„Rhacocleis germanica” változatai közötti eltérés
| 13. sor: | 13. sor: | ||
<gallery> | <gallery> | ||
| − | Rhacocleis_germanica_m.jpg| | + | Rhacocleis_germanica_m.jpg|Német szöcske hím |
| − | Rhacocleis_germanica_fm.jpg| | + | Rhacocleis_germanica_fm.jpg|Német szöcske nőstény |
</gallery> | </gallery> | ||
| − | Leírás: A test színe világos barnás-sárgás vagy sötétbarna, kis foltokkal. A paranotumon van egy fehér csík az alsó szegélyen. A prosternum 2 tüske található. Az elülső szárnyak nagyon kicsik, és sárgás vagy barna színű. A tojásrakó hosszú, egyenes. | + | |
| + | '''Leírás:''' A test színe világos barnás-sárgás vagy sötétbarna, kis foltokkal. A paranotumon van egy fehér csík az alsó szegélyen. A prosternum 2 tüske található. Az elülső szárnyak nagyon kicsik, és sárgás vagy barna színű. A tojásrakó hosszú, egyenes. | ||
Testhossz: ♂ 17-19 mm, ♀ 16-20 mm, tojócső 13-16 mm. | Testhossz: ♂ 17-19 mm, ♀ 16-20 mm, tojócső 13-16 mm. | ||
| 23. sor: | 24. sor: | ||
Cirpelés: a hívó dal rendszerint éjszaka vagy este hallatszik. A versek szekvenciái rövid szótagokból állnak, egyenként 0,20,7s; echemék között kb 1-3s telik el. | Cirpelés: a hívó dal rendszerint éjszaka vagy este hallatszik. A versek szekvenciái rövid szótagokból állnak, egyenként 0,20,7s; echemék között kb 1-3s telik el. | ||
| − | + | '''Elterjedés:''' Dél-Európa és Dél-Kelet-Ázsiában. | |
| − | Habitat és életmód: Enyhén geophil faj, mezo-xerofil és xerofil, előnyben részesíti az | + | '''Habitat és életmód:''' Enyhén geophil faj, mezo-xerofil és xerofil, előnyben részesíti az erdőszegélyeket és a tisztásokat, ahol rejtve maradhat a bokrok alatt vagy a magas fűben. |
| − | Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák áprilisban kelnek, az imágók júliustól októberig fordulnak elő. | + | '''Fenológia:''' Az áttelelő petékből a lárvák áprilisban kelnek, az imágók júliustól októberig fordulnak elő. |
A lap jelenlegi, 2020. január 6., 11:33-kori változata
Magyar név: Német szöcske
Tudományos név: Pterolepis germanica (Herrich-Schäffer, 1840) (Syn.: Rhacocleis germanica)
Elterjedés: dél-európai
Faunatípus: ponto-mediterrán
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: II
Leírás: A test színe világos barnás-sárgás vagy sötétbarna, kis foltokkal. A paranotumon van egy fehér csík az alsó szegélyen. A prosternum 2 tüske található. Az elülső szárnyak nagyon kicsik, és sárgás vagy barna színű. A tojásrakó hosszú, egyenes.
Testhossz: ♂ 17-19 mm, ♀ 16-20 mm, tojócső 13-16 mm.
Cirpelés: a hívó dal rendszerint éjszaka vagy este hallatszik. A versek szekvenciái rövid szótagokból állnak, egyenként 0,20,7s; echemék között kb 1-3s telik el.
Elterjedés: Dél-Európa és Dél-Kelet-Ázsiában.
Habitat és életmód: Enyhén geophil faj, mezo-xerofil és xerofil, előnyben részesíti az erdőszegélyeket és a tisztásokat, ahol rejtve maradhat a bokrok alatt vagy a magas fűben.
Fenológia: Az áttelelő petékből a lárvák áprilisban kelnek, az imágók júliustól októberig fordulnak elő.