„Platycleis affinis” változatai közötti eltérés
| (8 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki>#0140</nowiki>'' | ''<nowiki>#0140</nowiki>'' | ||
| − | Magyar név: | + | Magyar név: Púposhasú rétiszöcske |
Tudományos név: ''Paltycleis affinis'' Fieber, 1853 | Tudományos név: ''Paltycleis affinis'' Fieber, 1853 | ||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
Természetvédelmi értékszám: III | Természetvédelmi értékszám: III | ||
| + | |||
<gallery> | <gallery> | ||
| − | 0130_Platycleis_affinis.jpg|Platycleis affinis | + | 0130_Platycleis_affinis.jpg|Platycleis affinis hím |
| + | 0131_Platycleis_affinis.jpg | Platycleis affinis nőstény, a potroh 7. haslemezén a jellegzetes kiemelkedő kúppal | ||
| + | </gallery> | ||
| + | |||
| + | |||
| + | '''Leírás:''' A test színe szürkés barna, kis sötét foltokkal. Néha szürkés egyedeket is találhatunk. A fej és pronotum háti része általában világosabb színű. A hímeknél a cerkuszok közepén belül, behúzódás van. A nőstényeknél a potroh 7. haslemezén kúpalakú kiemelkedés van. A tojócső fekete, alapján világos színű. | ||
| + | |||
| + | Testhossz: ♂ 18-25 mm | ♀ 20-26 mm | Tojócső 11-14 mm | ||
| + | |||
| + | Cirpelés: Hosszú echeme-szekvencia kis echeme 5-7 szótagból és nagyobb echemes 10-50 szótagból áll. A befejező echemes különböző, disszonáns. Napközben és éjszaka is cirpelnek. | ||
| + | |||
| + | '''Elterjedés:''' Circummediterran faj, megtalálható a dél-európai, észak-afrikai, Kis-Ázsiában. | ||
| − | + | '''Habitat és életmód:''' Melegkedvelő, szárazságtűrő, jellemző a síkságon. Inkább a nyílt puszták zártabb növényzeti foltjaiban húzódik meg. Vegyes táplálkozásúak, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak. Ha megzavarják, hosszú, lapos ugrásokkal menekülnek, miközben szárnyukkal segítve nagyobb távolságokra is elvitorláznak. | |
| − | + | '''Fenológia:''' Az áttelelő petékből áprilisban kelő lárvákból viszonylag lassan fejlődik imágóvá, csak júliusban jelennek meg. | |
A lap jelenlegi, 2020. január 6., 10:35-kori változata
#0140
Magyar név: Púposhasú rétiszöcske
Tudományos név: Paltycleis affinis Fieber, 1853
Elterjedés: dél- és kelet-európai
Faunatípus: ponto-káspi
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: III
Leírás: A test színe szürkés barna, kis sötét foltokkal. Néha szürkés egyedeket is találhatunk. A fej és pronotum háti része általában világosabb színű. A hímeknél a cerkuszok közepén belül, behúzódás van. A nőstényeknél a potroh 7. haslemezén kúpalakú kiemelkedés van. A tojócső fekete, alapján világos színű.
Testhossz: ♂ 18-25 mm | ♀ 20-26 mm | Tojócső 11-14 mm
Cirpelés: Hosszú echeme-szekvencia kis echeme 5-7 szótagból és nagyobb echemes 10-50 szótagból áll. A befejező echemes különböző, disszonáns. Napközben és éjszaka is cirpelnek.
Elterjedés: Circummediterran faj, megtalálható a dél-európai, észak-afrikai, Kis-Ázsiában.
Habitat és életmód: Melegkedvelő, szárazságtűrő, jellemző a síkságon. Inkább a nyílt puszták zártabb növényzeti foltjaiban húzódik meg. Vegyes táplálkozásúak, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak. Ha megzavarják, hosszú, lapos ugrásokkal menekülnek, miközben szárnyukkal segítve nagyobb távolságokra is elvitorláznak.
Fenológia: Az áttelelő petékből áprilisban kelő lárvákból viszonylag lassan fejlődik imágóvá, csak júliusban jelennek meg.