„Euchorthippus declivus” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
26. sor: 26. sor:
   
   
  +
Euchorthippus declivus (Brisout de Barneville, 1848)
 
  +
'''Leírás:''' Alapszíne a szalmasárgától a szürkéssárgáig változik. A szemek mögött barna csík van, amely az előtorhát oldallemezén folytatódik. Az oldalélek csaknem párhuzamosak. Általában rövidszárnyú, a fedőszárnyon fehér hosszanti sávval. A hímek potrohcsúcsa erősen kihegyezett, a nőstények potroha felfelé ível. A sárgás hátsó lábak gyakran a narancssárgától a vörösesig terjednek a térd területén. A hátsó lábszár sárgás vagy okker színű. A hímek hosszú, kúposan kúpos szubgenitális lemeze az Euchorthippus nemzetségre jellemző.
Leírás: A Szalma színű szöcske testének színe megegyezik az előző fajokéval, de megjelenhetnek a butiikuláris vagy szürke egyének is. A paranotum általában hosszanti barna csíkokkal rendelkezik. Az elülső szárny rövidebb, mint a hasa; a hátsó szárnyak rövidebbek, mint az első szárnyak.
 
  +
Testhossz: S 14-17mm, $ 19-25mm.
+
Testhossz: 14-18 mm | ♀ 19-27 mm
Striduláció: az echémák egy nagyon változó számú echémák sorrendjében vannak csoportosítva, melyek mindegyike 1-2-ig tart. Ez nagyon hasonlít az Euchorthippus pulvinatus fajhoz. A nap folyamán hevül.
 
  +
Megoszlás: déli európai elem. Hazánkban gyakori faj; Moldovában széles körben elterjedt.
 
 
Cirpelés: az echémák egy nagyon változó számú echémák sorrendjében vannak csoportosítva, melyek mindegyike 1-2-ig tart. Ez nagyon hasonlít az Euchorthippus pulvinatus fajhoz. A nap folyamán hevül.
Élőhely és életmód: különböző élőhelyeken él: mezofil, xero-mezofil és xerofil. A réteken, ürülékekben és réteken stb. Megtalálható. Különösen a nyár végén, a hívó éneke hallható Moldva keleti számos gyepén, Chorthippus biguttulus és Chorthippus brunneus sztrájkjaival együtt.
 
  +
Fenológia: A felnőttek június-július és október között találhatók. A tojásfázisban hibernál. A nimfák április-májusban keltek.
 
 
'''Elterjdés:''' déli európai elem. Hazánkban gyakori faj; Moldovában széles körben elterjedt.
  +
  +
'''Élőhely és életmód:''' különböző élőhelyeken él: mezofil, xero-mezofil és xerofil. Száraz réteken, erdei tisztásokon, köves, növényzetben szegény területekn, lejtőkön gyakori.
  +
 
'''Fenológia:''' Az imágók június-július és október között találhatók. Petealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.

A lap 2020. január 30., 12:44-kori változata

#0580 0581

Magyar név: Rövidszárnyú rétisáska

Tudományos név: Euchorthippus declivus (Brisout, 1848)

Elterjedés: dél-európai

Faunatípus: észak-mediterrán-policentrikus

Életforma: geo-chortobiont

Természetvédelmi értékszám: IV


http://www.orthoptera.ch/arten/item/euchorthippus-declivus


A hím 13 - 15,5 mm, a nőstény 18,5 - 21 mm. Alapszíne a szalmasárgától a szürkéssárgáig változik. A szemek mögött barna csík van, amely az előtorhát oldallemezén folytatódik. Általában rövidszárnyú, a fedőszárnyon fehér hosszanti sával. A hímek potrohcsúcsa erősen kihegyezett, a nőstények potroha felfelé ível. Szárazságkedvelő, száraz réteken, erdei tisztásokon, köves, növényzetben szegény területekn, lejtőkön gyakori.



Leírás: Alapszíne a szalmasárgától a szürkéssárgáig változik. A szemek mögött barna csík van, amely az előtorhát oldallemezén folytatódik. Az oldalélek csaknem párhuzamosak. Általában rövidszárnyú, a fedőszárnyon fehér hosszanti sávval. A hímek potrohcsúcsa erősen kihegyezett, a nőstények potroha felfelé ível. A sárgás hátsó lábak gyakran a narancssárgától a vörösesig terjednek a térd területén. A hátsó lábszár sárgás vagy okker színű. A hímek hosszú, kúposan kúpos szubgenitális lemeze az Euchorthippus nemzetségre jellemző.

Testhossz: ♂ 14-18 mm | ♀ 19-27 mm

Cirpelés: az echémák egy nagyon változó számú echémák sorrendjében vannak csoportosítva, melyek mindegyike 1-2-ig tart. Ez nagyon hasonlít az Euchorthippus pulvinatus fajhoz. A nap folyamán hevül.

Elterjdés: déli európai elem. Hazánkban gyakori faj; Moldovában széles körben elterjedt.

Élőhely és életmód: különböző élőhelyeken él: mezofil, xero-mezofil és xerofil. Száraz réteken, erdei tisztásokon, köves, növényzetben szegény területekn, lejtőkön gyakori.

Fenológia: Az imágók június-július és október között találhatók. Petealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.