„Chorthippus (Glyptobothrus) vagans” változatai közötti eltérés
| 3. sor: | 3. sor: | ||
Tudományos név: ''Chorthippus (Glyptobothrus) vagans'' (Eversmann, 1848) |
Tudományos név: ''Chorthippus (Glyptobothrus) vagans'' (Eversmann, 1848) |
||
| − | Elterjedés: |
+ | Elterjedés: eurosziberiai |
| − | Faunatípus: |
+ | Faunatípus: angarai |
Életforma: chortobiont |
Életforma: chortobiont |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
Cirpelés: Mérsékelten hangos spontán énekét változó hosszúságú versek alkotják. Közép-Európában körülbelül 15-20 másodpercig tartanak. A vers csendben kezdődik, és maximális hangerejét az első harmad után, felére, vagy ritkábban, röviddel a vége előtt éri el. |
Cirpelés: Mérsékelten hangos spontán énekét változó hosszúságú versek alkotják. Közép-Európában körülbelül 15-20 másodpercig tartanak. A vers csendben kezdődik, és maximális hangerejét az első harmad után, felére, vagy ritkábban, röviddel a vége előtt éri el. |
||
| + | '''Elterjedés:''' Elterjedt az Iberian fészigeten, Dél-Olaszország és Ciprus (déli elterjedési határ) Dél-Angliáig, Dániáig és Észak-Lengyelországig (északi határ) és Szibéria (keleti határ). |
||
| − | '''Elterjedés:''' Európában és hazánkban is csak lokálisan. Nyugaton, délen terjed Portugáliától Spanyolországgon át, északon Dél- Angliáig és Dániában, keletre Kazahsztánban. További alfajok fordulnak elő Délkelet-Európában, bár a balkánon a taxonómiai nehézségek miatt az elterjedés nem egyértelmű. |
||
| + | . |
||
| − | |||
'''Habitat és életmód:''' |
'''Habitat és életmód:''' |
||
A lap 2020. január 20., 15:02-kori változata
Magyar név: Bolygó tarlósáska
Tudományos név: Chorthippus (Glyptobothrus) vagans (Eversmann, 1848)
Elterjedés: eurosziberiai
Faunatípus: angarai
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: I
Corthippus vagans
http://www.orthoptera.ch/arten/item/chorthippus-glyptobothrus-vagans
Leírás: Alapszíne szürkétől barnáig változik, sok árnyalatban. A Chorthippus biguttulus csoport képviselőivel ellentétben a test és a pronótum oldalai különösen fekete-fehér és finoman pontozottak, sötét és világos foltok nélkül. A hímeknél a potrohvég narancsvörös. A pronótum élei közepesen kifelé hajlanak és világos vonalakként kitűnnek a sötét szegélyből. A Chorthippus biguttulus csoport képviselőivel ellentétben a dobhártya nagyjából ovális és kb. kétszer olyan hosszú, amennyire széles. A keskeny szárnyak kissé a hátsó térden fölé emeltek. Különösen a hímeké lekerekített, és sem a szegély, sem a szegély előtti mező nem bővül. A fényes stigma színe egyértelműen eltér a barna szárnyakétól. A hátsó comb alsó részén sárgás vagy narancssárga színű, a térd kissé elsötétült, a hátsó lábszár sárgától erősen narancssárgáig terjed.
Testhossz: ♂ 13-16 mm | ♀ 18–22 mm
Cirpelés: Mérsékelten hangos spontán énekét változó hosszúságú versek alkotják. Közép-Európában körülbelül 15-20 másodpercig tartanak. A vers csendben kezdődik, és maximális hangerejét az első harmad után, felére, vagy ritkábban, röviddel a vége előtt éri el.
Elterjedés: Elterjedt az Iberian fészigeten, Dél-Olaszország és Ciprus (déli elterjedési határ) Dél-Angliáig, Dániáig és Észak-Lengyelországig (északi határ) és Szibéria (keleti határ). . Habitat és életmód:
Fenológia:
