„Montana montana” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
 
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
 
Tudományos név: ''Platycleis (Montana) montana'' (Kollar, 1833)
 
Tudományos név: ''Platycleis (Montana) montana'' (Kollar, 1833)
   
Elterjedés:
+
Elterjedés: eurosibiriai
 
 
Faunatípus: eurosibiriai
+
Faunatípus: angarai
   
 
Életforma: geo-chortobiont
 
Életforma: geo-chortobiont
12. sor: 12. sor:
   
 
<gallery>
 
<gallery>
  +
jpg|Platycleis montana
 
 
Platycleis_montana_m_2_109.jpg|Platycleis montana nőstény
 
Platycleis_montana_m_2_109.jpg|Platycleis montana nőstény
 
</gallery>
 
</gallery>
19. sor: 19. sor:
   
   
 
'''Leírás:''' Az alapszín szürke vagy barna, egyes állatokban a fej, a pronotum és a combok zöldek. A pronotum oldallebenyeket többé-kevésbé világos szegély határolja, főleg az alsó oldalon. A potroh karcsúbb, mint a test többi része. A hosszú szárnyak tipikusan sötéten foltosak, és kissé túlnyúlnak a potrohon. A hím cerkuszának kiszélesedő bázisának elején, a belső oldalon fog található. A nőstény fényes tojócsöve enyhén meghajlott és a szélein sötétes.
Platycleis montana - eurosyberyjski rovarfaj prostoskrzydłego családi pasikonikowatych (Tettigoniidae) is lehet osztályozni, a nemzetség Montana [1], a többi tekintik az alfaja nemzetséghez tartozó platycleis.
 
 
Ez egy faj kserotermofilnym. A élőhelye füves területek stepopodobne és félsivatagok. Ő volt forgalomban, hogy a lengyel, a tizenkilencedik század végén [2]. Azóta nem volt beszédében az országban. Több alkalommal megerősítette jelenlétét a Cseh Köztársaság [3]. Közép-Európában úgy vélik, hogy gyorsan eltűnik [4], Lengyelországban kipusztult [2].
 
 
 
Leírás: Az alapszín szürke vagy barna, egyes állatokban a fej, a pronotum és a combok zöldek. A pronotum oldallebenyeket többé-kevésbé világos szegély határolja, főleg az alsó oldalon. A potroh karcsúbb, mint a test többi része. A hosszú szárnyak tipikusan sötéten foltosak, és kissé túlnyúlnak a potrohon. A hím cerkuszának kiszélesedő bázisának elején, a belső oldalon fog található. A nőstény fényes tojócsöve enyhén meghajlott és a szélein sötétes.
 
   
Testhossz: ♂ 12-15 mm | -18 16-18 mm | Ovipositor 9-11 mm
+
Testhossz: ♂ 12-15 mm | 16-18 mm | Tojócső 9-11 mm
   
 
Cirpelés: A Montana montana csendes spontán éneke 1–30 másodperces időtartamú egymás melletti versekből áll. A rivalizáló ének során a hímek rövid, éles "zri" hangokat adnak ki. A nőstény előtt hosszabb, legfeljebb 30 s tartós verset állítanak elő.
 
Cirpelés: A Montana montana csendes spontán éneke 1–30 másodperces időtartamú egymás melletti versekből áll. A rivalizáló ének során a hímek rövid, éles "zri" hangokat adnak ki. A nőstény előtt hosszabb, legfeljebb 30 s tartós verset állítanak elő.
   
Elterjedés: Gyakori a kelet-európai és a nyugat-ázsiai sztyepp-területeken. A legnyugatibb előfordulásai Németországból és Ausztriából ismertek. Németországban a Montana montanát már régen kihaltnak tekintették, mielőtt 1994-ben újra felfedezték volna a Schwedt állam közelében, az alsó Odra-völgyben. Bécstől az elterjedési területe Kelet-Ausztria mentén a Cseh Köztársaság-, Szlovákia- és Magyarország-on át a romániai Kárpát-medencéig.
+
'''Elterjedés:''' Gyakori a kelet-európai és a nyugat-ázsiai sztyepp-területeken. A legnyugatibb előfordulásai Németországból és Ausztriából ismertek. Németországban a Montana montanát már régen kihaltnak tekintették, mielőtt 1994-ben újra felfedezték volna a Schwedt állam közelében, az alsó Odra-völgyben. Bécstől az elterjedési területe Kelet-Ausztria mentén a Cseh Köztársaság-, Szlovákia- és Magyarország-on át a romániai Kárpát-medencéig.
   
Élőhely: Különböző száraz füves területeken él, elsősorban homokos füves területeken, ahol nagy a nyitott talajfelszín aránya. Ezek a puszta tipikus száraz és meleg sztyeppei tájai. A hosszú füves sztyeppékben főleg a talaj közelében marad. Az is megfigyelhető, hogy napoznak fűszálakon. Nagyon kevés az adat faj biológiájáról. Főleg napközben aktív.
+
'''Élőhely és életmód:''' Különböző száraz füves területeken él, elsősorban homokos füves területeken, ahol nagy a nyitott talajfelszín aránya. Ezek a puszta tipikus száraz és meleg sztyeppei tájai. A hosszú füves sztyeppékben főleg a talaj közelében marad. Az is megfigyelhető, hogy napoznak fűszálakon. Nagyon kevés az adat faj biológiájáról. Főleg napközben aktív.
 
 
Fenológia és életmód: A imágói június és november között fordulnak elő. Pete alakban telel át.
+
'''Fenológia:''' A imágói június és november között fordulnak elő. Pete alakban telel át.

A lap jelenlegi, 2020. január 6., 11:48-kori változata

Magyar név: Homokpusztai szöcske

Tudományos név: Platycleis (Montana) montana (Kollar, 1833)

Elterjedés: eurosibiriai

Faunatípus: angarai

Életforma: geo-chortobiont

Természetvédelmi értékszám: I

http://www.orthoptera.ch/arten/item/montana-montana-montana


Leírás: Az alapszín szürke vagy barna, egyes állatokban a fej, a pronotum és a combok zöldek. A pronotum oldallebenyeket többé-kevésbé világos szegély határolja, főleg az alsó oldalon. A potroh karcsúbb, mint a test többi része. A hosszú szárnyak tipikusan sötéten foltosak, és kissé túlnyúlnak a potrohon. A hím cerkuszának kiszélesedő bázisának elején, a belső oldalon fog található. A nőstény fényes tojócsöve enyhén meghajlott és a szélein sötétes.

Testhossz: ♂ 12-15 mm | ♀ 16-18 mm | Tojócső 9-11 mm

Cirpelés: A Montana montana csendes spontán éneke 1–30 másodperces időtartamú egymás melletti versekből áll. A rivalizáló ének során a hímek rövid, éles "zri" hangokat adnak ki. A nőstény előtt hosszabb, legfeljebb 30 s tartós verset állítanak elő.

Elterjedés: Gyakori a kelet-európai és a nyugat-ázsiai sztyepp-területeken. A legnyugatibb előfordulásai Németországból és Ausztriából ismertek. Németországban a Montana montanát már régen kihaltnak tekintették, mielőtt 1994-ben újra felfedezték volna a Schwedt állam közelében, az alsó Odra-völgyben. Bécstől az elterjedési területe Kelet-Ausztria mentén a Cseh Köztársaság-, Szlovákia- és Magyarország-on át a romániai Kárpát-medencéig.

Élőhely és életmód: Különböző száraz füves területeken él, elsősorban homokos füves területeken, ahol nagy a nyitott talajfelszín aránya. Ezek a puszta tipikus száraz és meleg sztyeppei tájai. A hosszú füves sztyeppékben főleg a talaj közelében marad. Az is megfigyelhető, hogy napoznak fűszálakon. Nagyon kevés az adat faj biológiájáról. Főleg napközben aktív.

Fenológia: A imágói június és november között fordulnak elő. Pete alakban telel át.