„Pachytrachys gracilis” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
23. sor: 23. sor:
 
Leírás: A test felül barna-sárgás, néha sötétbarna, alul zöld. A pronotum alsó és hátsó szegélyén fehér csík van. Hím cerkuszai engyenletes vastagságúak, kissé széttartók, szőrősek. A nőstémnyek tojócsöve enyhén felfelé ívelő, a végén visszavágott.
 
Leírás: A test felül barna-sárgás, néha sötétbarna, alul zöld. A pronotum alsó és hátsó szegélyén fehér csík van. Hím cerkuszai engyenletes vastagságúak, kissé széttartók, szőrősek. A nőstémnyek tojócsöve enyhén felfelé ívelő, a végén visszavágott.
   
Testhossz: S 15-19mm, 16-19mm $, tojásrakó 14-18mm.
+
Testhossz: 15-19mm, 16-19mm $, tojócső 14-18mm.
   
Stridulation: a hívó dal áll a rövid, nagyon dallamos echemes. Ez stridulates napközben, délután és este.
+
Cirpelés: a hívó dal áll a rövid, nagyon dallamos echemes. Ez stridulates napközben, délután és este.
   
Megoszlás: Délkelet-európai faj.
+
Elterjedés: Délkelet-európai faj.
 
 
Habitat és életmód: rovarevő faj, mezofil és mezo szárazságtűrő, az erdőben él a béren kívüli és tisztásokon. Ez inkább dombos területeken, és nagyon ritka a hegyek. Ez rejtve marad a bokrok és füvek és nagyon félénk, ritkán hagyta nekünk, hogy közelebb kevesebb, mint néhány méterre.
+
Habitat és életmód: rovarevő faj, mezofil és mezo-xerofil, az erdei tisztásokon, erőszegélyek cserjéseiben fordul elő. Inkább dombos területeken él, de alacsonyabb közphegységekben is előfordul. Sehol sem túl gyakori. Rejtőzködő, elég félénk, ritkán ritkán lehet néhány méterre megközelíteni.
   
  +
Fenológia: Az áttelelő petékből áprilisban kelő lárvák júliusban válnak imágóvá, egészen októberig megtalálhatók.
Fenológia: felnőtt megtalálható júliustól októberig. Ez hibernálás tojás szakaszban. Nimfák kelnek áprilisban.
 

A lap 2019. február 5., 19:21-kori változata

#0660

Magyar név: Karcsú szöcske

Tudományos név: Pachytrachys gracilis (Brunner v. W., 1861)

Elterjedés: dél- és kelet-európai

Faunatípus: ponto-mediterrán

Életforma: chortobiont

Természetvédelmi értékszám: I

0660.wav

A felül barna, alul zöld színezetű, karcsú szöcske (13-18 mm). Hímjét hosszú cerkuszáról, nőstényét pedig hosszú (16-17 mm), enyhén felfelé ívelő, a végén visszavágott tojócsövéről könnyen fel lehet ismerni. A nem túl gyakori állatot általában meleg területeken, magasabb gyepekben, esetleg alacsonyabb cserjéken, inkább szegélyekben találhatjuk meg.


Leírás: A test felül barna-sárgás, néha sötétbarna, alul zöld. A pronotum alsó és hátsó szegélyén fehér csík van. Hím cerkuszai engyenletes vastagságúak, kissé széttartók, szőrősek. A nőstémnyek tojócsöve enyhén felfelé ívelő, a végén visszavágott.

Testhossz: ♂ 15-19mm, ♀ 16-19mm $, tojócső 14-18mm.

Cirpelés: a hívó dal áll a rövid, nagyon dallamos echemes. Ez stridulates napközben, délután és este.

Elterjedés: Délkelet-európai faj.

Habitat és életmód: rovarevő faj, mezofil és mezo-xerofil, az erdei tisztásokon, erőszegélyek cserjéseiben fordul elő. Inkább dombos területeken él, de alacsonyabb közphegységekben is előfordul. Sehol sem túl gyakori. Rejtőzködő, elég félénk, ritkán ritkán lehet néhány méterre megközelíteni.

Fenológia: Az áttelelő petékből áprilisban kelő lárvák júliusban válnak imágóvá, egészen októberig megtalálhatók.