„Leptophyes boscii” változatai közötti eltérés
| 3. sor: | 3. sor: | ||
Leptophyes_boscii_fm.jpg|Képaláírás2 |
Leptophyes_boscii_fm.jpg|Képaláírás2 |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
| + | |||
| + | |||
| + | Leírás: Kicsiny, törékeny, alapszíne zöld, vöröses, kis piros vagy barna foltokkal, a hímek háta sokszor barna. Az előtorhát oldallamezén a potroh közepéig, végéig húzódó fehéres vonal jellemzi. Gyakran találkozhatunk vöröses vagy barna-narancs tibiákkal, csápokkal és cercusokkal. A hím elülső szárnya hosszabb, mint a pronotum fele; nőstények szárnya alig látható. A cercuszok szinte egyenesek a subapicalis régióig, majd enyhén befelé hajlanak. A nőstény tojócső rövid, sarok nélküli és enyhén ívelt. |
||
| + | |||
| + | Testhossz: ♂ 11-13 mm; ♀ 13-16 mm, tojócső 5-6 mm. |
||
| + | |||
| + | Cirpelés: egy sor rövid szótag, nagyon kis intenzitással. Ezeknek a kistermetű, apró szárnyú szöcskéknek és a rokon fajoknak a hangja olyan magas, és annyira gyenge az általunk hallható tartományban, hogy 1-2 m közelségből is csak a szárnymozgásuk látványa árulja el számunkra, hogy az állat éppen ciripel. Délutántól estig cirpel. |
||
| + | |||
| + | Elterjedés: a közép-ázsiai és dél-európai jellegűek. Ez az egyik leggyakoribb faj a csoportból, de ritkább a hegyvidéki területen. |
||
| + | |||
| + | Habitat és életmód: fitofág faj, mezofil és mezoxerofil. Zavartalanabb, nedvesebb réteken, erdőszéleken, elsősorban magaskórós növényzetben, ernyősökön fordul elő. Elsősorban kétszikű lágyszárúak virágrészeivel táplálkozik (pl. csalán, ernyősök). |
||
| + | |||
| + | Fenológia: Az imágók június-júliusban jelennek meg. Petéit növényi szárakba rakja, így telel át. A lárvák március-április folyamán jelennek meg a magasságtől és a hőmérsékleti gradienstől függően. |
||
A lap 2018. december 18., 16:42-kori változata
Képaláírás1
Képaláírás2
Leírás: Kicsiny, törékeny, alapszíne zöld, vöröses, kis piros vagy barna foltokkal, a hímek háta sokszor barna. Az előtorhát oldallamezén a potroh közepéig, végéig húzódó fehéres vonal jellemzi. Gyakran találkozhatunk vöröses vagy barna-narancs tibiákkal, csápokkal és cercusokkal. A hím elülső szárnya hosszabb, mint a pronotum fele; nőstények szárnya alig látható. A cercuszok szinte egyenesek a subapicalis régióig, majd enyhén befelé hajlanak. A nőstény tojócső rövid, sarok nélküli és enyhén ívelt.
Testhossz: ♂ 11-13 mm; ♀ 13-16 mm, tojócső 5-6 mm.
Cirpelés: egy sor rövid szótag, nagyon kis intenzitással. Ezeknek a kistermetű, apró szárnyú szöcskéknek és a rokon fajoknak a hangja olyan magas, és annyira gyenge az általunk hallható tartományban, hogy 1-2 m közelségből is csak a szárnymozgásuk látványa árulja el számunkra, hogy az állat éppen ciripel. Délutántól estig cirpel.
Elterjedés: a közép-ázsiai és dél-európai jellegűek. Ez az egyik leggyakoribb faj a csoportból, de ritkább a hegyvidéki területen.
Habitat és életmód: fitofág faj, mezofil és mezoxerofil. Zavartalanabb, nedvesebb réteken, erdőszéleken, elsősorban magaskórós növényzetben, ernyősökön fordul elő. Elsősorban kétszikű lágyszárúak virágrészeivel táplálkozik (pl. csalán, ernyősök).
Fenológia: Az imágók június-júliusban jelennek meg. Petéit növényi szárakba rakja, így telel át. A lárvák március-április folyamán jelennek meg a magasságtől és a hőmérsékleti gradienstől függően.
