„Pachytrachys gracilis” változatai közötti eltérés
| 18. sor: | 18. sor: | ||
</gallery> |
</gallery> |
||
<div align="right">'''''0660.wav'''''</div> |
<div align="right">'''''0660.wav'''''</div> |
||
| − | A felül barna, alul zöld színezetű, karcsú szöcske (13-18 mm). Hímjét hosszú cerkuszáról, nőstényét pedig hosszú (16-17 mm), enyhén felfelé ívelő, a végén visszavágott tojócsövéről könnyen fel lehet ismerni. A nem túl gyakori állatot általában meleg területeken, magasabb gyepekben, esetleg alacsonyabb cserjéken, inkább szegélyekben találhatjuk meg. |
||
Leírás: A test felül barna-sárgás, néha sötétbarna, alul zöld. A pronotum oldalemezének alsó és hátsó szegélyén fehér csík van. A hím cerkuszai hosszúak, engyenletes vastagságúak, kissé széttartók, szőrösek. A nőstények tojócsöve enyhén felfelé ívelő, a végén visszavágott. |
Leírás: A test felül barna-sárgás, néha sötétbarna, alul zöld. A pronotum oldalemezének alsó és hátsó szegélyén fehér csík van. A hím cerkuszai hosszúak, engyenletes vastagságúak, kissé széttartók, szőrösek. A nőstények tojócsöve enyhén felfelé ívelő, a végén visszavágott. |
||
| − | Testhossz: ♂ 15-19mm, ♀ 16-19mm |
+ | Testhossz: ♂ 15-19mm, ♀ 16-19mm, tojócső 14-18mm. |
Cirpelés: a hívó dal rövid, nagyon dallamos echemékből áll. Éjszaka kivételével bármikor cirpelhet. |
Cirpelés: a hívó dal rövid, nagyon dallamos echemékből áll. Éjszaka kivételével bármikor cirpelhet. |
||
| 29. sor: | 28. sor: | ||
Elterjedés: Délkelet-európai faj. |
Elterjedés: Délkelet-európai faj. |
||
| − | Habitat és életmód: rovarevő faj, mezofil és mezo-xerofil, |
+ | Habitat és életmód: rovarevő faj, mezofil és mezo-xerofil, A nem túl gyakori állatot általában dombos területeken, alacsonyabb közphegységekben, meleg területeken, magasabb gyepekben, esetleg alacsonyabb cserjéken, inkább szegélyekben találhatjuk meg. Sehol sem túl gyakori. Rejtőzködő, elég félénk, ritkán ritkán lehet néhány méterre megközelíteni. |
Fenológia: Az áttelelő petékből áprilisban kelő lárvák júliusban válnak imágóvá, egészen októberig megtalálhatók. |
Fenológia: Az áttelelő petékből áprilisban kelő lárvák júliusban válnak imágóvá, egészen októberig megtalálhatók. |
||
A lap 2019. február 5., 19:27-kori változata
#0660
Magyar név: Karcsú szöcske
Tudományos név: Pachytrachys gracilis (Brunner v. W., 1861)
Elterjedés: dél- és kelet-európai
Faunatípus: ponto-mediterrán
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: I
Pachytrachys gracilis
Pachytrachys gracilis
Leírás: A test felül barna-sárgás, néha sötétbarna, alul zöld. A pronotum oldalemezének alsó és hátsó szegélyén fehér csík van. A hím cerkuszai hosszúak, engyenletes vastagságúak, kissé széttartók, szőrösek. A nőstények tojócsöve enyhén felfelé ívelő, a végén visszavágott.
Testhossz: ♂ 15-19mm, ♀ 16-19mm, tojócső 14-18mm.
Cirpelés: a hívó dal rövid, nagyon dallamos echemékből áll. Éjszaka kivételével bármikor cirpelhet.
Elterjedés: Délkelet-európai faj.
Habitat és életmód: rovarevő faj, mezofil és mezo-xerofil, A nem túl gyakori állatot általában dombos területeken, alacsonyabb közphegységekben, meleg területeken, magasabb gyepekben, esetleg alacsonyabb cserjéken, inkább szegélyekben találhatjuk meg. Sehol sem túl gyakori. Rejtőzködő, elég félénk, ritkán ritkán lehet néhány méterre megközelíteni.
Fenológia: Az áttelelő petékből áprilisban kelő lárvák júliusban válnak imágóvá, egészen októberig megtalálhatók.
