„Tettigonia viridissima” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
 
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
''<nowiki>#0090</nowiki>''
 
''<nowiki>#0090</nowiki>''
   
Magyar név: zöld lombszöcske
+
Magyar név: Zöld lombszöcske
   
 
Tudományos név: ''Tettigonia viridissima'' Linne, 1758
 
Tudományos név: ''Tettigonia viridissima'' Linne, 1758
9. sor: 9. sor:
 
Faunatípus: szibériai, policentrikus
 
Faunatípus: szibériai, policentrikus
   
Életforma: thamnobiont
+
Életforma: chorto-thamnobiont
   
 
Természetvédelmi értékszám: III
 
Természetvédelmi értékszám: III
18. sor: 18. sor:
 
</gallery>
 
</gallery>
   
Fűzöld, csupán az előtorhát középvonalán, s főleg a hím elülső szárnyainak cirpelőrésze barna, feketésbarna. Hossza 23 - 25 mm, a tojócsőé 24 - 32 mm, nem ér túl a szárnyak hosszán. Hazánkban az alföldeken, a hegy- és dombvidékeken általánosan elterjedt. 500-600 m-től fokozatosan az ''éneklő lomszöcske ([[Tettigonia cantans]] Fuessly, 1775;'' ''euroszibériai; szibériai; thamnobiont; I (<nowiki>#0110</nowiki>'')) váltja föl. Az előző fajnál termetesebb a ''farkos lombszöcske ([[Tettigonia caudata]] (Carpentier, 1845); közép-, kelet-európai; ponto-káspi; thamnobiont; I) ''(hossza 22 - 36 mm, a tojócsőé 33 - 38 mm, jelentősen túlér a szárnyakon), és a hátulsó combokon fekete alapú a tüskézettség. Hazai előfordulása szórványos, inkább az alföldi területekre korlátozódik. A magasabb kultúr vagy egyéb növényállományokat kedveli, ragadozó. Vöröskönyves, védett faj. Értéke: 10000 Ft.
 
   
  +
  +
'''Leírás:''' Fűzöld, csupán az előtorhát középvonalán, s főleg a hím elülső szárnyainak cirpelőrészénél barna, feketésbarna. Néha narancs vagy sárga színűek a lábak, vagy akár az egész test is narancssárga-sárga. A hátulsó lábszár tüskéinek csak a hegye fekete. A hím cerkuszai íveltek. A tojócső nem nyúlik túl a szárnyakon.
  +
 
Testhossz: S 28-35mm, 33-42mm, tojásrakó 27-31mm.
  +
  +
Cirpelés: nagyon hosszú echeme szekvenciákkal. Minden echeme 2 szótagú. Különösen délután és este, de néha napközben is cirpel, sokszor több mint 100 m-ről hallható.
  +
 
'''Elterjedés:''' a holopalearktikus faj ismert Európában, Észak-Afrikában, Nyugat- és Közép-Ázsiában.
  +
  +
'''Habitat és életmód''': A lárvák chortobiontok, az imágók inkább thamnobiont életformájúak. Az imágók gyakran találhatók gabonafélék, különösen a búza és a kukorica vetésekben, bokrok, erdei tisztásokon, stb. Kb. 400-500 m tszf magasságig hatol fel, néha együtt fordul elő a ''Tettigonia cantans'' fajjal.
 
Táplálékuk jelentős része rovarokból áll. A kultúrterületekről (gabona- és kukoricaföldek), főleg a betakarítást követően, szívesen húzódnak magasabb bokrok, fák lombkoronájába, ahol a hímek a késő délutáni óráktól folyamatosan, hangosan cirpelnek. Fényre is repülnek.
 
Táplálékuk jelentős része rovarokból áll. A kultúrterületekről (gabona- és kukoricaföldek), főleg a betakarítást követően, szívesen húzódnak magasabb bokrok, fák lombkoronájába, ahol a hímek a késő délutáni óráktól folyamatosan, hangosan cirpelnek. Fényre is repülnek.
   
  +
'''Fenológia:''' Az áttelelő petékből a lárvák áprilisban kelnek, az imágók június-júliusban jelennek meg, esetenként még ősszel is láthatók.
Leírás: A Nagy Zöld Bush-tücsök van a test színe világos vagy sötét zöld, szinte mindig a hátsó hosszanti csík. Néha megtalálható egyének narancs vagy sárga lábak, vagy akár az egész test narancssárga-sárga. A tüskék a hátulsó femora fekete csak a hegye. Hím cerci íveltek, hogy a belső és a 2-szer hosszabb, mint a tollak. A tojásrakó nem haladja végén előtérbe szárnyait.
 
Testhossz: S 28-35mm, 33-42mm $, tojásrakó 27-31mm.
 
Stridulation: nagyon hosszú echeme szekvenciákat. Minden echeme van kialakítva 2 szótag. A dal hallható távolságból néha több mint 100 millió. Ez stridulates különösen délután és este, néha napközben.
 
Megoszlás: a Holopalaearctic faj ismert Európában, Észak-Afrikában, Nyugat- és Közép-Ázsiában.
 
Habitat és életmód: egy arboricolous faj, ritkán praticolous, eurybiont, terjedt el a síkság és a hegyek. A nimfák vannak praticolous de a felnőttek arboricolous. Mégis találunk felnőttek a gabonafélék, különösen a búza és a kukorica, bokrok, erdei tisztásokon, stb Néha megtalálható együtt Tettigonia cantans néhány hegyek.
 
Fenológia: felnőtt jelennek június-júliusban is látható ősszel. Ez hibernálás a tojás szakaszban. Nimfák kelnek áprilisban.
 

A lap jelenlegi, 2019. december 11., 16:53-kori változata

#0090

Magyar név: Zöld lombszöcske

Tudományos név: Tettigonia viridissima Linne, 1758

Elterjedés: euroszibériai

Faunatípus: szibériai, policentrikus

Életforma: chorto-thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: III


Leírás: Fűzöld, csupán az előtorhát középvonalán, s főleg a hím elülső szárnyainak cirpelőrészénél barna, feketésbarna. Néha narancs vagy sárga színűek a lábak, vagy akár az egész test is narancssárga-sárga. A hátulsó lábszár tüskéinek csak a hegye fekete. A hím cerkuszai íveltek. A tojócső nem nyúlik túl a szárnyakon.

Testhossz: ♂ S 28-35mm, ♀ 33-42mm, tojásrakó 27-31mm.

Cirpelés: nagyon hosszú echeme szekvenciákkal. Minden echeme 2 szótagú. Különösen délután és este, de néha napközben is cirpel, sokszor több mint 100 m-ről hallható.

Elterjedés: a holopalearktikus faj ismert Európában, Észak-Afrikában, Nyugat- és Közép-Ázsiában.

Habitat és életmód: A lárvák chortobiontok, az imágók inkább thamnobiont életformájúak. Az imágók gyakran találhatók gabonafélék, különösen a búza és a kukorica vetésekben, bokrok, erdei tisztásokon, stb. Kb. 400-500 m tszf magasságig hatol fel, néha együtt fordul elő a Tettigonia cantans fajjal. Táplálékuk jelentős része rovarokból áll. A kultúrterületekről (gabona- és kukoricaföldek), főleg a betakarítást követően, szívesen húzódnak magasabb bokrok, fák lombkoronájába, ahol a hímek a késő délutáni óráktól folyamatosan, hangosan cirpelnek. Fényre is repülnek.

Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák áprilisban kelnek, az imágók június-júliusban jelennek meg, esetenként még ősszel is láthatók.