Tettigonia viridissima - Laptörténet

Stefan, 2019. december 11., 15:53-n

2019-12-11T15:53:47Z

Stefan, 2019. január 30., 14:51-n

2019-01-30T14:51:50Z

Stefan, 2019. január 29., 12:39-n

2019-01-29T12:39:04Z

Stefan, 2019. január 29., 12:35-n

2019-01-29T12:35:24Z

Stefan, 2019. január 29., 12:33-n

2019-01-29T12:33:01Z

Stefan, 2019. január 28., 12:44-n

2019-01-28T12:44:18Z

Stefan, 2016. március 11., 11:48-n

2016-03-11T11:48:47Z

Stefan, 2015. szeptember 29., 15:59-n

2015-09-29T15:59:10Z

Stefan, 2015. szeptember 29., 13:54-n

2015-09-29T13:54:41Z

Stefan, 2015. szeptember 29., 13:52-n

2015-09-29T13:52:55Z

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
-Leírás: Fűzöld, csupán az előtorhát középvonalán, s főleg a hím elülső szárnyainak cirpelőrészénél barna, feketésbarna. Néha narancs vagy sárga színűek a lábak, vagy akár az egész test is narancssárga-sárga. A  hátulsó lábszár tüskéinek csak a hegye fekete. A hím cerkuszai íveltek. A tojócső nem nyúlik túl a szárnyakon.
+'''Leírás:''' Fűzöld, csupán az előtorhát középvonalán, s főleg a hím elülső szárnyainak cirpelőrészénél barna, feketésbarna. Néha narancs vagy sárga színűek a lábak, vagy akár az egész test is narancssárga-sárga. A  hátulsó lábszár tüskéinek csak a hegye fekete. A hím cerkuszai íveltek. A tojócső nem nyúlik túl a szárnyakon.
 Testhossz: ♂ S 28-35mm, ♀ 33-42mm, tojásrakó 27-31mm.
@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 Cirpelés: nagyon hosszú echeme szekvenciákkal. Minden echeme 2 szótagú. Különösen délután és este, de néha napközben is cirpel, sokszor több mint 100 m-ről hallható.
-Elterjedés: a holopalearktikus faj ismert Európában, Észak-Afrikában, Nyugat- és Közép-Ázsiában.
+'''Elterjedés:''' a holopalearktikus faj ismert Európában, Észak-Afrikában, Nyugat- és Közép-Ázsiában.
-Habitat és életmód: A lárvák chortobiontok, az imágók inkább thamnobiont életformájúak. Az imágók gyakran találhatók gabonafélék, különösen a búza és a kukorica vetésekben, bokrok, erdei tisztásokon, stb. Kb. 400-500 m tszf magasságig hatol fel, néha együtt fordul elő a ''Tettigonia cantans'' fajjal.
+'''Habitat és életmód''': A lárvák chortobiontok, az imágók inkább thamnobiont életformájúak. Az imágók gyakran találhatók gabonafélék, különösen a búza és a kukorica vetésekben, bokrok, erdei tisztásokon, stb. Kb. 400-500 m tszf magasságig hatol fel, néha együtt fordul elő a ''Tettigonia cantans'' fajjal.
 Táplálékuk jelentős része rovarokból áll. A kultúrterületekről (gabona- és kukoricaföldek), főleg a betakarítást követően, szívesen húzódnak magasabb bokrok, fák lombkoronájába, ahol a hímek a késő délutáni óráktól folyamatosan, hangosan cirpelnek. Fényre is repülnek.
-Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák áprilisban kelnek, az imágók  június-júliusban jelennek meg, esetenként még ősszel is láthatók.
+'''Fenológia:''' Az áttelelő petékből a lárvák áprilisban kelnek, az imágók  június-júliusban jelennek meg, esetenként még ősszel is láthatók.

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 Faunatípus: szibériai, policentrikus
-Életforma: chortho-thamnobiont
+Életforma: chorto-thamnobiont
 Természetvédelmi értékszám: III
@@ 20. sor: / 20. sor: @@
-Leírás: Fűzöld, csupán az előtorhát középvonalán, s főleg a hím elülső szárnyainak cirpelőrésze barna, feketésbarna, és szinte mindig a az előtoron és a fejen hosszanti barna csíkkal. Néha narancs vagy sárga színűek a lábak, vagy akár az egész test is narancssárga-sárga. A  hátulsó lábszár tüskéinek  csak a hegye fekete. A hím cerkuszai íveltek. A tojócső nem nyúlik túl a szárnyakon.
+Leírás: Fűzöld, csupán az előtorhát középvonalán, s főleg a hím elülső szárnyainak cirpelőrészénél barna, feketésbarna. Néha narancs vagy sárga színűek a lábak, vagy akár az egész test is narancssárga-sárga. A  hátulsó lábszár tüskéinek csak a hegye fekete. A hím cerkuszai íveltek. A tojócső nem nyúlik túl a szárnyakon.
 Testhossz: ♂ S 28-35mm, ♀ 33-42mm, tojásrakó 27-31mm.
-Cirpelés: nagyon hosszú echeme szekvenciákkal. Minden echeme 2 szótagú. Különösen délután és este, de néha napközben is cirpel, sokszor több mint 100 m-ről hallaható
+Cirpelés: nagyon hosszú echeme szekvenciákkal. Minden echeme 2 szótagú. Különösen délután és este, de néha napközben is cirpel, sokszor több mint 100 m-ről hallható.
 Elterjedés: a holopalearktikus faj ismert Európában, Észak-Afrikában, Nyugat- és Közép-Ázsiában.

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 _Tettigonia_viridissima.jpg|Tettigonia viridissima nőstény
 </gallery>
@@ 24. sor: / 22. sor: @@
 Leírás: Fűzöld, csupán az előtorhát középvonalán, s főleg a hím elülső szárnyainak cirpelőrésze barna, feketésbarna, és szinte mindig a az előtoron és a fejen hosszanti barna csíkkal. Néha narancs vagy sárga színűek a lábak, vagy akár az egész test is narancssárga-sárga. A  hátulsó lábszár tüskéinek  csak a hegye fekete. A hím cerkuszai íveltek. A tojócső nem nyúlik túl a szárnyakon.
-Testhossz: S 28-35mm, 33-42mm $, tojásrakó 27-31mm.
+Testhossz: ♂ S 28-35mm, ♀ 33-42mm, tojásrakó 27-31mm.
 Cirpelés: nagyon hosszú echeme szekvenciákkal. Minden echeme 2 szótagú. Különösen délután és este, de néha napközben is cirpel, sokszor több mint 100 m-ről hallaható

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 Faunatípus: szibériai, policentrikus
-Életforma: thamnobiont
+Életforma: chortho-thamnobiont
 Természetvédelmi értékszám: III

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 </gallery>
-Fűzöld, csupán az előtorhát középvonalán, s főleg a hím elülső szárnyainak cirpelőrésze barna, feketésbarna. Hossza 23 - 25 mm, a tojócsőé 24 - 32 mm, nem ér túl a szárnyak hosszán. Hazánkban az alföldeken, a hegy- és dombvidékeken általánosan elterjedt. 500-600 m-től fokozatosan az ''éneklő lomszöcske ([[Tettigonia cantans]] Fuessly, 1775;'' ''euroszibériai; szibériai; thamnobiont; I (<nowiki>#0110</nowiki>'')) váltja föl. Az előző fajnál termetesebb a ''farkos lombszöcske ([[Tettigonia caudata]] (Carpentier, 1845); közép-, kelet-európai; ponto-káspi; thamnobiont; I) ''(hossza 22 - 36 mm, a tojócsőé 33 - 38 mm, jelentősen túlér a szárnyakon), és a hátulsó combokon fekete alapú a tüskézettség. Hazai előfordulása szórványos, inkább az alföldi területekre korlátozódik. A magasabb kultúr vagy egyéb növényállományokat kedveli, ragadozó. Vöröskönyves, védett faj. Értéke: 10000 Ft.
+ Hossza 23 - 25 mm, a tojócsőé 24 - 32 mm, nem ér túl a szárnyak hosszán. Hazánkban az alföldeken, a hegy- és dombvidékeken általánosan elterjedt. 500-600 m-től fokozatosan az ''éneklő lomszöcske ([[Tettigonia cantans]] Fuessly, 1775;'' ''euroszibériai; szibériai; thamnobiont; I (<nowiki>#0110</nowiki>'')) váltja föl. Az előző fajnál termetesebb a ''farkos lombszöcske ([[Tettigonia caudata]] (Carpentier, 1845); közép-, kelet-európai; ponto-káspi; thamnobiont; I) ''(hossza 22 - 36 mm, a tojócsőé 33 - 38 mm, jelentősen túlér a szárnyakon), és a hátulsó combokon fekete alapú a tüskézettség. Hazai előfordulása szórványos, inkább az alföldi területekre korlátozódik. A magasabb kultúr vagy egyéb növényállományokat kedveli, ragadozó. Vöröskönyves, védett faj. Értéke: 10000 Ft.
 Táplálékuk jelentős része rovarokból áll. A kultúrterületekről (gabona- és kukoricaföldek), főleg a betakarítást követően, szívesen húzódnak magasabb bokrok, fák lombkoronájába, ahol a hímek a késő délutáni óráktól folyamatosan, hangosan cirpelnek. Fényre is repülnek.
-Leírás: A Nagy Zöld Bush-tücsök van a test színe világos vagy sötét zöld, szinte mindig a hátsó hosszanti csík. Néha megtalálható egyének narancs vagy sárga lábak, vagy akár az egész test narancssárga-sárga. A tüskék a hátulsó femora fekete csak a hegye. Hím cerci íveltek, hogy a belső és a 2-szer hosszabb, mint a tollak. A tojásrakó nem haladja végén előtérbe szárnyait.
+Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák áprilisban kelnek, az imágók  június-júliusban jelennek meg, esetenként még ősszel is láthatók.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 ''<nowiki>#0090</nowiki>''
-Magyar név: zöld lombszöcske
+Magyar név: Zöld lombszöcske
 Tudományos név: ''Tettigonia viridissima'' Linne, 1758

← Régebbi változat		A lap 2016. március 11., 11:48-kori változata
21. sor:		21. sor:

	Táplálékuk jelentős része rovarokból áll. A kultúrterületekről (gabona- és kukoricaföldek), főleg a betakarítást követően, szívesen húzódnak magasabb bokrok, fák lombkoronájába, ahol a hímek a késő délutáni óráktól folyamatosan, hangosan cirpelnek. Fényre is repülnek.		Táplálékuk jelentős része rovarokból áll. A kultúrterületekről (gabona- és kukoricaföldek), főleg a betakarítást követően, szívesen húzódnak magasabb bokrok, fák lombkoronájába, ahol a hímek a késő délutáni óráktól folyamatosan, hangosan cirpelnek. Fényre is repülnek.
		+
		+	Leírás: A Nagy Zöld Bush-tücsök van a test színe világos vagy sötét zöld, szinte mindig a hátsó hosszanti csík. Néha megtalálható egyének narancs vagy sárga lábak, vagy akár az egész test narancssárga-sárga. A tüskék a hátulsó femora fekete csak a hegye. Hím cerci íveltek, hogy a belső és a 2-szer hosszabb, mint a tollak. A tojásrakó nem haladja végén előtérbe szárnyait.
		+	Testhossz: S 28-35mm, 33-42mm $, tojásrakó 27-31mm.
		+	Stridulation: nagyon hosszú echeme szekvenciákat. Minden echeme van kialakítva 2 szótag. A dal hallható távolságból néha több mint 100 millió. Ez stridulates különösen délután és este, néha napközben.
		+	Megoszlás: a Holopalaearctic faj ismert Európában, Észak-Afrikában, Nyugat- és Közép-Ázsiában.
		+	Habitat és életmód: egy arboricolous faj, ritkán praticolous, eurybiont, terjedt el a síkság és a hegyek. A nimfák vannak praticolous de a felnőttek arboricolous. Mégis találunk felnőttek a gabonafélék, különösen a búza és a kukorica, bokrok, erdei tisztásokon, stb Néha megtalálható együtt Tettigonia cantans néhány hegyek.
		+	Fenológia: felnőtt jelennek június-júliusban is látható ősszel. Ez hibernálás a tojás szakaszban. Nimfák kelnek áprilisban.

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 <gallery>
 _Tettigonia_viridissima.jpg|Tettigonia viridissima hím
-Fájl:Példa.jpg|képaláírás2
+_Tettigonia_viridissima.jpg|Tettigonia viridissima nőstény
 </gallery>