„Platycleis affinis” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
 
12. sor: 12. sor:


Természetvédelmi értékszám: III
Természetvédelmi értékszám: III



<gallery>
<gallery>
19. sor: 20. sor:




Leírás: A test színe szürkés barna, kis sötét foltokkal. Néha szürkés egyedeket is találhatunk. A fej és pronotum háti része általában világosabb színű. A hímeknél a cerkuszok közepén belül, behúzódás van. A nőstényeknél a potroh 7. haslemezén kúpalakú kiemelkedés van. A tojócső fekete, alapján világos színű.
'''Leírás:''' A test színe szürkés barna, kis sötét foltokkal. Néha szürkés egyedeket is találhatunk. A fej és pronotum háti része általában világosabb színű. A hímeknél a cerkuszok közepén belül, behúzódás van. A nőstényeknél a potroh 7. haslemezén kúpalakú kiemelkedés van. A tojócső fekete, alapján világos színű.


Testhossz: ♂ 18-25 mm | ♀ 20-26 mm | Tojócső 11-14 mm
Testhossz: ♂ 18-25 mm | ♀ 20-26 mm | Tojócső 11-14 mm
25. sor: 26. sor:
Cirpelés: Hosszú echeme-szekvencia kis echeme 5-7 szótagból és nagyobb echemes 10-50 szótagból áll. A befejező echemes különböző, disszonáns. Napközben és éjszaka is cirpelnek.
Cirpelés: Hosszú echeme-szekvencia kis echeme 5-7 szótagból és nagyobb echemes 10-50 szótagból áll. A befejező echemes különböző, disszonáns. Napközben és éjszaka is cirpelnek.


Megoszlás: Circummediterran faj, megtalálható a dél-európai, észak-afrikai, Kis-Ázsiában.
'''Elterjedés:''' Circummediterran faj, megtalálható a dél-európai, észak-afrikai, Kis-Ázsiában.


Habitat és életmód: Melegkedvelő, szárazságtűrő, jellemző a síkságon. Inkább a nyílt puszták zártabb növényzeti foltjaiban húzódik meg. Vegyes táplálkozásúak, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak. Ha megzavarják, hosszú, lapos ugrásokkal menekülnek, miközben szárnyukkal segítve nagyobb távolságokra is elvitorláznak.
'''Habitat és életmód:''' Melegkedvelő, szárazságtűrő, jellemző a síkságon. Inkább a nyílt puszták zártabb növényzeti foltjaiban húzódik meg. Vegyes táplálkozásúak, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak. Ha megzavarják, hosszú, lapos ugrásokkal menekülnek, miközben szárnyukkal segítve nagyobb távolságokra is elvitorláznak.


Fenológia: Az áttelelő petékből áprilisban kelő lárvákból viszonylag lassan fejlődik imágóvá, csak júliusban jelennek meg.
'''Fenológia:''' Az áttelelő petékből áprilisban kelő lárvákból viszonylag lassan fejlődik imágóvá, csak júliusban jelennek meg.

A lap jelenlegi, 2020. január 6., 10:35-kori változata

#0140

Magyar név: Púposhasú rétiszöcske

Tudományos név: Paltycleis affinis Fieber, 1853

Elterjedés: dél- és kelet-európai

Faunatípus: ponto-káspi

Életforma: thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: III



Leírás: A test színe szürkés barna, kis sötét foltokkal. Néha szürkés egyedeket is találhatunk. A fej és pronotum háti része általában világosabb színű. A hímeknél a cerkuszok közepén belül, behúzódás van. A nőstényeknél a potroh 7. haslemezén kúpalakú kiemelkedés van. A tojócső fekete, alapján világos színű.

Testhossz: ♂ 18-25 mm | ♀ 20-26 mm | Tojócső 11-14 mm

Cirpelés: Hosszú echeme-szekvencia kis echeme 5-7 szótagból és nagyobb echemes 10-50 szótagból áll. A befejező echemes különböző, disszonáns. Napközben és éjszaka is cirpelnek.

Elterjedés: Circummediterran faj, megtalálható a dél-európai, észak-afrikai, Kis-Ázsiában.

Habitat és életmód: Melegkedvelő, szárazságtűrő, jellemző a síkságon. Inkább a nyílt puszták zártabb növényzeti foltjaiban húzódik meg. Vegyes táplálkozásúak, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak. Ha megzavarják, hosszú, lapos ugrásokkal menekülnek, miközben szárnyukkal segítve nagyobb távolságokra is elvitorláznak.

Fenológia: Az áttelelő petékből áprilisban kelő lárvákból viszonylag lassan fejlődik imágóvá, csak júliusban jelennek meg.