„Pachytrachys gracilis” változatai közötti eltérés
| 21. sor: | 21. sor: | ||
| − | Leírás: A test felül barna-sárgás, néha sötétbarna, alul zöld. A pronotum alsó és hátsó szegélyén fehér csík van. |
+ | Leírás: A test felül barna-sárgás, néha sötétbarna, alul zöld. A pronotum oldalemezének alsó és hátsó szegélyén fehér csík van. A hím cerkuszai hosszúak, engyenletes vastagságúak, kissé széttartók, szőrösek. A nőstények tojócsöve enyhén felfelé ívelő, a végén visszavágott. |
Testhossz: ♂ 15-19mm, ♀ 16-19mm $, tojócső 14-18mm. |
Testhossz: ♂ 15-19mm, ♀ 16-19mm $, tojócső 14-18mm. |
||
| − | Cirpelés: a hívó dal |
+ | Cirpelés: a hívó dal rövid, nagyon dallamos echemékből áll. Éjszaka kivételével bármikor cirpelhet. |
Elterjedés: Délkelet-európai faj. |
Elterjedés: Délkelet-európai faj. |
||
A lap 2019. február 5., 19:24-kori változata
#0660
Magyar név: Karcsú szöcske
Tudományos név: Pachytrachys gracilis (Brunner v. W., 1861)
Elterjedés: dél- és kelet-európai
Faunatípus: ponto-mediterrán
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: I
Pachytrachys gracilis
Pachytrachys gracilis
A felül barna, alul zöld színezetű, karcsú szöcske (13-18 mm). Hímjét hosszú cerkuszáról, nőstényét pedig hosszú (16-17 mm), enyhén felfelé ívelő, a végén visszavágott tojócsövéről könnyen fel lehet ismerni. A nem túl gyakori állatot általában meleg területeken, magasabb gyepekben, esetleg alacsonyabb cserjéken, inkább szegélyekben találhatjuk meg.
Leírás: A test felül barna-sárgás, néha sötétbarna, alul zöld. A pronotum oldalemezének alsó és hátsó szegélyén fehér csík van. A hím cerkuszai hosszúak, engyenletes vastagságúak, kissé széttartók, szőrösek. A nőstények tojócsöve enyhén felfelé ívelő, a végén visszavágott.
Testhossz: ♂ 15-19mm, ♀ 16-19mm $, tojócső 14-18mm.
Cirpelés: a hívó dal rövid, nagyon dallamos echemékből áll. Éjszaka kivételével bármikor cirpelhet.
Elterjedés: Délkelet-európai faj.
Habitat és életmód: rovarevő faj, mezofil és mezo-xerofil, az erdei tisztásokon, erőszegélyek cserjéseiben fordul elő. Inkább dombos területeken él, de alacsonyabb közphegységekben is előfordul. Sehol sem túl gyakori. Rejtőzködő, elég félénk, ritkán ritkán lehet néhány méterre megközelíteni.
Fenológia: Az áttelelő petékből áprilisban kelő lárvák júliusban válnak imágóvá, egészen októberig megtalálhatók.
