Odontopodisma decipiens

Magyar név: Déli (olajzöld) hegyisáska

Tudományos név: Odontopodisma decipiens Ramme, 1951

Elterjedés: Dél- és Kelet-Európai

Faunatípus: montán

Életforma: chortobiont

Természetvédelmi értékszám: I

• 

  Déli (olajzöld) hegyisáska nőstény

• 

  Déli (olajzöld) hegyisáska hím

http://www.orthoptera.ch/arten/item/odontopodisma-decipiens

Leírás: A test színe élénkzöld, a szárnyak intenzíven borvörösek, lehet fekete szegélyes. A szem mögött egy fekete sáv van, amely a nyakpajzs hátuljáig fut, és amely néha megszakad. A hátsó lábszár kékes. A térdek és a nemi szervek egy része piros. Az epiphalusnak két nagy, eltérő, oldalsó lebenye van. A nő szubgenitális lemeze egyetlen, lekerekített lebenyként van kialakítva. A nőstény tojócsöve hosszú és keskeny valvákkal rendelkezik, amely halványsárga vagy vöröses színű, feltűnő. A hátsó térd fekete, vöröses foltokkal belül és kívül. A hátsó combok alsó része sárgás. A hím potrohvége kontrasztosan fekete és piros színű.

Testhossz: ♂ 14-18 mm | ♀ 16-24 mm

Cirpelés: Nincsenek cirpelő-szervei, ezért nem adnak elő tényleges éneket. Nem ismeretek az állkapcsi hangok sem.

Elterjedés: Dél-Svájctól, Észak-Olaszországtól, Ausztriától és Szlovákiától (északi elterjedési határ) Balkánon át Görögországig, az Európai Törökországig (a déli határ) és Ukrajnáig (a keleti határ). https://www.gbif.org/species/1710224

Élőhely és életmód: Mezofil, inkább félárnyékos, mint napos élőhelyeket részesít előnyben, amelyek némelyike enyhén párás is. Megtalálhatók az erdők szélén, tisztásokon, ritka erdőkben és sövényekben. Az állatok többnyire a öbbszintes szeder sövényben vagy bokrokban vannak, csak ritkán találhatók meg a fűrben. A zöld szín miatt nehezen észrevehető.

Fenológia: Az imágók júniustól augusztusig, esetleg októberig élnek; pete alakban telel át. A lárvák áprilisban kelnek.