„Barbitistes constrictus” változatai közötti eltérés
(3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
+ | Magyar név: Északi málnaszöcske |
||
+ | Tudományos név: ''Barbitistes constrictus'' Brunner von Wattenwyl, 1878 |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
+ | Elterjedés: közép-európai |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
+ | Faunatípus: balkáni-moesiai |
||
+ | |||
+ | Életforma: thamnobiont |
||
+ | |||
+ | Természetvédelmi értékszám: I |
||
+ | |||
+ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
http://www.orthoptera.ch/arten/item/barbitistes-constrictus |
http://www.orthoptera.ch/arten/item/barbitistes-constrictus |
||
− | Leírás: A test színe véltozatos, lehet a zöld, sötétzöld, fekete, sárga csíkokkal. A lábak, a csápok, a cerkuszok és az elülső szárnyak lehetnek narancs-pirosak, különösen a hímeknél. A hímek cerkuszai jellegzetesen "S" alakban görbültek, a szubgenitalis lemezen egy közép-gerinc van. A nőstény általában egységesen színezett, általában zöld - néha narancssárga vagy piros lábakkal, cerkuszokkal és csápokkal. A tojócső kissé ívelt, az alsó széle egyenes. Fekete színezetű egyedek elsősorban a hegyekben találhatók. |
+ | '''Leírás:''' A test színe véltozatos, lehet a zöld, sötétzöld, fekete, sárga csíkokkal. A lábak, a csápok, a cerkuszok és az elülső szárnyak lehetnek narancs-pirosak, különösen a hímeknél. A hímek cerkuszai jellegzetesen "S" alakban görbültek, a szubgenitalis lemezen egy közép-gerinc van. A nőstény általában egységesen színezett, általában zöld - néha narancssárga vagy piros lábakkal, cerkuszokkal és csápokkal. A tojócső kissé ívelt, az alsó széle egyenes. Fekete színezetű egyedek elsősorban a hegyekben találhatók. |
Testhossz: ♂ 18-23 mm | ♀ 23-25 mm | Tojócső 9-11 mm |
Testhossz: ♂ 18-23 mm | ♀ 23-25 mm | Tojócső 9-11 mm |
||
18. sor: | 28. sor: | ||
Cirpelés: az ének rövid szótagokból áll, egy-egy echemes 68 szótagból áll. Cirpelhet a nap folyamán, de gyakrabban az este és éjszaka. |
Cirpelés: az ének rövid szótagokból áll, egy-egy echemes 68 szótagból áll. Cirpelhet a nap folyamán, de gyakrabban az este és éjszaka. |
||
− | Elterjedés: |
+ | '''Elterjedés:''' közép-európai faj. |
− | Habitat és életmód: ez egy növényevő, mezofil, thamnobiont faj. Inkább napos erdei tisztásokon fordul elő. Gyakran látni napsütötte leveleken, mert a hasonlóan fényes test jól beleolvad környezetébe. |
+ | '''Habitat és életmód:''' ez egy növényevő, mezofil, thamnobiont faj. Inkább napos erdei tisztásokon fordul elő. Gyakran látni napsütötte leveleken, mert a hasonlóan fényes test jól beleolvad környezetébe. |
− | Fenológia: A lárvák áprilisban kelnek ki a télen áttelelő petékből. Az imágók júliusban jelennek meg és ritkán még szeptember végén is találkozhatunk velük. |
+ | '''Fenológia:''' A lárvák áprilisban kelnek ki a télen áttelelő petékből. Az imágók júliusban jelennek meg és ritkán még szeptember végén is találkozhatunk velük. |
A lap jelenlegi, 2020. január 6., 11:29-kori változata
Magyar név: Északi málnaszöcske
Tudományos név: Barbitistes constrictus Brunner von Wattenwyl, 1878
Elterjedés: közép-európai
Faunatípus: balkáni-moesiai
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: I
http://www.orthoptera.ch/arten/item/barbitistes-constrictus
Leírás: A test színe véltozatos, lehet a zöld, sötétzöld, fekete, sárga csíkokkal. A lábak, a csápok, a cerkuszok és az elülső szárnyak lehetnek narancs-pirosak, különösen a hímeknél. A hímek cerkuszai jellegzetesen "S" alakban görbültek, a szubgenitalis lemezen egy közép-gerinc van. A nőstény általában egységesen színezett, általában zöld - néha narancssárga vagy piros lábakkal, cerkuszokkal és csápokkal. A tojócső kissé ívelt, az alsó széle egyenes. Fekete színezetű egyedek elsősorban a hegyekben találhatók.
Testhossz: ♂ 18-23 mm | ♀ 23-25 mm | Tojócső 9-11 mm
Cirpelés: az ének rövid szótagokból áll, egy-egy echemes 68 szótagból áll. Cirpelhet a nap folyamán, de gyakrabban az este és éjszaka.
Elterjedés: közép-európai faj.
Habitat és életmód: ez egy növényevő, mezofil, thamnobiont faj. Inkább napos erdei tisztásokon fordul elő. Gyakran látni napsütötte leveleken, mert a hasonlóan fényes test jól beleolvad környezetébe.
Fenológia: A lárvák áprilisban kelnek ki a télen áttelelő petékből. Az imágók júliusban jelennek meg és ritkán még szeptember végén is találkozhatunk velük.