„Chorthippus parallelus” változatai közötti eltérés
| 23. sor: | 23. sor: | ||
Chorthippus parallelus (Zetterstedt, 1821) |
Chorthippus parallelus (Zetterstedt, 1821) |
||
| − | Leírás: A rétes szöcske zöld színű, barna, szürkés vagy sárga színű. Néha sötét egyének találkozhatnak. Az első szárnyak rövidebbek, mint a has; a hím hátsó szárnya a has több mint fele. A hátsó szárnyak nagyon kicsiek, és nem érik el az elülső szárnyakkal való megbélyegzést. Az ovipositor szelepek rövidek. |
+ | '''Leírás:''' A rétes szöcske zöld színű, barna, szürkés vagy sárga színű. Néha sötét egyének találkozhatnak. Az első szárnyak rövidebbek, mint a has; a hím hátsó szárnya a has több mint fele. A hátsó szárnyak nagyon kicsiek, és nem érik el az elülső szárnyakkal való megbélyegzést. Az ovipositor szelepek rövidek. |
| + | |||
| ⚫ | |||
| + | A Pseudochorthippus parallelus alapszíne rendkívül változó. Az állatok legtöbbje teljesen zöld vagy zöld, barna teste a tetején van. Az okker, a barna, a vöröses vagy a lila árnyalat is dominálhat. A hasi oldal gyakran sötéttől feketéig terjed, és a has vége narancssárgától vagy vörösesig terjed, különösen a dél-svájci hím állatoknál. Az oldalsó pajzsok egyenesek vagy kissé hajlottak befelé. A hímek antennái kissé kifelé hajlottak a végüknél, mint a Stenobothrus nigromaculatus esetében. A hím szárnyai a has végéhez nyúlnak. A hátsó szárnyak megközelítik a lábak közepét, de nem megbélyegzik őket. Ez az első szárny vége előtt 1-1,5 mm legyen. A nőstények rövid szárnya a 3. hátsó szegmens végén érkezik. Nagyjából azonos hosszúságú, mint a fej és a nyak pajzsok, és keskeny, lekerekített ponttal zárulnak le. A hosszú szárnyú egyének rendszeresen előfordulnak. A hátsó térd sötét. A nők rövid méhszelepszárnyai körülbelül olyan hosszúak, mint a 9. és a 10. hátsó szegmens együtt. Az Alpok magasabb tengerszint feletti magasságában az állatok sötétebbek, több szögletes nyak pajzs oldalán vannak, a nőstények pedig hosszabb szárnyakkal és nagyobb szárnyas csövekkel rendelkeznek. Ezeket az állatokat néha nehéz megkülönböztetni a Chorthippus montanus-tól vagy a Chorthippus alticola-tól (Svájcban és Németországban nem gyakori). |
||
| + | |||
| ⚫ | |||
| + | |||
Striduláció: 10-20 szótagot csoportosítunk egy echémába, ami 1-2 másodpercig tart. A nap folyamán hevül. |
Striduláció: 10-20 szótagot csoportosítunk egy echémába, ami 1-2 másodpercig tart. A nap folyamán hevül. |
||
| + | |||
| − | Eloszlás: jól elterjedt faj a Paleearctic Európában és Ázsiában. Romániában az egyik leggyakoribb faj, amely minden régióban megtalálható, a tengerparttól a magas hegyekig. Moldvában is nagyon gyakori. |
+ | '''Eloszlás:''' jól elterjedt faj a Paleearctic Európában és Ázsiában. Romániában az egyik leggyakoribb faj, amely minden régióban megtalálható, a tengerparttól a magas hegyekig. Moldvában is nagyon gyakori. |
| − | Élőhely és életmód: eurybiont faj, praticolous, a higrofil vagy mezofil gyepeket részesíti előnyben. Különösen június végén és júliusban a Meadow Grasshopper dala az egyik legismertebb a higrofil területeken és még az erdei tisztáson is, az Euthystira brachyptera és a Metrioptera bicolor mellett. |
+ | '''Élőhely és életmód:''' eurybiont faj, praticolous, a higrofil vagy mezofil gyepeket részesíti előnyben. Különösen június végén és júliusban a Meadow Grasshopper dala az egyik legismertebb a higrofil területeken és még az erdei tisztáson is, az Euthystira brachyptera és a Metrioptera bicolor mellett. |
| − | Fenológia: a felnőttek június-júliusban és ritkán ősszel találhatók. A tojásfázisban hibernál. A nimfák április-májusban keltek. |
+ | '''Fenológia:''' a felnőttek június-júliusban és ritkán ősszel találhatók. A tojásfázisban hibernál. A nimfák április-májusban keltek. |
A lap 2020. január 24., 15:28-kori változata
Magyar név: Közönséges rétisáska
Tudományos név: Chorthippus parallelus (Zetterstedt, 1821)
Elterjedés: Eu-Si
Faunatípus: An
Életforma: Ch
Természetvédelmi értékszám: IV
Chorthippus parallelus hím
Chorthippus parallelus nőstény
http://www.orthoptera.ch/arten/item/pseudochorthippus-parallelus-parallelus
Chorthippus parallelus (Zetterstedt, 1821)
Leírás: A rétes szöcske zöld színű, barna, szürkés vagy sárga színű. Néha sötét egyének találkozhatnak. Az első szárnyak rövidebbek, mint a has; a hím hátsó szárnya a has több mint fele. A hátsó szárnyak nagyon kicsiek, és nem érik el az elülső szárnyakkal való megbélyegzést. Az ovipositor szelepek rövidek.
A Pseudochorthippus parallelus alapszíne rendkívül változó. Az állatok legtöbbje teljesen zöld vagy zöld, barna teste a tetején van. Az okker, a barna, a vöröses vagy a lila árnyalat is dominálhat. A hasi oldal gyakran sötéttől feketéig terjed, és a has vége narancssárgától vagy vörösesig terjed, különösen a dél-svájci hím állatoknál. Az oldalsó pajzsok egyenesek vagy kissé hajlottak befelé. A hímek antennái kissé kifelé hajlottak a végüknél, mint a Stenobothrus nigromaculatus esetében. A hím szárnyai a has végéhez nyúlnak. A hátsó szárnyak megközelítik a lábak közepét, de nem megbélyegzik őket. Ez az első szárny vége előtt 1-1,5 mm legyen. A nőstények rövid szárnya a 3. hátsó szegmens végén érkezik. Nagyjából azonos hosszúságú, mint a fej és a nyak pajzsok, és keskeny, lekerekített ponttal zárulnak le. A hosszú szárnyú egyének rendszeresen előfordulnak. A hátsó térd sötét. A nők rövid méhszelepszárnyai körülbelül olyan hosszúak, mint a 9. és a 10. hátsó szegmens együtt. Az Alpok magasabb tengerszint feletti magasságában az állatok sötétebbek, több szögletes nyak pajzs oldalán vannak, a nőstények pedig hosszabb szárnyakkal és nagyobb szárnyas csövekkel rendelkeznek. Ezeket az állatokat néha nehéz megkülönböztetni a Chorthippus montanus-tól vagy a Chorthippus alticola-tól (Svájcban és Németországban nem gyakori).
Testhossz: ♂ 13-16 mm | ♀ 18-22 mm.
Striduláció: 10-20 szótagot csoportosítunk egy echémába, ami 1-2 másodpercig tart. A nap folyamán hevül.
Eloszlás: jól elterjedt faj a Paleearctic Európában és Ázsiában. Romániában az egyik leggyakoribb faj, amely minden régióban megtalálható, a tengerparttól a magas hegyekig. Moldvában is nagyon gyakori. Élőhely és életmód: eurybiont faj, praticolous, a higrofil vagy mezofil gyepeket részesíti előnyben. Különösen június végén és júliusban a Meadow Grasshopper dala az egyik legismertebb a higrofil területeken és még az erdei tisztáson is, az Euthystira brachyptera és a Metrioptera bicolor mellett. Fenológia: a felnőttek június-júliusban és ritkán ősszel találhatók. A tojásfázisban hibernál. A nimfák április-májusban keltek.
