„Euchorthippus declivus” változatai közötti eltérés
20. sor: | 20. sor: | ||
http://www.orthoptera.ch/arten/item/euchorthippus-declivus |
http://www.orthoptera.ch/arten/item/euchorthippus-declivus |
||
− | |||
− | |||
− | A hím 13 - 15,5 mm, a nőstény 18,5 - 21 mm. Alapszíne a szalmasárgától a szürkéssárgáig változik. A szemek mögött barna csík van, amely az előtorhát oldallemezén folytatódik. Általában rövidszárnyú, a fedőszárnyon fehér hosszanti sával. A hímek potrohcsúcsa erősen kihegyezett, a nőstények potroha felfelé ível. Szárazságkedvelő, száraz réteken, erdei tisztásokon, köves, növényzetben szegény területekn, lejtőkön gyakori. |
||
− | |||
− | |||
33. sor: | 28. sor: | ||
Cirpelés: A csendes, spontán éneklése 1 másodperces versekből áll, általában egy percig tartó sorozatokban mondnak ki. Ritmusa, intenzitása függ attól, hogy rivalizáló vagy udvarló ének. Ez nagyon hasonlít az Euchorthippus pulvinatus fajhoz. A nap folyamán cirpel. |
Cirpelés: A csendes, spontán éneklése 1 másodperces versekből áll, általában egy percig tartó sorozatokban mondnak ki. Ritmusa, intenzitása függ attól, hogy rivalizáló vagy udvarló ének. Ez nagyon hasonlít az Euchorthippus pulvinatus fajhoz. A nap folyamán cirpel. |
||
+ | '''Elterjdés:''' Dél-európai elem. Nyugaton a spanyol Pireneusoktól egészen Észak-Franciaországig terjed. A faj hiányzik Németországból. Délkeletben az egész Balkánon át Törökországig terjed. A Dél-Alpokban és Dél-Európában, jóval 1000 méternél is magasabbra jut. Hazánkban gyakori faj. |
||
− | '''Elterjdés:''' déli európai elem. Hazánkban gyakori faj; Moldovában széles körben elterjedt. |
||
− | '''Élőhely és életmód:''' különböző élőhelyeken él: mezofil, xero-mezofil és xerofil. Száraz réteken, erdei tisztásokon, köves, növényzetben szegény |
+ | '''Élőhely és életmód:''' különböző élőhelyeken él: mezofil, xero-mezofil és xerofil. Száraz réteken, erdei tisztásokon, köves, növényzetben szegény területeken, lejtőkön gyakori. |
'''Fenológia:''' Az imágók június-július és október között találhatók. Petealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek. |
'''Fenológia:''' Az imágók június-július és október között találhatók. Petealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek. |
A lap 2020. január 30., 12:55-kori változata
#0580 0581
Magyar név: Rövidszárnyú rétisáska
Tudományos név: Euchorthippus declivus (Brisout, 1848)
Elterjedés: dél-európai
Faunatípus: észak-mediterrán-policentrikus
Életforma: geo-chortobiont
Természetvédelmi értékszám: IV
http://www.orthoptera.ch/arten/item/euchorthippus-declivus
Leírás: Alapszíne a szalmasárgától a szürkéssárgáig változik. A szemek mögött barna csík van, amely az előtorhát oldallemezén folytatódik. Az oldalélek csaknem párhuzamosak. Általában rövidszárnyú, a fedőszárnyon fehér hosszanti sávval. A hímek potrohcsúcsa erősen kihegyezett, a nőstények potroha felfelé ível. A sárgás hátsó lábak gyakran a narancssárgától a vörösesig terjednek a térd területén. A hátsó lábszár sárgás vagy okker színű. A hímek hosszú, kúposan kúpos szubgenitális lemeze az Euchorthippus nemzetségre jellemző.
Testhossz: ♂ 14-18 mm | ♀ 19-27 mm
Cirpelés: A csendes, spontán éneklése 1 másodperces versekből áll, általában egy percig tartó sorozatokban mondnak ki. Ritmusa, intenzitása függ attól, hogy rivalizáló vagy udvarló ének. Ez nagyon hasonlít az Euchorthippus pulvinatus fajhoz. A nap folyamán cirpel.
Elterjdés: Dél-európai elem. Nyugaton a spanyol Pireneusoktól egészen Észak-Franciaországig terjed. A faj hiányzik Németországból. Délkeletben az egész Balkánon át Törökországig terjed. A Dél-Alpokban és Dél-Európában, jóval 1000 méternél is magasabbra jut. Hazánkban gyakori faj.
Élőhely és életmód: különböző élőhelyeken él: mezofil, xero-mezofil és xerofil. Száraz réteken, erdei tisztásokon, köves, növényzetben szegény területeken, lejtőkön gyakori.
Fenológia: Az imágók június-július és október között találhatók. Petealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.