„Platycleis affinis” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
 
(8 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
''<nowiki>#0140</nowiki>''
 
''<nowiki>#0140</nowiki>''
   
Magyar név: Szürke rétiszöcske
+
Magyar név: Púposhasú rétiszöcske
   
 
Tudományos név: ''Paltycleis affinis'' Fieber, 1853
 
Tudományos név: ''Paltycleis affinis'' Fieber, 1853
13. sor: 13. sor:
 
Természetvédelmi értékszám: III
 
Természetvédelmi értékszám: III
   
<gallery>
 
0130_Platycleis_affinis.jpg|Platycleis affinis
 
   
 
<gallery>
 
0130_Platycleis_affinis.jpg|Platycleis affinis hím
  +
0131_Platycleis_affinis.jpg | Platycleis affinis nőstény, a potroh 7. haslemezén a jellegzetes kiemelkedő kúppal
 
</gallery>
 
</gallery>
   
  +
16 - 22 mm. Igazi melegkedvelő faj, alföldperemi, domb és hegyvidéki száraz, meleg gyepekben, ahol viszonylag gyér a növényzet, bukkanhatunk rá, de sohasem gyakori. Szívesebben tartózkodik a nyíltabb területeken, ellentétben alföldi elterjedésű rokonával, a ''gyakori rétiszöcskével'' (''[[Platycleis affinis]] Fieber, 1853; dél- és kelet-európai; ponto-káspi; thamnobiont; III; <nowiki>#0140)</nowiki>'', amely inkább a nyílt puszták zártabb növényzeti foltjaiban húzódik meg. Vegyes táplálkozásúak, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak. Ha megzavarják, hosszú, lapos ugrásokkal menekülnek, miközben szárnyukkal segítve nagyobb távolságokra is elvitorláznak. A szürke rétiszöcske nappal és éjszaka is énekel. A nappali ének nagyon gyors ritmusú az éjszakai jóval lassabb, de a két ének finomszerkezete nagyon hasonló csak az előadás sebessége okozza a különböző hangzást. Az, hogy az ének gyorsaságában ilyen nagy különbség van, valószínűleg a napszakok hőmérséklet különbségéből adódik. Az egyenesszárnyúakra ugyanis általában jellemző, hogy a ciripelő mozgásokért felelős ideg-izomműködés sebessége erősen hőmérsékletfüggő: alacsonyabb hőmérsékleten lassabb.
 
  +
'''Leírás:''' A test színe szürkés barna, kis sötét foltokkal. Néha szürkés egyedeket is találhatunk. A fej és pronotum háti része általában világosabb színű. A hímeknél a cerkuszok közepén belül, behúzódás van. A nőstényeknél a potroh 7. haslemezén kúpalakú kiemelkedés van. A tojócső fekete, alapján világos színű.
  +
  +
Testhossz: ♂ 18-25 mm | ♀ 20-26 mm | Tojócső 11-14 mm
  +
  +
Cirpelés: Hosszú echeme-szekvencia kis echeme 5-7 szótagból és nagyobb echemes 10-50 szótagból áll. A befejező echemes különböző, disszonáns. Napközben és éjszaka is cirpelnek.
  +
  +
'''Elterjedés:''' Circummediterran faj, megtalálható a dél-európai, észak-afrikai, Kis-Ázsiában.
  +
  +
'''Habitat és életmód:''' Melegkedvelő, szárazságtűrő, jellemző a síkságon. Inkább a nyílt puszták zártabb növényzeti foltjaiban húzódik meg. Vegyes táplálkozásúak, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak. Ha megzavarják, hosszú, lapos ugrásokkal menekülnek, miközben szárnyukkal segítve nagyobb távolságokra is elvitorláznak.
  +
  +
'''Fenológia:''' Az áttelelő petékből áprilisban kelő lárvákból viszonylag lassan fejlődik imágóvá, csak júliusban jelennek meg.

A lap jelenlegi, 2020. január 6., 12:35-kori változata

#0140

Magyar név: Púposhasú rétiszöcske

Tudományos név: Paltycleis affinis Fieber, 1853

Elterjedés: dél- és kelet-európai

Faunatípus: ponto-káspi

Életforma: thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: III



Leírás: A test színe szürkés barna, kis sötét foltokkal. Néha szürkés egyedeket is találhatunk. A fej és pronotum háti része általában világosabb színű. A hímeknél a cerkuszok közepén belül, behúzódás van. A nőstényeknél a potroh 7. haslemezén kúpalakú kiemelkedés van. A tojócső fekete, alapján világos színű.

Testhossz: ♂ 18-25 mm | ♀ 20-26 mm | Tojócső 11-14 mm

Cirpelés: Hosszú echeme-szekvencia kis echeme 5-7 szótagból és nagyobb echemes 10-50 szótagból áll. A befejező echemes különböző, disszonáns. Napközben és éjszaka is cirpelnek.

Elterjedés: Circummediterran faj, megtalálható a dél-európai, észak-afrikai, Kis-Ázsiában.

Habitat és életmód: Melegkedvelő, szárazságtűrő, jellemző a síkságon. Inkább a nyílt puszták zártabb növényzeti foltjaiban húzódik meg. Vegyes táplálkozásúak, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak. Ha megzavarják, hosszú, lapos ugrásokkal menekülnek, miközben szárnyukkal segítve nagyobb távolságokra is elvitorláznak.

Fenológia: Az áttelelő petékből áprilisban kelő lárvákból viszonylag lassan fejlődik imágóvá, csak júliusban jelennek meg.