„Pseudopodisma nagyi” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „''<nowiki>#0300 #0310</nowiki>'' Magyar név: Nagy hegyisáskája Tudományos név: ''Pseudopodisma nagyi'' (Galvagni and Fontana, 1996) Elterjedés: közép-, kelet…”) |
|||
| (6 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki> |
''<nowiki> 0310 0311 0312</nowiki>'' |
||
Magyar név: Nagy hegyisáskája |
Magyar név: Nagy hegyisáskája |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
Természetvédelmi értékszám: II |
Természetvédelmi értékszám: II |
||
<gallery> |
|||
<div align="right">'''''0300.tif'''''</div> |
|||
0310_Pseudopodisma_nagyi.jpg|Pseudopodisma nagyi nőstény |
|||
0311_Pseudopodisma_nagyi.jpg|Pseudopodisma nagyi hím |
|||
0312_Pseudopodisma_nagyi.jpg|Pseudopodisma nagyi kopula |
|||
</gallery> |
|||
A hím 17 - 23 mm, a nőstény 23 - 30 mm. Sárgás, vagy olajzöld, az előtorpajzs mindkét oldalán fekete oldalsávot visel. Szárnyfedői rendszerint csupán kis rózsás-pirosas lapocskák, a hátulsó szárny teljesen hiányzik. Hegyi rétek, irtásrétek, kaszálók, cserjések, erdők szegélyében, inkább árnyas helyeken fordul elő, általában 400 m fölött; Fieber hegyisáskája ([[Pseudopodisma fieberi]]) Ny-Magyarországon, míg Nagy hegyisáskája az Északi Középhegységben. A két vikariáns (egymást helyettesítő) fajt csak elterjedésük és a hímek eltérő alakulású ivarszervei alapján tudjuk megkülönböztetni. |
|||
'''Leírás:''' a test színe zöld. A hátulsó combok sárgásak, a térd felé enyhén rózsaszínűek. A fejen és a pronotumon két oldalirányú fekete csík van. Az első szárny piros vagy rózsaszín; a hím cerkuszai a csúcson kiszélesednek, és a furcula hiányzik. A tojócső valvái rövidek és egyetlen fogban végződnek. |
|||
Testhossz: ♂ 17-19 mm | ♀ 23-30 mm. |
|||
Cirpelés: a faj nem ad ki hangot. |
|||
'''Elterjedés:''' Délkelet-európai forgalmazással rendelkezik. Hazánkban a hegyekben és az erdélyi fennsíkon található. Moldvában ritka és lokalizált, eddig csak a nyugati részen található. |
|||
'''Élőhely és életmód:''' A faj a hegyekre, a magas higro-mezofil és higrofil gyepekre jellemző. Hegyi rétek, irtásrétek, kaszálók, cserjések, erdők szegélyében, inkább árnyas helyeken fordul elő, általában 400 m fölött. A dombos területeken nagyon ritka. |
|||
'''Fenológia:''' Az imágók július-szeptemberben találhatók. Pete alakban telel át. A lárvák május-júniusban kikelnek. |
|||
https://www.academia.edu/17717384/Distribution_of_Catantopinae_species_Orthoptera_Acrididae_in_Hungary |
|||
http://actazool.nhmus.hu/63/3/ActaZH_2017_Vol_63_3_293.pdf |
|||
A lap jelenlegi, 2020. január 12., 13:57-kori változata
0310 0311 0312
Magyar név: Nagy hegyisáskája
Tudományos név: Pseudopodisma nagyi (Galvagni and Fontana, 1996)
Elterjedés: közép-, kelet-európai
Faunatípus: balkáni-dácikus
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: II
Pseudopodisma nagyi nőstény
Pseudopodisma nagyi hím
Pseudopodisma nagyi kopula
Leírás: a test színe zöld. A hátulsó combok sárgásak, a térd felé enyhén rózsaszínűek. A fejen és a pronotumon két oldalirányú fekete csík van. Az első szárny piros vagy rózsaszín; a hím cerkuszai a csúcson kiszélesednek, és a furcula hiányzik. A tojócső valvái rövidek és egyetlen fogban végződnek.
Testhossz: ♂ 17-19 mm | ♀ 23-30 mm.
Cirpelés: a faj nem ad ki hangot.
Elterjedés: Délkelet-európai forgalmazással rendelkezik. Hazánkban a hegyekben és az erdélyi fennsíkon található. Moldvában ritka és lokalizált, eddig csak a nyugati részen található.
Élőhely és életmód: A faj a hegyekre, a magas higro-mezofil és higrofil gyepekre jellemző. Hegyi rétek, irtásrétek, kaszálók, cserjések, erdők szegélyében, inkább árnyas helyeken fordul elő, általában 400 m fölött. A dombos területeken nagyon ritka.
Fenológia: Az imágók július-szeptemberben találhatók. Pete alakban telel át. A lárvák május-júniusban kikelnek.
