„Odontopodisma decipiens” változatai közötti eltérés
| (8 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
Tudományos név: ''Odontopodisma decipiens'' Ramme, 1951 | Tudományos név: ''Odontopodisma decipiens'' Ramme, 1951 | ||
| − | Elterjedés: | + | Elterjedés: Dél- és Kelet-Európai |
| − | Faunatípus: | + | Faunatípus: montán |
| − | Életforma: | + | Életforma: chortobiont |
Természetvédelmi értékszám: I | Természetvédelmi értékszám: I | ||
| + | <gallery> | ||
| + | Odontopodisma_decipiens_nő.jpg|Déli (olajzöld) hegyisáska nőstény | ||
| + | Odontopodisma_decipiens_hím.jpg|Déli (olajzöld) hegyisáska hím | ||
| + | </gallery> | ||
| 17. sor: | 21. sor: | ||
| − | Leírás: | + | '''Leírás:''' A test színe élénkzöld, a szárnyak intenzíven borvörösek, lehet fekete szegélyes. A szem mögött egy fekete sáv van, amely a nyakpajzs hátuljáig fut, és amely néha megszakad. A hátsó lábszár kékes. A térdek és a nemi szervek egy része piros. Az epiphalusnak két nagy, eltérő, oldalsó lebenye van. A nő szubgenitális lemeze egyetlen, lekerekített lebenyként van kialakítva. A nőstény tojócsöve hosszú és keskeny valvákkal rendelkezik, amely halványsárga vagy vöröses színű, feltűnő. A hátsó térd fekete, vöröses foltokkal belül és kívül. A hátsó combok alsó része sárgás. A hím potrohvége kontrasztosan fekete és piros színű. |
| − | + | ||
| − | + | Testhossz: ♂ 14-18 mm | ♀ 16-24 mm | |
| − | + | ||
| − | + | Cirpelés: Nincsenek cirpelő-szervei, ezért nem adnak elő tényleges éneket. Nem ismeretek az állkapcsi hangok sem. | |
| − | Fenológia: | + | |
| + | '''Elterjedés:''' Dél-Svájctól, Észak-Olaszországtól, Ausztriától és Szlovákiától (északi elterjedési határ) Balkánon át Görögországig, az Európai Törökországig (a déli határ) és Ukrajnáig (a keleti határ). | ||
| + | https://www.gbif.org/species/1710224 | ||
| + | |||
| + | |||
| + | '''Élőhely és életmód:''' Mezofil, inkább félárnyékos, mint napos élőhelyeket részesít előnyben, amelyek némelyike enyhén párás is. Megtalálhatók az erdők szélén, tisztásokon, ritka erdőkben és sövényekben. Az állatok többnyire a öbbszintes szeder sövényben vagy bokrokban vannak, csak ritkán találhatók meg a fűrben. A zöld szín miatt nehezen észrevehető. | ||
| + | |||
| + | '''Fenológia:''' Az imágók júniustól augusztusig, esetleg októberig élnek; pete alakban telel át. A lárvák áprilisban kelnek. | ||
A lap jelenlegi, 2020. január 11., 17:16-kori változata
Magyar név: Déli (olajzöld) hegyisáska
Tudományos név: Odontopodisma decipiens Ramme, 1951
Elterjedés: Dél- és Kelet-Európai
Faunatípus: montán
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: I
Déli (olajzöld) hegyisáska nőstény
Déli (olajzöld) hegyisáska hím
http://www.orthoptera.ch/arten/item/odontopodisma-decipiens
Leírás: A test színe élénkzöld, a szárnyak intenzíven borvörösek, lehet fekete szegélyes. A szem mögött egy fekete sáv van, amely a nyakpajzs hátuljáig fut, és amely néha megszakad. A hátsó lábszár kékes. A térdek és a nemi szervek egy része piros. Az epiphalusnak két nagy, eltérő, oldalsó lebenye van. A nő szubgenitális lemeze egyetlen, lekerekített lebenyként van kialakítva. A nőstény tojócsöve hosszú és keskeny valvákkal rendelkezik, amely halványsárga vagy vöröses színű, feltűnő. A hátsó térd fekete, vöröses foltokkal belül és kívül. A hátsó combok alsó része sárgás. A hím potrohvége kontrasztosan fekete és piros színű.
Testhossz: ♂ 14-18 mm | ♀ 16-24 mm
Cirpelés: Nincsenek cirpelő-szervei, ezért nem adnak elő tényleges éneket. Nem ismeretek az állkapcsi hangok sem.
Elterjedés: Dél-Svájctól, Észak-Olaszországtól, Ausztriától és Szlovákiától (északi elterjedési határ) Balkánon át Görögországig, az Európai Törökországig (a déli határ) és Ukrajnáig (a keleti határ). https://www.gbif.org/species/1710224
Élőhely és életmód: Mezofil, inkább félárnyékos, mint napos élőhelyeket részesít előnyben, amelyek némelyike enyhén párás is. Megtalálhatók az erdők szélén, tisztásokon, ritka erdőkben és sövényekben. Az állatok többnyire a öbbszintes szeder sövényben vagy bokrokban vannak, csak ritkán találhatók meg a fűrben. A zöld szín miatt nehezen észrevehető.
Fenológia: Az imágók júniustól augusztusig, esetleg októberig élnek; pete alakban telel át. A lárvák áprilisban kelnek.
