Stenobothrus nigromaculatus - Laptörténet

Stefan, 2019. március 27., 15:45-n

2019-03-27T15:45:48Z

Stefan, 2019. március 27., 15:44-n

2019-03-27T15:44:55Z

Stefan, 2019. február 15., 14:20-n

2019-02-15T14:20:11Z

Stefan, 2019. február 15., 14:18-n

2019-02-15T14:18:48Z

Stefan, 2019. február 15., 14:16-n

2019-02-15T14:16:17Z

Stefan, 2019. február 15., 13:54-n

2019-02-15T13:54:59Z

Stefan, 2019. február 15., 13:48-n

2019-02-15T13:48:32Z

Stefan, 2019. február 15., 13:43-n

2019-02-15T13:43:09Z

Stefan, 2019. február 15., 13:31-n

2019-02-15T13:31:17Z

Stefan, 2019. február 15., 13:27-n

2019-02-15T13:27:52Z

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 '''Élőhely és életmód:''' Thermo-xerofil, a rövid füvű hegyi gyepekben élnek elsősorban, de a kétszikű lágyszárúakat is tartalmazó, dúsabb gyepekben is megtalálhatók. Előnyben részesülnek a legeltetett száraz és félszáraz gyepek (hegyi legelők), gyepek, száraz, sztyepp-jellegű társulások. Kerüli az árnyékos és nedves területeket.
-Az intenzív udvarlásban a férfiak néha néhány percig pózolnak a nőstény előtt. Az udvarló éneket a hátsó lábszárak és a csápok élénk mozgatása kíséri.
+Az intenzív udvarlásban a hímek néha néhány percig pózolnak a nőstény előtt. Az udvarló éneket a hátsó lábszárak és a csápok élénk mozgatása kíséri.
 '''Fenológia:''' A lárvák április-május kelése után az imágók június és szeptember között találhatók.

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 <gallery>
-Stenobothrus_nigromaculatus_female.jpg|Stenobothrus nigromaculatus nőstény
+Stenobothrus_nigromaculatus_female.jpg|''Stenobothrus nigromaculatus'' nőstény
-Stenobothrus_nigromaculatus_male.jpg|Stenobothrus nigromaculatus hím
+Stenobothrus_nigromaculatus_male.jpg|''Stenobothrus nigromaculatus'' hím
 </gallery>
@@ 24. sor: / 24. sor: @@
-Leírás: Alapszíne zöld, barnás vagy szürkés, hasonlóan változó, mint a többi Stenobothrus fajnál. A hím tipikus jellemzője a hosszú, világos csápok, amelyek kissé szélesebbek a végükön, és kifelé hajlanak. A a fekete alapon világos pronotum szegélyek kissé befelé görbültek. A barna szárnyak keskenyek. A hímeknél eléri a hátsó térdet, a nőstényekben egyértelműen a térd előtt végződnek. A  széles media-mezője a szárny második harmadának végéig terjed, haránterekkel kereszteződik, és szabálytalan fekete foltokkal takitott. Ezek a foltok gyengébbek a hímeknél, és mindkét nemben teljesen hiányozhatnak is. A fehér stigma sohasem feltűnő. A potroh vége gyakran kissé vagy erősebben narancssárga.
+'''Leírás:''' Alapszíne zöld, barnás vagy szürkés, hasonlóan változó, mint a többi Stenobothrus fajnál. A hím tipikus jellemzője a hosszú, világos csápok, amelyek kissé szélesebbek a végükön, és kifelé hajlanak. A a fekete alapon világos pronotum szegélyek kissé befelé görbültek. A barna szárnyak keskenyek. A hímeknél eléri a hátsó térdet, a nőstényekben egyértelműen a térd előtt végződnek. A  széles media-mezője a szárny második harmadának végéig terjed, haránterekkel kereszteződik, és szabálytalan fekete foltokkal takitott. Ezek a foltok gyengébbek a hímeknél, és mindkét nemben teljesen hiányozhatnak is. A fehér stigma sohasem feltűnő. A potroh vége gyakran kissé vagy erősebben narancssárga.
 Testméret: ♂ 10-20 mm | ♀ 18-25 mm
-Cirpelés: Mérsékelten hangos spontán éneke általában 3-4 tömör versből áll, amelyek csendesen kezdődnek, és a középén vagy röviddel a vége előtt érik el a maximális hangerőt. Egy vers 1-2 másodpercig tart, 90-200 szótagból áll, és hirtelen végződik.A rivalizáló ének során az egyik hím pontosan kihasználja a másik szünetét. Ha több hím is van együtt, akkor a kórusok több másodpercre elhallgatnak, amíg egy másik hím nem indít el egy következő kórust. A tartós rivalizáló énekek felváltva csendben 1,5 másodpercig tartanak (a lábak lefelé mozgása) 5-7 karcolással (felfelé irányuló mozgás). 2-8 tiszta verssel zárul.
+'''Cirpelés:''' Mérsékelten hangos spontán éneke általában 3-4 tömör versből áll, amelyek csendesen kezdődnek, és a középén vagy röviddel a vége előtt érik el a maximális hangerőt. Egy vers 1-2 másodpercig tart, 90-200 szótagból áll, és hirtelen végződik.A rivalizáló ének során az egyik hím pontosan kihasználja a másik szünetét. Ha több hím is van együtt, akkor a kórusok több másodpercre elhallgatnak, amíg egy másik hím nem indít el egy következő kórust. A tartós rivalizáló énekek felváltva csendben 1,5 másodpercig tartanak (a lábak lefelé mozgása) 5-7 karcolással (felfelé irányuló mozgás). 2-8 tiszta verssel zárul.
-Elterjedés: A palearktikus faj Európában Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban (az Alpokban és az Apenninekben), Csehországban, a Kárpát-medencében, Lengyelországban, Svájcban, Ausztriában, Jugoszláviában, Romániában, Bulgáriában és Észak-Görögországban fordul elő. Keleten, az előfordulása Kis-Ázsiára és a Kaukázusra valamint Szibériára terjed ki. Németországban a faj 250 és 900 méter közötti magasságban fordul elő, de az Allgäuban is közel 1500 méteres magasságra találtak. Svájcban 500 és 2270 méter közötti magasságban található.
+'''Elterjedés''': A palearktikus faj Európában Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban (az Alpokban és az Apenninekben), Csehországban, a Kárpát-medencében, Lengyelországban, Svájcban, Ausztriában, Jugoszláviában, Romániában, Bulgáriában és Észak-Görögországban fordul elő. Keleten, az előfordulása Kis-Ázsiára és a Kaukázusra valamint Szibériára terjed ki. Németországban a faj 250 és 900 méter közötti magasságban fordul elő, de az Allgäuban is közel 1500 méteres magasságra találtak. Svájcban 500 és 2270 méter közötti magasságban található.
-Élőhely és életmód: Thermo-xerofil, a rövid füvű hegyi gyepekben élnek elsősorban, de a kétszikű lágyszárúakat is tartalmazó, dúsabb gyepekben is megtalálhatók. Előnyben részesülnek a legeltetett száraz és félszáraz gyepek (hegyi legelők), gyepek, száraz, sztyepp-jellegű társulások. Kerüli az árnyékos és nedves területeket.
+'''Élőhely és életmód:''' Thermo-xerofil, a rövid füvű hegyi gyepekben élnek elsősorban, de a kétszikű lágyszárúakat is tartalmazó, dúsabb gyepekben is megtalálhatók. Előnyben részesülnek a legeltetett száraz és félszáraz gyepek (hegyi legelők), gyepek, száraz, sztyepp-jellegű társulások. Kerüli az árnyékos és nedves területeket.
 Az intenzív udvarlásban a férfiak néha néhány percig pózolnak a nőstény előtt. Az udvarló éneket a hátsó lábszárak és a csápok élénk mozgatása kíséri.
-Fenológia: Az imágók június és szeptember között találhatók.
+'''Fenológia:''' A lárvák április-május kelése után az imágók június és szeptember között találhatók.

@@ 30. sor: / 30. sor: @@
 Cirpelés: Mérsékelten hangos spontán éneke általában 3-4 tömör versből áll, amelyek csendesen kezdődnek, és a középén vagy röviddel a vége előtt érik el a maximális hangerőt. Egy vers 1-2 másodpercig tart, 90-200 szótagból áll, és hirtelen végződik.A rivalizáló ének során az egyik hím pontosan kihasználja a másik szünetét. Ha több hím is van együtt, akkor a kórusok több másodpercre elhallgatnak, amíg egy másik hím nem indít el egy következő kórust. A tartós rivalizáló énekek felváltva csendben 1,5 másodpercig tartanak (a lábak lefelé mozgása) 5-7 karcolással (felfelé irányuló mozgás). 2-8 tiszta verssel zárul.
-Elterjedés: A paleararktikus faj Európában Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban (az Alpokban és az Apenninekben), Csehországban, a Kárpát-medencében, Lengyelországban, Svájcban, Ausztriában, Jugoszláviában, Romániában, Bulgáriában és Észak-Görögországban fordul elő. Keleten, az előfordulása Kis-Ázsiára és a Kaukázusra valamint Szibériára terjed ki. Németországban a faj 250 és 900 méter közötti magasságban fordul elő, de az Allgäuban is közel 1500 méteres magasságra találtak. Svájcban 500 és 2270 méter közötti magasságban található.
+Elterjedés: A palearktikus faj Európában Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban (az Alpokban és az Apenninekben), Csehországban, a Kárpát-medencében, Lengyelországban, Svájcban, Ausztriában, Jugoszláviában, Romániában, Bulgáriában és Észak-Görögországban fordul elő. Keleten, az előfordulása Kis-Ázsiára és a Kaukázusra valamint Szibériára terjed ki. Németországban a faj 250 és 900 méter közötti magasságban fordul elő, de az Allgäuban is közel 1500 méteres magasságra találtak. Svájcban 500 és 2270 méter közötti magasságban található.
-Élőhely és életmód: Thermo-xerofil, a rövid füfű hegyi gyepekben élnek elsősorban, de a kétszíkű lágyszárúakat is tartalmazó, dúsabb gyepekben is megtalálhatók. Előnyben részesülnek a legeltetett száraz és félszáraz gyepek (hegyi legelők), gyepek, száraz, sztyepp-jellegű társulások. Kerüli az árnyékos és nedves területeket.
+Élőhely és életmód: Thermo-xerofil, a rövid füvű hegyi gyepekben élnek elsősorban, de a kétszikű lágyszárúakat is tartalmazó, dúsabb gyepekben is megtalálhatók. Előnyben részesülnek a legeltetett száraz és félszáraz gyepek (hegyi legelők), gyepek, száraz, sztyepp-jellegű társulások. Kerüli az árnyékos és nedves területeket.
 Az intenzív udvarlásban a férfiak néha néhány percig pózolnak a nőstény előtt. Az udvarló éneket a hátsó lábszárak és a csápok élénk mozgatása kíséri.
 Fenológia: Az imágók június és szeptember között találhatók.

@@ 32. sor: / 32. sor: @@
 Elterjedés: A paleararktikus faj Európában Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban (az Alpokban és az Apenninekben), Csehországban, a Kárpát-medencében, Lengyelországban, Svájcban, Ausztriában, Jugoszláviában, Romániában, Bulgáriában és Észak-Görögországban fordul elő. Keleten, az előfordulása Kis-Ázsiára és a Kaukázusra valamint Szibériára terjed ki. Németországban a faj 250 és 900 méter közötti magasságban fordul elő, de az Allgäuban is közel 1500 méteres magasságra találtak. Svájcban 500 és 2270 méter közötti magasságban található.
-Élőhely és életmód: Thermo-xerofil, a rövid füfű hegyi gyepekben élnek elsősorban, de a kétszíkű lágyszárúakat is zartalmazó, dúsabb gyepekben is megtalálhatók. Előnyben részesülnek a legeltetett száraz és félszáraz gyepek (hegyi legelők), gyepek, száraz, sztyepp-jellegű társulások. Kerüli az árnyékos és nedves területeket.
+Élőhely és életmód: Thermo-xerofil, a rövid füfű hegyi gyepekben élnek elsősorban, de a kétszíkű lágyszárúakat is tartalmazó, dúsabb gyepekben is megtalálhatók. Előnyben részesülnek a legeltetett száraz és félszáraz gyepek (hegyi legelők), gyepek, száraz, sztyepp-jellegű társulások. Kerüli az árnyékos és nedves területeket.
 Az intenzív udvarlásban a férfiak néha néhány percig pózolnak a nőstény előtt. Az udvarló éneket a hátsó lábszárak és a csápok élénk mozgatása kíséri.
 Fenológia: Az imágók június és szeptember között találhatók.

@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 <gallery>
 Stenobothrus_nigromaculatus_female.jpg|Stenobothrus nigromaculatus nőstény
-Példa.jpg|Képaláírás2
+Stenobothrus_nigromaculatus_male.jpg|Stenobothrus nigromaculatus hím
 </gallery>

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 Magyar név: Sztyeppréti sáska
-Tudományos név: ''Stenobothrus nigromaculatus'' (Herrich-Schaeffer, 1840)
+Tudományos név: ''Stenobothrus nigromaculatus'' (Herrich-Schäffer, 1840)
 Elterjedés: euroszibériai
@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 http://www.pyrgus.de/Stenobothrus_nigromaculatus_en.html
-Testméret: ♂ 11-15 mm | ♀ 15-20 mm
+Leírás: Alapszíne zöld, barnás vagy szürkés, hasonlóan változó, mint a többi Stenobothrus fajnál. A hím tipikus jellemzője a hosszú, világos csápok, amelyek kissé szélesebbek a végükön, és kifelé hajlanak. A a fekete alapon világos pronotum szegélyek kissé befelé görbültek. A barna szárnyak keskenyek. A hímeknél eléri a hátsó térdet, a nőstényekben egyértelműen a térd előtt végződnek. A  széles media-mezője a szárny második harmadának végéig terjed, haránterekkel kereszteződik, és szabálytalan fekete foltokkal takitott. Ezek a foltok gyengébbek a hímeknél, és mindkét nemben teljesen hiányozhatnak is. A fehér stigma sohasem feltűnő. A potroh vége gyakran kissé vagy erősebben narancssárga.
 Elterjedés: