„Platycleis affinis” változatai közötti eltérés
(8 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki>#0140</nowiki>'' |
''<nowiki>#0140</nowiki>'' |
||
− | Magyar név: |
+ | Magyar név: Púposhasú rétiszöcske |
Tudományos név: ''Paltycleis affinis'' Fieber, 1853 |
Tudományos név: ''Paltycleis affinis'' Fieber, 1853 |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
Természetvédelmi értékszám: III |
Természetvédelmi értékszám: III |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
+ | 0131_Platycleis_affinis.jpg | Platycleis affinis nőstény, a potroh 7. haslemezén a jellegzetes kiemelkedő kúppal |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
+ | |||
− | 16 - 22 mm. Igazi melegkedvelő faj, alföldperemi, domb és hegyvidéki száraz, meleg gyepekben, ahol viszonylag gyér a növényzet, bukkanhatunk rá, de sohasem gyakori. Szívesebben tartózkodik a nyíltabb területeken, ellentétben alföldi elterjedésű rokonával, a ''gyakori rétiszöcskével'' (''[[Platycleis affinis]] Fieber, 1853; dél- és kelet-európai; ponto-káspi; thamnobiont; III; <nowiki>#0140)</nowiki>'', amely inkább a nyílt puszták zártabb növényzeti foltjaiban húzódik meg. Vegyes táplálkozásúak, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak. Ha megzavarják, hosszú, lapos ugrásokkal menekülnek, miközben szárnyukkal segítve nagyobb távolságokra is elvitorláznak. A szürke rétiszöcske nappal és éjszaka is énekel. A nappali ének nagyon gyors ritmusú az éjszakai jóval lassabb, de a két ének finomszerkezete nagyon hasonló csak az előadás sebessége okozza a különböző hangzást. Az, hogy az ének gyorsaságában ilyen nagy különbség van, valószínűleg a napszakok hőmérséklet különbségéből adódik. Az egyenesszárnyúakra ugyanis általában jellemző, hogy a ciripelő mozgásokért felelős ideg-izomműködés sebessége erősen hőmérsékletfüggő: alacsonyabb hőmérsékleten lassabb. |
||
+ | '''Leírás:''' A test színe szürkés barna, kis sötét foltokkal. Néha szürkés egyedeket is találhatunk. A fej és pronotum háti része általában világosabb színű. A hímeknél a cerkuszok közepén belül, behúzódás van. A nőstényeknél a potroh 7. haslemezén kúpalakú kiemelkedés van. A tojócső fekete, alapján világos színű. |
||
+ | |||
+ | Testhossz: ♂ 18-25 mm | ♀ 20-26 mm | Tojócső 11-14 mm |
||
+ | |||
+ | Cirpelés: Hosszú echeme-szekvencia kis echeme 5-7 szótagból és nagyobb echemes 10-50 szótagból áll. A befejező echemes különböző, disszonáns. Napközben és éjszaka is cirpelnek. |
||
+ | |||
+ | '''Elterjedés:''' Circummediterran faj, megtalálható a dél-európai, észak-afrikai, Kis-Ázsiában. |
||
+ | |||
+ | '''Habitat és életmód:''' Melegkedvelő, szárazságtűrő, jellemző a síkságon. Inkább a nyílt puszták zártabb növényzeti foltjaiban húzódik meg. Vegyes táplálkozásúak, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak. Ha megzavarják, hosszú, lapos ugrásokkal menekülnek, miközben szárnyukkal segítve nagyobb távolságokra is elvitorláznak. |
||
+ | |||
+ | '''Fenológia:''' Az áttelelő petékből áprilisban kelő lárvákból viszonylag lassan fejlődik imágóvá, csak júliusban jelennek meg. |
A lap jelenlegi, 2020. január 6., 12:35-kori változata
#0140
Magyar név: Púposhasú rétiszöcske
Tudományos név: Paltycleis affinis Fieber, 1853
Elterjedés: dél- és kelet-európai
Faunatípus: ponto-káspi
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: III
Leírás: A test színe szürkés barna, kis sötét foltokkal. Néha szürkés egyedeket is találhatunk. A fej és pronotum háti része általában világosabb színű. A hímeknél a cerkuszok közepén belül, behúzódás van. A nőstényeknél a potroh 7. haslemezén kúpalakú kiemelkedés van. A tojócső fekete, alapján világos színű.
Testhossz: ♂ 18-25 mm | ♀ 20-26 mm | Tojócső 11-14 mm
Cirpelés: Hosszú echeme-szekvencia kis echeme 5-7 szótagból és nagyobb echemes 10-50 szótagból áll. A befejező echemes különböző, disszonáns. Napközben és éjszaka is cirpelnek.
Elterjedés: Circummediterran faj, megtalálható a dél-európai, észak-afrikai, Kis-Ázsiában.
Habitat és életmód: Melegkedvelő, szárazságtűrő, jellemző a síkságon. Inkább a nyílt puszták zártabb növényzeti foltjaiban húzódik meg. Vegyes táplálkozásúak, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak. Ha megzavarják, hosszú, lapos ugrásokkal menekülnek, miközben szárnyukkal segítve nagyobb távolságokra is elvitorláznak.
Fenológia: Az áttelelő petékből áprilisban kelő lárvákból viszonylag lassan fejlődik imágóvá, csak júliusban jelennek meg.