„Platycleis affinis” változatai közötti eltérés
| 18. sor: | 18. sor: | ||
</gallery> | </gallery> | ||
| − | |||
| − | Leírás: A | + | Leírás: A test színe szürkés barna, kis sötét foltokkal. Néha szürkés egyedeket is találhatunk. A fej és pronotum háti része általában világosabb színű. A hímeknél a cerkuszok közepén belül, behúzódás van. A nőstényeknél a potroh 7. haslemezén kúpalakú kiemelkedés van. A tojócső fekete, alapján világos színű. |
| − | Testhossz: | + | |
| − | + | Testhossz: ♂ 18-25 mm | ♀ 20-26 mm | Tojócső 11-14 mm | |
| − | Megoszlás: | + | |
| − | Habitat és életmód: | + | Cirpelés: Hosszú echeme-szekvencia kis echeme 5-7 szótagból és nagyobb echemes 10-50 szótagból áll. A befejező echemes különböző, disszonáns. Napközben és éjszaka is cirpelnek. |
| − | Fenológia: | + | |
| + | Megoszlás: Circummediterran faj, megtalálható a dél-európai, észak-afrikai, Kis-Ázsiában. | ||
| + | |||
| + | Habitat és életmód: Melegkedvelő, szárazságtűrő, jellemző a síkságon. Inkább a nyílt puszták zártabb növényzeti foltjaiban húzódik meg. Vegyes táplálkozásúak, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak. Ha megzavarják, hosszú, lapos ugrásokkal menekülnek, miközben szárnyukkal segítve nagyobb távolságokra is elvitorláznak. | ||
| + | |||
| + | Fenológia: Az áttelelő petékből áprilisban kelő lárvákból viszonylag lassan fejlődik imágóvá, csak júliusban jelennek meg. | ||
A lap 2019. január 30., 16:38-kori változata
#0140
Magyar név: Púposhasú rétiszöcske
Tudományos név: Paltycleis affinis Fieber, 1853
Elterjedés: dél- és kelet-európai
Faunatípus: ponto-káspi
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: III
Leírás: A test színe szürkés barna, kis sötét foltokkal. Néha szürkés egyedeket is találhatunk. A fej és pronotum háti része általában világosabb színű. A hímeknél a cerkuszok közepén belül, behúzódás van. A nőstényeknél a potroh 7. haslemezén kúpalakú kiemelkedés van. A tojócső fekete, alapján világos színű.
Testhossz: ♂ 18-25 mm | ♀ 20-26 mm | Tojócső 11-14 mm
Cirpelés: Hosszú echeme-szekvencia kis echeme 5-7 szótagból és nagyobb echemes 10-50 szótagból áll. A befejező echemes különböző, disszonáns. Napközben és éjszaka is cirpelnek.
Megoszlás: Circummediterran faj, megtalálható a dél-európai, észak-afrikai, Kis-Ázsiában.
Habitat és életmód: Melegkedvelő, szárazságtűrő, jellemző a síkságon. Inkább a nyílt puszták zártabb növényzeti foltjaiban húzódik meg. Vegyes táplálkozásúak, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak. Ha megzavarják, hosszú, lapos ugrásokkal menekülnek, miközben szárnyukkal segítve nagyobb távolságokra is elvitorláznak.
Fenológia: Az áttelelő petékből áprilisban kelő lárvákból viszonylag lassan fejlődik imágóvá, csak júliusban jelennek meg.