„Chorthippus parallelus” változatai közötti eltérés
(4 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
+ | Magyar név: Közönséges rétisáska |
||
+ | |||
+ | Tudományos név: ''Pseudochorthippus parallelus'' (Zetterstedt, 1821) (syn. ''Chorthippus parallelus'' (Zetterstedt, 1821)) |
||
+ | |||
+ | Elterjedés: euroszibériai |
||
+ | |||
+ | Faunatípus: angarai |
||
+ | |||
+ | Életforma: chortobiont |
||
+ | |||
+ | Természetvédelmi értékszám: IV |
||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
<gallery> |
<gallery> |
||
0570_Chorthippus_parallelus.jpg|Chorthippus parallelus hím |
0570_Chorthippus_parallelus.jpg|Chorthippus parallelus hím |
||
5. sor: | 19. sor: | ||
− | http://www.orthoptera.ch/arten/item/pseudochorthippus |
+ | http://www.orthoptera.ch/arten/item/pseudochorthippus-parallelus |
+ | |||
+ | |||
+ | '''Leírás:''' Az alapszíne rendkívül változó, lehet zöld, barna, szürkés vagy sárga színű. Néha sötét egyedek is előfordulnak. A potroh oldala gyakran sötéttől feketéig terjed, és a potrohvég narancssárgától vörösesig terjed, különösen a hím állatoknál. Az a pronótum oldalélei egyenesek vagy kissé hajlottak befelé, majdnem párhuzamosak. Az első szárnyak rövidebbek, mint a potroh; a hím hátsó szárnya a potroh több mint feléig ér. A hátsó szárnyak nagyon kicsik, és nem érik el az elülső szárnyakkal stigmáját. A nőstények rövid szárnya a 3. potrohszelvény végéig ér. Nagyjából azonos hosszúságú, mint a fej és a nyak pajzsok, és keskeny, lekerekített ponttal zárulnak le. Hosszú szárnyú egyedek is rendszeresen előfordulnak. A tojócsó valvái rövidek. |
||
+ | |||
⚫ | |||
+ | |||
⚫ | |||
+ | |||
+ | '''Eloszlás:''' Szélesen elterjedt faj a Palearktikumban: Európában és Ázsiában. Több alfajjal, Spanyolország déli részétől Mongóliáig. Északon Nagy-Britanniában és a Lappföldig terjed Skandináviában. A faj Írországól teljesen hiányzik. Az egyik leggyakoribb hazai faj, amely minden régióban megtalálható. |
||
+ | '''Élőhely és életmód:''' Euriök faj, chortobiont, a higrofil és mezofil gyepeket részesíti előnyben. Ahol a ''Pseudochorthippus montanus''-szal együtt fordul elő, hibridizálódhatnak. |
||
⚫ | |||
− | Chorthippus parallelus (Zetterstedt, 1821) |
||
− | Leírás: A rétes szöcske zöld színű, barna, szürkés vagy sárga színű. Néha sötét egyének találkozhatnak. Az első szárnyak rövidebbek, mint a has; a hím hátsó szárnya a has több mint fele. A hátsó szárnyak nagyon kicsiek, és nem érik el az elülső szárnyakkal való megbélyegzést. Az ovipositor szelepek rövidek. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
− | Eloszlás: jól elterjedt faj a Paleearctic Európában és Ázsiában. Romániában az egyik leggyakoribb faj, amely minden régióban megtalálható, a tengerparttól a magas hegyekig. Moldvában is nagyon gyakori. |
||
− | Élőhely és életmód: eurybiont faj, praticolous, a higrofil vagy mezofil gyepeket részesíti előnyben. Különösen június végén és júliusban a Meadow Grasshopper dala az egyik legismertebb a higrofil területeken és még az erdei tisztáson is, az Euthystira brachyptera és a Metrioptera bicolor mellett. |
||
⚫ |
A lap jelenlegi, 2020. január 24., 16:15-kori változata
Magyar név: Közönséges rétisáska
Tudományos név: Pseudochorthippus parallelus (Zetterstedt, 1821) (syn. Chorthippus parallelus (Zetterstedt, 1821))
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: IV
http://www.orthoptera.ch/arten/item/pseudochorthippus-parallelus
Leírás: Az alapszíne rendkívül változó, lehet zöld, barna, szürkés vagy sárga színű. Néha sötét egyedek is előfordulnak. A potroh oldala gyakran sötéttől feketéig terjed, és a potrohvég narancssárgától vörösesig terjed, különösen a hím állatoknál. Az a pronótum oldalélei egyenesek vagy kissé hajlottak befelé, majdnem párhuzamosak. Az első szárnyak rövidebbek, mint a potroh; a hím hátsó szárnya a potroh több mint feléig ér. A hátsó szárnyak nagyon kicsik, és nem érik el az elülső szárnyakkal stigmáját. A nőstények rövid szárnya a 3. potrohszelvény végéig ér. Nagyjából azonos hosszúságú, mint a fej és a nyak pajzsok, és keskeny, lekerekített ponttal zárulnak le. Hosszú szárnyú egyedek is rendszeresen előfordulnak. A tojócsó valvái rövidek.
Testhossz: ♂ 13-16 mm | ♀ 18-22 mm.
Cirpelés: 10-20 szótagot csoportosítunk egy echémába, ami 1-2 másodpercig tart. A nap folyamán ciripel. A hímek cirpelőcsapjainak száma 100.
Eloszlás: Szélesen elterjedt faj a Palearktikumban: Európában és Ázsiában. Több alfajjal, Spanyolország déli részétől Mongóliáig. Északon Nagy-Britanniában és a Lappföldig terjed Skandináviában. A faj Írországól teljesen hiányzik. Az egyik leggyakoribb hazai faj, amely minden régióban megtalálható.
Élőhely és életmód: Euriök faj, chortobiont, a higrofil és mezofil gyepeket részesíti előnyben. Ahol a Pseudochorthippus montanus-szal együtt fordul elő, hibridizálódhatnak.
Fenológia: Az imágók június-júliusban és ritkán ősszel találhatók. Pete alakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.