„Chorthippus montanus” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
 
(8 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
  +
Magyar név: Lápréti sáska
  +
  +
Tudományos név: ''Pseudochorthippus montanus'' (Charpentier, 1825) (syn. ''Chorthippus montanus'' (Charpentier, 1825))
  +
  +
Elterjedés: euroszibériai
  +
  +
Faunatípus: angarai
  +
  +
Életforma: chortobiont
  +
  +
Természetvédelmi értékszám: III
  +
   
 
<gallery>
 
<gallery>
  +
0572_Chorthippus_montanus_DominikPoniatowski.jpg|''Chorthippus montanus'' nőstény
Példa.jpg|Képaláírás1
 
  +
0572a_Chorthippus_montanus_hím.jpg |''Chorthippus montanus'' hím
Példa.jpg|Képaláírás2
 
 
</gallery>
 
</gallery>
   
   
 
http://www.orthoptera.ch/arten/item/pseudochorthippus-montanus
   
   
  +
'''Leírás:''' Leggyakrabban zöld színű, ez az alapszín a világostól az olíváig és a sötétzöldig terjed. A zöld-barna hátú bikolor egyedek viszonylag gyakoriak. A pronotum oldalélei az első harmadban kissé behajlottak, gyakran világos színűek és sötét szegélyűek. Néha a fej és a pronotum hátsó része lehet sárga, szürke vagy piros. A hím hátsó szárnyak elérik az elülső szárny stigmáját. A szárnyak mindkét nemnél hosszabbak, a hímeknél a sötét hátsó térdig, a nőstényeknél a 4.-6. potrohcszelvényig érnek. A nőstényeknek gyakran világos csík van az elülső szárny alsó szélén. Mindkét nem ritkán képez hosszú szárnyú formákat. Az tojókampók valvái hosszúak.
http://www.orthoptera.ch/arten/item/pseudochorthippus-montanus
 
  +
  +
Testhossz: ♂ 13-16 mm | ♀ 17-25 mm
  +
  +
Cirpelés: az udvarló dal egy 10-20 szótagból álló echémából áll, amely echeme 2-5 másodpercig tart. A nap folyamán ciripel. Körülbelül 135–140 kúp van a hím hátsó lábának cirpelő-párkányán., a Pseudochorthippus parallelus-ban átlagosan kevesebb mint 100 kúp található.
  +
  +
'''Elterjedés:''' Nyugat (Pireneusok, Francia Közép-hegység) Közép (déli határa: Alpok déli széle, Appeninek északi széle) Pannon-régió, Románia; és Észak-Európából (Benelux államok, Skandinávia), Szibéria és Mongólia, Mandzsuria, északon Verhojanszkig, majd tovább az Altajig Kamcsatkáig ismert euroszibériai faj. A faj Közép- és Kelet-Európában elterjedt, még alacsony tengerszint feletti magasságban is.
  +
  +
'''Élőhely és életmód:''' ez a faj részben a hegyvidéki higrofil rétekre jellemző. De a Pannon régióban és tovább kelet felé alacsony tengerszint feletti magasságokban is előfordul, alkalmas élőhelyein gyakori. Testvérfajával, a ''Pseudochorthippus parallelus''-szal együttes előfordulás esetén hibridizálódhatnak is.
  +
  +
'''Fenológia:''' Az imágók július-októberben találhatók. Pete alakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.

A lap jelenlegi, 2020. január 24., 15:14-kori változata

Magyar név: Lápréti sáska

Tudományos név: Pseudochorthippus montanus (Charpentier, 1825) (syn. Chorthippus montanus (Charpentier, 1825))

Elterjedés: euroszibériai

Faunatípus: angarai

Életforma: chortobiont

Természetvédelmi értékszám: III



http://www.orthoptera.ch/arten/item/pseudochorthippus-montanus


Leírás: Leggyakrabban zöld színű, ez az alapszín a világostól az olíváig és a sötétzöldig terjed. A zöld-barna hátú bikolor egyedek viszonylag gyakoriak. A pronotum oldalélei az első harmadban kissé behajlottak, gyakran világos színűek és sötét szegélyűek. Néha a fej és a pronotum hátsó része lehet sárga, szürke vagy piros. A hím hátsó szárnyak elérik az elülső szárny stigmáját. A szárnyak mindkét nemnél hosszabbak, a hímeknél a sötét hátsó térdig, a nőstényeknél a 4.-6. potrohcszelvényig érnek. A nőstényeknek gyakran világos csík van az elülső szárny alsó szélén. Mindkét nem ritkán képez hosszú szárnyú formákat. Az tojókampók valvái hosszúak.

Testhossz: ♂ 13-16 mm | ♀ 17-25 mm

Cirpelés: az udvarló dal egy 10-20 szótagból álló echémából áll, amely echeme 2-5 másodpercig tart. A nap folyamán ciripel. Körülbelül 135–140 kúp van a hím hátsó lábának cirpelő-párkányán., a Pseudochorthippus parallelus-ban átlagosan kevesebb mint 100 kúp található.

Elterjedés: Nyugat (Pireneusok, Francia Közép-hegység) Közép (déli határa: Alpok déli széle, Appeninek északi széle) Pannon-régió, Románia; és Észak-Európából (Benelux államok, Skandinávia), Szibéria és Mongólia, Mandzsuria, északon Verhojanszkig, majd tovább az Altajig Kamcsatkáig ismert euroszibériai faj. A faj Közép- és Kelet-Európában elterjedt, még alacsony tengerszint feletti magasságban is.

Élőhely és életmód: ez a faj részben a hegyvidéki higrofil rétekre jellemző. De a Pannon régióban és tovább kelet felé alacsony tengerszint feletti magasságokban is előfordul, alkalmas élőhelyein gyakori. Testvérfajával, a Pseudochorthippus parallelus-szal együttes előfordulás esetén hibridizálódhatnak is.

Fenológia: Az imágók július-októberben találhatók. Pete alakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.