériai, kisázs…”

Új lap

''<nowiki>#0230 #0231 #0232 #0234</nowiki>''

Magyar név: fűrészlábú szöcske

Tudományos név: ''Saga pedo'' (Pallas, 1771)

Elterjedés: euroszibériai, kisázsiai

Faunatípus: ponto-káspi

Életforma: thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: I

A legnagyobb hazai rovarunk, 61 - 80 mm hosszú. Faunánk egyik legnevezetesebb, különleges élet- és szaporodási módú tagja. Valódi szűznemzéssel (parthenogenezis), hímek közreműködése nélkül szaporodik, hímjei eddig még nem kerültek elő. Szárnya nincs, csápja viszonylag rövid, lábai vékonyak (a 3. pár is!), félelmetes tüskézettséget viselnek. E tüskézettségnek fontos szerepe van a zsákmányállat villámgyors megragadásában. A lesből támadó ragadozó mozgása is igen érdekes: lassan, utánozva a növényzet szél okozta ingását, imbolyogva változtatja helyét. Valószínűleg posztglaciális, melegkori reliktumfaj (rokonai a mediterráneum félszigetein élnek, pl. Itália, Isztria, Macedónia). Korábban rejtett (alkonyati-éjszakai aktivitás!) életmódja miatt igen kevés élőhelyét (pl. Budai-hegyekben, Bükkben) ismertük. A rendszeresebb faunakutatás során számos új lelőhelyről (Mecsek, Villányi-hegység, Gerecse, Vértes, Pilis, Bükk-hegység, Tokaji-hegység, legújabban pedig a Kiskunság) került elő. A déli-Bükkben, például, gyér egyedszámban, szinte minden edafikus, elsődleges sziklagyepben vagy sztyeppréten megtalálható. Mindenütt csak kis egyedszámú, izolált populációk képviselik, ezért aktuálisan veszélyeztetett faj. Vöröskönyves, nemzetközi védelem alatt áll. Értéke: 10000.- Ft.

← Régebbi változat		A lap 2020. március 24., 14:36-kori változata
51. sor:		51. sor:

	Szórványosan, többnyire zavartalanabb sztyeplejtőkön fordul elő a Magyar Középhegységben és Bugac egy pontján.		Szórványosan, többnyire zavartalanabb sztyeplejtőkön fordul elő a Magyar Középhegységben és Bugac egy pontján.
−
−
−	~~ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön). ANP: Aggtelek/26, Jósvafö/26, Sátoraljaújhely/N, Tarcal/N~~
−
−	~~BNP: Bükk-hg./15, 25, 44 (15 közelebbi lelőhellyel), Mátra/23, 36 (3 közelebbi lelőhellyel), Cserhát/23, Naszály/23 (Vác/N, N, Sz)~~
−
−	~~BFNP: Somló/23 (Raposka/N, S), Bakony/23 (Várpalota/N)~~
−
−	~~DDNP: Mecsek/23 (Pécs/N), Villányi-hg./l2, 13, 23 (Villány/N, M, S)~~
−
−	DINP: Börzsöny/23 (3 közelebbi lelőhellyel), Budai-hg./23, 19 (14 közelebbi lelőhellyel), Tétényi-fennsík/N, Csíki-h./23, Pilis-Visegrádi-hg./23, 19 (5 közelebbi lelőhellyel), Gerecse/23, 19 (3 közelebbi lelőhellyel), Vértes/23, 19 (3 közelebbi lelőhellyel), Velencei-hg./N KNP: Bugac/34

← Régebbi változat		A lap 2019. január 31., 17:41-kori változata
32. sor:		32. sor:
	A legnagyobb hazai rovarunk, átlagosan 55-75 mm, tójócsövével együtt max 15 cm. Az alapszín a zöld, vagy csak ritkán sárgásbarna. A csápok rövidek, barnák, világos vöröses a lárváké. Az oldalán egy fényes sáv fut végig az előhát alsó szélétől a tojócsőig. Teljesen szárnyatlan, elülső két láb-pár erőteljes tüskesort visel, a harmadik lábpár sem tipikus ugróláb, vékony combokkal. Gyengén fürészes végű tojócsöve lehet egyenes vagy gyengén felfelé ívelt.		A legnagyobb hazai rovarunk, átlagosan 55-75 mm, tójócsövével együtt max 15 cm. Az alapszín a zöld, vagy csak ritkán sárgásbarna. A csápok rövidek, barnák, világos vöröses a lárváké. Az oldalán egy fényes sáv fut végig az előhát alsó szélétől a tojócsőig. Teljesen szárnyatlan, elülső két láb-pár erőteljes tüskesort visel, a harmadik lábpár sem tipikus ugróláb, vékony combokkal. Gyengén fürészes végű tojócsöve lehet egyenes vagy gyengén felfelé ívelt.

−	♀ 53-75 mm, tojócső 30-35 mm	+	Testméret: ♀ 53-75 mm, tojócső 30-35 mm

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 ''<nowiki>#0230 #0231 #0232 #0234</nowiki>''
-'''Magyar név:''' fűrészlábú szöcske
+'''Magyar név:''' Fűrészlábú szöcske
-'''Tudományos név:''' ''Saga pedo'' (Pallas, 1775)
+'''Tudományos név:''' ''Saga pedo'' (Pallas, 1771) (Syn.: ''Saga serrata'')
 '''Elterjedés:''' euroszibériai, kisázsiai

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 '''Természetvédelmi értékszám:''' I
-'''Védettség: IUCN: '''VU <nowiki>; hazánkban védett, eszmei értéke 50000 Ft.
+'''Védettség: IUCN: '''VU ; hazánkban védett, eszmei értéke 50000 Ft.
 <gallery>
@@ 24. sor: / 26. sor: @@
 http://www.orthoptera.ch/arten/item/saga-pedo?category_id=102

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 ''<nowiki>#0230 #0231 #0232 #0234</nowiki>''
-Magyar név: fűrészlábú szöcske
+'''Magyar név:''' fűrészlábú szöcske
-Tudományos név: ''Saga pedo'' (Pallas, 1771)
+'''Tudományos név:''' ''Saga pedo'' (Pallas, 1775)
-Elterjedés: euroszibériai, kisázsiai
+'''Elterjedés:''' euroszibériai, kisázsiai
-Faunatípus: ponto-káspi
+'''Faunatípus:''' ponto-káspi
-Életforma: thamnobiont
+'''Életforma:''' thamnobiont
-Természetvédelmi értékszám: I
+'''Természetvédelmi értékszám:''' I
 <gallery>
@@ 23. sor: / 25. sor: @@
 http://www.orthoptera.ch/arten/item/saga-pedo?category_id=102
 </nowiki>

← Régebbi változat		A lap 2017. június 14., 13:05-kori változata
19. sor:		19. sor:
	0234_Saga_pedo.jpg		0234_Saga_pedo.jpg
	</gallery>		</gallery>
		+
		+
		+	http://www.orthoptera.ch/arten/item/saga-pedo?category_id=102

← Régebbi változat		A lap 2016. április 20., 13:35-kori változata
20. sor:		20. sor:
	</gallery>		</gallery>

−	A legnagyobb hazai rovarunk, 61 - 80 mm ~~hosszú~~. ~~Faunánk egyik legnevezetesebb~~, ~~különleges élet- és szaporodási módú tagja~~. ~~Valódi szűznemzéssel (parthenogenezis)~~, ~~hímek közreműködése nélkül szaporodik~~, ~~hímjei eddig még nem kerültek elő~~. ~~Szárnya nincs~~, ~~csápja viszonylag rövid~~, ~~lábai vékonyak (~~a 3. ~~pár~~ is!), ~~félelmetes tüskézettséget viselnek~~. ~~E tüskézettségnek~~ fontos szerepe van a zsákmányállat villámgyors megragadásában. ~~A lesből támadó ragadozó mozgása~~ is igen érdekes: lassan, utánozva a növényzet szél okozta ingását, imbolyogva változtatja helyét. ~~Valószínűleg posztglaciális~~, ~~melegkori reliktumfaj~~ (~~rokonai~~ a ~~mediterráneum félszigetein élnek~~, pl. ~~Itália~~, ~~Isztria~~, ~~Macedónia~~)~~. Korábban rejtett~~ (~~alkonyati-éjszakai aktivitás!~~) ~~életmódja miatt igen kevés élőhelyét~~ (~~pl. Budai-hegyekben~~, ~~Bükkben~~) ~~ismertük. A rendszeresebb faunakutatás során számos új lelőhelyről~~ (Mecsek, Villányi-~~hegység~~, ~~Gerecse~~, ~~Vértes~~, ~~Pilis~~, ~~Bükk~~-~~hegység~~, ~~Tokaji~~-~~hegység~~, ~~legújabban pedig a Kiskunság) került elő~~. ~~A déli~~-~~Bükkben~~, ~~például~~, ~~gyér egyedszámban~~, ~~szinte minden edafikus~~, ~~elsődleges sziklagyepben vagy sztyeppréten megtalálható~~. ~~Mindenütt~~ csak kis egyedszámú, izolált populációk képviselik, ezért aktuálisan veszélyeztetett faj. ~~Vöröskönyves~~, ~~nemzetközi védelem alatt áll~~. ~~Értéke~~: ~~10000.~~- Ft.	+
		+
		+	'''Magyar név:''' fűrészlábú szöcske
		+
		+
		+	'''Tudományos név: '''''Saga pedo'' (Pallas, 1775)
		+
		+
		+	'''Védettség: IUCN: '''VU <nowiki>; hazánkban védett, eszmei értéke 50000 Ft.</nowiki>
		+
		+
		+	'''Leírás, bemutatás:'''
		+
		+	A legnagyobb hazai rovarunk, átlagosan 55-75 mm, tójócsövével együtt max 15 cm. Az alapszín a zöld, vagy csak ritkán sárgásbarna. A csápok rövidek, barnák, világos vöröses a lárváké. Az oldalán egy fényes sáv fut végig az előhát alsó szélétől a tojócsőig. Teljesen szárnyatlan, elülső két láb-pár erőteljes tüskesort visel, a harmadik lábpár sem tipikus ugróláb, vékony combokkal. Gyengén fürészes végű tojócsöve lehet egyenes vagy gyengén felfelé ívelt.
		+
		+	♀ 53-75 mm, tojócső 30-35 mm
		+
		+
		+	'''A faj ökológiája: '''
		+
		+	Változatos növényzetű, zavartalanabb sztyeplejtők, sziklagyepek, xero- mezofil gyepek.
		+
		+	A gyepszint lakója. A 2-4 cm mélyen a talajba süllyesztett tojások telelnek át, esetenként 2-5 éven keresztül is. Az imágók június végétől októberig fordulnak elő. Sajátosan lesből támadó, kizárólagos ragadozó, más egyenesszárnyúakkal, egyéb rovarokkal táplálkozik. A lábak tüskézettségének fontos szerepe van a zsákmányállat villámgyors megragadásában.Röpképtelen, menekülésre alig képes. Mozgása is igen érdekes: lassan, utánozva a növényzet szél okozta ingását, imbolyogva változtatja helyét. Alkonyati éjszakai aktivitású.
		+
		+	Mivel csak nőivarú egyedek fordulnak elő, szűznemzéssel (parthenogenezis) szaporodik. A nőstények termékeny petéket raknak. (Az egyetlen eddig ismert hímet 2005 júliusában Martignynal találtak Wallisban.)
		+
		+	'''Általános elterjedése:'''
		+
		+	A Palearktikumban az Ibériai félszigettől Közép-Ázsiáig előfordul; Európában a Kárpát-medence északi elterjedési határát jelzi.
		+
		+
		+	'''Elterjedése Magyarországon:'''
		+
		+	Szórványosan, többnyire zavartalanabb sztyeplejtőkön fordul elő a Magyar Középhegységben és Bugac egy pontján.
		+
		+
		+	ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön). ANP: Aggtelek/26, Jósvafö/26, Sátoraljaújhely/N, Tarcal/N
		+
		+	BNP: Bükk-hg./15, 25, 44 (15 közelebbi lelőhellyel), Mátra/23, 36 (3 közelebbi lelőhellyel), Cserhát/23, Naszály/23 (Vác/N, N, Sz)
		+
		+	BFNP: Somló/23 (Raposka/N, S), Bakony/23 (Várpalota/N)
		+
		+	DDNP: Mecsek/23 (Pécs/N), Villányi-hg./l2, 13, 23 (Villány/N, M, S)
		+
		+	DINP: Börzsöny/23 (3 közelebbi lelőhellyel), Budai-hg./23, 19 (14 közelebbi lelőhellyel), Tétényi-fennsík/N, Csíki-h./23, Pilis-Visegrádi-hg./23, 19 (5 közelebbi lelőhellyel), Gerecse/23, 19 (3 közelebbi lelőhellyel), Vértes/23, 19 (3 közelebbi lelőhellyel), Velencei-hg./N KNP: Bugac/34
		+
		+
		+	'''Állománynagyság:'''
		+
		+	Értékes, szórványos, mindenütt csak kis egyedszámú, izolált populációk képviselik, ezért aktuálisan veszélyeztetett faj; a sztyeplejtők „zászlós-fajának” tekinthető.
		+
		+
		+	'''Veszélyeztető tényezők:'''
		+
		+	Egyes (kiránduló) helyeken veszélyeztetett. Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, avarégetés, kaszálás) elöl - csökkent vagilitása folytán - nem, vagy alig tud kitérni. Ezt részben ellensúlyozza, hogy többéves tojás- nyugalmi állapota (diapauzája) folytán az azévi elpusztult állománya a következő években pótlódhat.
		+
		+
		+	'''Természetvédelmi kezelés:'''
		+
		+	Féltettebb állományainak területén a április-májusi avarégetés, a túlzott taposás mindenképpen megakadályozandó, ugyanezen helyeken a sávos/foltos kaszálás, a turistaút ideiglenes elterelése elősegítheti a populáció lokális kímélését.

← Régebbi változat		A lap 2015. szeptember 29., 15:27-kori változata
12. sor:		12. sor:

	Természetvédelmi értékszám: I		Természetvédelmi értékszám: I
		+
		+	<gallery>
		+	0230_Saga_pedo.jpg\|Saga pedo
		+	0231_Saga_pedo.jpg\|
		+	0232_Saga_pedo.jpg
		+	0234_Saga_pedo.jpg
		+	</gallery>

	A legnagyobb hazai rovarunk, 61 - 80 mm hosszú. Faunánk egyik legnevezetesebb, különleges élet- és szaporodási módú tagja. Valódi szűznemzéssel (parthenogenezis), hímek közreműködése nélkül szaporodik, hímjei eddig még nem kerültek elő. Szárnya nincs, csápja viszonylag rövid, lábai vékonyak (a 3. pár is!), félelmetes tüskézettséget viselnek. E tüskézettségnek fontos szerepe van a zsákmányállat villámgyors megragadásában. A lesből támadó ragadozó mozgása is igen érdekes: lassan, utánozva a növényzet szél okozta ingását, imbolyogva változtatja helyét. Valószínűleg posztglaciális, melegkori reliktumfaj (rokonai a mediterráneum félszigetein élnek, pl. Itália, Isztria, Macedónia). Korábban rejtett (alkonyati-éjszakai aktivitás!) életmódja miatt igen kevés élőhelyét (pl. Budai-hegyekben, Bükkben) ismertük. A rendszeresebb faunakutatás során számos új lelőhelyről (Mecsek, Villányi-hegység, Gerecse, Vértes, Pilis, Bükk-hegység, Tokaji-hegység, legújabban pedig a Kiskunság) került elő. A déli-Bükkben, például, gyér egyedszámban, szinte minden edafikus, elsődleges sziklagyepben vagy sztyeppréten megtalálható. Mindenütt csak kis egyedszámú, izolált populációk képviselik, ezért aktuálisan veszélyeztetett faj. Vöröskönyves, nemzetközi védelem alatt áll. Értéke: 10000.- Ft.		A legnagyobb hazai rovarunk, 61 - 80 mm hosszú. Faunánk egyik legnevezetesebb, különleges élet- és szaporodási módú tagja. Valódi szűznemzéssel (parthenogenezis), hímek közreműködése nélkül szaporodik, hímjei eddig még nem kerültek elő. Szárnya nincs, csápja viszonylag rövid, lábai vékonyak (a 3. pár is!), félelmetes tüskézettséget viselnek. E tüskézettségnek fontos szerepe van a zsákmányállat villámgyors megragadásában. A lesből támadó ragadozó mozgása is igen érdekes: lassan, utánozva a növényzet szél okozta ingását, imbolyogva változtatja helyét. Valószínűleg posztglaciális, melegkori reliktumfaj (rokonai a mediterráneum félszigetein élnek, pl. Itália, Isztria, Macedónia). Korábban rejtett (alkonyati-éjszakai aktivitás!) életmódja miatt igen kevés élőhelyét (pl. Budai-hegyekben, Bükkben) ismertük. A rendszeresebb faunakutatás során számos új lelőhelyről (Mecsek, Villányi-hegység, Gerecse, Vértes, Pilis, Bükk-hegység, Tokaji-hegység, legújabban pedig a Kiskunság) került elő. A déli-Bükkben, például, gyér egyedszámban, szinte minden edafikus, elsődleges sziklagyepben vagy sztyeppréten megtalálható. Mindenütt csak kis egyedszámú, izolált populációk képviselik, ezért aktuálisan veszélyeztetett faj. Vöröskönyves, nemzetközi védelem alatt áll. Értéke: 10000.- Ft.