„Montana montana” változatai közötti eltérés
(12 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | Magyar név: |
+ | Magyar név: Homokpusztai szöcske |
− | Tudományos név: ''Platycleis montana'' (Kollar, 1833) |
+ | Tudományos név: ''Platycleis (Montana) montana'' (Kollar, 1833) |
− | Elterjedés: |
+ | Elterjedés: eurosibiriai |
+ | |||
− | Faunatípus: |
+ | Faunatípus: angarai |
− | Életforma: chortobiont |
+ | Életforma: geo-chortobiont |
− | Természetvédelmi értékszám: |
+ | Természetvédelmi értékszám: I |
<gallery> |
<gallery> |
||
+ | |||
− | Pla_mon.jpg|Platycleis montana nőstény |
||
− | Platycleis_montana_m_2_109.jpg|Platycleis montana |
+ | Platycleis_montana_m_2_109.jpg|Platycleis montana nőstény |
</gallery> |
</gallery> |
||
+ | http://www.orthoptera.ch/arten/item/montana-montana-montana |
||
− | Platycleis montana - eurosyberyjski rovarfaj prostoskrzydłego családi pasikonikowatych (Tettigoniidae) is lehet osztályozni, a nemzetség Montana [1], a többi tekintik az alfaja nemzetséghez tartozó platycleis. |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Leírás:''' Az alapszín szürke vagy barna, egyes állatokban a fej, a pronotum és a combok zöldek. A pronotum oldallebenyeket többé-kevésbé világos szegély határolja, főleg az alsó oldalon. A potroh karcsúbb, mint a test többi része. A hosszú szárnyak tipikusan sötéten foltosak, és kissé túlnyúlnak a potrohon. A hím cerkuszának kiszélesedő bázisának elején, a belső oldalon fog található. A nőstény fényes tojócsöve enyhén meghajlott és a szélein sötétes. |
||
+ | |||
+ | Testhossz: ♂ 12-15 mm | ♀ 16-18 mm | Tojócső 9-11 mm |
||
+ | |||
+ | Cirpelés: A Montana montana csendes spontán éneke 1–30 másodperces időtartamú egymás melletti versekből áll. A rivalizáló ének során a hímek rövid, éles "zri" hangokat adnak ki. A nőstény előtt hosszabb, legfeljebb 30 s tartós verset állítanak elő. |
||
+ | |||
+ | '''Elterjedés:''' Gyakori a kelet-európai és a nyugat-ázsiai sztyepp-területeken. A legnyugatibb előfordulásai Németországból és Ausztriából ismertek. Németországban a Montana montanát már régen kihaltnak tekintették, mielőtt 1994-ben újra felfedezték volna a Schwedt állam közelében, az alsó Odra-völgyben. Bécstől az elterjedési területe Kelet-Ausztria mentén a Cseh Köztársaság-, Szlovákia- és Magyarország-on át a romániai Kárpát-medencéig. |
||
+ | '''Élőhely és életmód:''' Különböző száraz füves területeken él, elsősorban homokos füves területeken, ahol nagy a nyitott talajfelszín aránya. Ezek a puszta tipikus száraz és meleg sztyeppei tájai. A hosszú füves sztyeppékben főleg a talaj közelében marad. Az is megfigyelhető, hogy napoznak fűszálakon. Nagyon kevés az adat faj biológiájáról. Főleg napközben aktív. |
||
− | Ez egy faj kserotermofilnym. A élőhelye füves területek stepopodobne és félsivatagok. Ő volt forgalomban, hogy a lengyel, a tizenkilencedik század végén [2]. Azóta nem volt beszédében az országban. Több alkalommal megerősítette jelenlétét a Cseh Köztársaság [3]. Közép-Európában úgy vélik, hogy gyorsan eltűnik [4], Lengyelországban kipusztult [2]. |
||
+ | |||
+ | '''Fenológia:''' A imágói június és november között fordulnak elő. Pete alakban telel át. |
A lap jelenlegi, 2020. január 6., 11:48-kori változata
Magyar név: Homokpusztai szöcske
Tudományos név: Platycleis (Montana) montana (Kollar, 1833)
Elterjedés: eurosibiriai
Faunatípus: angarai
Életforma: geo-chortobiont
Természetvédelmi értékszám: I
http://www.orthoptera.ch/arten/item/montana-montana-montana
Leírás: Az alapszín szürke vagy barna, egyes állatokban a fej, a pronotum és a combok zöldek. A pronotum oldallebenyeket többé-kevésbé világos szegély határolja, főleg az alsó oldalon. A potroh karcsúbb, mint a test többi része. A hosszú szárnyak tipikusan sötéten foltosak, és kissé túlnyúlnak a potrohon. A hím cerkuszának kiszélesedő bázisának elején, a belső oldalon fog található. A nőstény fényes tojócsöve enyhén meghajlott és a szélein sötétes.
Testhossz: ♂ 12-15 mm | ♀ 16-18 mm | Tojócső 9-11 mm
Cirpelés: A Montana montana csendes spontán éneke 1–30 másodperces időtartamú egymás melletti versekből áll. A rivalizáló ének során a hímek rövid, éles "zri" hangokat adnak ki. A nőstény előtt hosszabb, legfeljebb 30 s tartós verset állítanak elő.
Elterjedés: Gyakori a kelet-európai és a nyugat-ázsiai sztyepp-területeken. A legnyugatibb előfordulásai Németországból és Ausztriából ismertek. Németországban a Montana montanát már régen kihaltnak tekintették, mielőtt 1994-ben újra felfedezték volna a Schwedt állam közelében, az alsó Odra-völgyben. Bécstől az elterjedési területe Kelet-Ausztria mentén a Cseh Köztársaság-, Szlovákia- és Magyarország-on át a romániai Kárpát-medencéig.
Élőhely és életmód: Különböző száraz füves területeken él, elsősorban homokos füves területeken, ahol nagy a nyitott talajfelszín aránya. Ezek a puszta tipikus száraz és meleg sztyeppei tájai. A hosszú füves sztyeppékben főleg a talaj közelében marad. Az is megfigyelhető, hogy napoznak fűszálakon. Nagyon kevés az adat faj biológiájáról. Főleg napközben aktív.
Fenológia: A imágói június és november között fordulnak elő. Pete alakban telel át.