„Omocestus petraeus” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
 
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
25. sor: 25. sor:
   
   
'''Leírás:''' A Rock Grasshopper testszíne szürke-sárgás, sötét foltokkal az első szárnyakon. Dorsalisan néha világos szürke vagy barna csík van. A pronotum oldalsó kulcsa sárgás vagy fehér. Az első szárnyak rövidebbek, mint a hátsó térdek. Az első szárny stigma sárga.
+
'''Leírás:''' A szőke tarlósáska testszíne sárgás-szürke, az első szárnyakon sötét foltokkal. Gyakran a fejtetőn és az előtoron dorzálisan világos szürke vagy barna csík van. A pronotum oldalsó éle megtört, sárgás vagy fehér. Az első szárnyak nem érik el a hátsó térdet. Az első szárnyon a stigma sárga. A potroh csúcsa halványsárga vagy narancssárga lehet.
   
A testhossz: S 10-12mm, $ 13-15mm.
+
Testméret: 10-12mm| 13-15mm.
   
  +
'''Cirpelés:''' A spontán ének egy szabálytalan sorozatot képez, 5-10 másodpercig tartó versekkel kezdetben halkan, és a teljes hangerőt körülbelül az idő felében éri el. A versek közötti szünetek eltérő időtartamúak. Erős cirpelés esetén a verseket 3-5 másodpercenként hallatják. A rivalizáló énekben a versek 2-3 másodpercig tartanak, és a kezdetektől teljes hangerővel hangzanak. A nap folyamán napfényben folyamatosan cirpel.
'''Striduláció:''' a rövid echémák körülbelül 10-20 echémák és 2-5 másodperces echeme szekvenciákba vannak csoportosítva. A nap folyamán napfényben feszül.
 
   
'''Megoszlás:''' Közép-Ázsia-Dél-európai forgalmazása. Romániában ritka és lokalizált, különösen a déli részen.
+
'''Megoszlás:''' Kelet-Közép-Ázsia-Dél-európai elterjedésű. A délnyugati spanyol Pireneusoktól kelet felé elterjedése eléri Dél-Szibériát. Az északi elterjedési határa nagyjából a déli Alpok mentén fut, és a Pannon területre terjed ki, s innen tovább.
  +
  +
'''Élőhely és életmód:''' Thermo-xerofil faj, amely a sztyep-jellegű társulásokra jellemző. Elterjedésének északi peremén a rendkívül kopár és meleg helyeket részesíti előnyben (sziklagyepek). Alacsony tengerszint feletti magasságokban nyílt élőhelyeken, rövid-füvű gyepekben. Általában száraz gyepekben és a sziklás-sztyepp-szerű élőhelyeken.
   
 
'''Fenológia:''' Az imágók júliusban jelennek meg, és még októberben is találkozhatunk velük. Pete alakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.
'''Élőhely és életmód:''' egy termo-xerofil faj, amely a steppikus régiókra jellemző. A sík területeken él, ritkán a dombos területeken - mint Moldva délkeleti részén - találtak.
 
 
'''Fenológia:''' a felnőttek júliusban jelennek meg, és októberben is találkozhatnak. A tojásfázisban hibernál. A nimfák április-májusban keltek.
 

A lap jelenlegi, 2019. május 21., 15:27-kori változata

Magyar név: Szőke tarlósáska

Tudományos név: Omocestus petraeus (Brisout de Barneville, 1856)

Elterjedés: euroszibériai

Faunatípus: angarai

Életforma: geo-chortobiont

Természetvédelmi értékszám: III



https://www.inaturalist.org/taxa/557230-Omocestus-petraeus/browse_photos

https://www.galerie-insecte.org/galerie/omocestus_petraeus.html

http://www.pyrgus.de/Omocestus_petraeus_en.html


Leírás: A szőke tarlósáska testszíne sárgás-szürke, az első szárnyakon sötét foltokkal. Gyakran a fejtetőn és az előtoron dorzálisan világos szürke vagy barna csík van. A pronotum oldalsó éle megtört, sárgás vagy fehér. Az első szárnyak nem érik el a hátsó térdet. Az első szárnyon a stigma sárga. A potroh csúcsa halványsárga vagy narancssárga lehet.

Testméret: ♂ 10-12mm| ♀ 13-15mm.

Cirpelés: A spontán ének egy szabálytalan sorozatot képez, 5-10 másodpercig tartó versekkel kezdetben halkan, és a teljes hangerőt körülbelül az idő felében éri el. A versek közötti szünetek eltérő időtartamúak. Erős cirpelés esetén a verseket 3-5 másodpercenként hallatják. A rivalizáló énekben a versek 2-3 másodpercig tartanak, és a kezdetektől teljes hangerővel hangzanak. A nap folyamán napfényben folyamatosan cirpel.

Megoszlás: Kelet-Közép-Ázsia-Dél-európai elterjedésű. A délnyugati spanyol Pireneusoktól kelet felé elterjedése eléri Dél-Szibériát. Az északi elterjedési határa nagyjából a déli Alpok mentén fut, és a Pannon területre terjed ki, s innen tovább.

Élőhely és életmód: Thermo-xerofil faj, amely a sztyep-jellegű társulásokra jellemző. Elterjedésének északi peremén a rendkívül kopár és meleg helyeket részesíti előnyben (sziklagyepek). Alacsony tengerszint feletti magasságokban nyílt élőhelyeken, rövid-füvű gyepekben. Általában száraz gyepekben és a sziklás-sztyepp-szerű élőhelyeken.

Fenológia: Az imágók júliusban jelennek meg, és még októberben is találkozhatunk velük. Pete alakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.