„Euchorthippus declivus” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „''<nowiki>#0580 </nowiki>0581'' Magyar név: rövidszárnyú rétisáska'' Tudományos név: ''Euchorthippus declivus'' (Brisout, 1848) Elterjedés: dél-európai F…”) |
|||
(8 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki>#0580 </nowiki>0581'' |
''<nowiki>#0580 </nowiki>0581'' |
||
− | Magyar név: |
+ | Magyar név: Rövidszárnyú rétisáska |
Tudományos név: ''Euchorthippus declivus'' (Brisout, 1848) |
Tudományos név: ''Euchorthippus declivus'' (Brisout, 1848) |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
Természetvédelmi értékszám: IV |
Természetvédelmi értékszám: IV |
||
+ | <gallery> |
||
⚫ | |||
+ | 0581_Euchorthippus_declivus.jpg|''Euchorthippus declivus'' nőstény |
||
+ | 0580_Euchorthippus_declivus.jpg|''Euchorthippus declivus'' hím |
||
+ | </gallery> |
||
+ | |||
+ | |||
+ | http://www.orthoptera.ch/arten/item/euchorthippus-declivus |
||
+ | |||
+ | |||
⚫ | '''Leírás:''' Alapszíne a szalmasárgától a szürkéssárgáig változik. A szemek mögött barna csík van, amely az előtorhát oldallemezén folytatódik. Az oldalélek csaknem párhuzamosak. Általában rövidszárnyú, a hátsó szárnyak rövidebbek, mint a fedőszárnyak. A fedőszárnyon fehér hosszanti sáv van. A hímek potrohcsúcsa erősen kihegyezett, a nőstények potroha felfelé ível. A sárgás hátsó lábak gyakran a narancssárgától a vörösesig terjednek a térd területén. A hátsó lábszár sárgás vagy okker színű. A hímek hosszú, kúposan kúpos szubgenitális lemeze az Euchorthippus nemzetségre jellemző. |
||
+ | |||
+ | Testhossz: ♂ 14-18 mm | ♀ 19-27 mm |
||
+ | |||
+ | Cirpelés: A csendes, spontán éneklése 1 másodperces versekből áll, általában egy percig tartó sorozatokban mondnak ki. Ritmusa, intenzitása függ attól, hogy rivalizáló vagy udvarló ének. Ez nagyon hasonlít az Euchorthippus pulvinatus fajhoz. A nap folyamán cirpel. |
||
+ | |||
+ | '''Elterjdés:''' Dél-európai elem. Nyugaton a spanyol Pireneusoktól egészen Észak-Franciaországig terjed. A faj hiányzik Németországból. Délkeletben az egész Balkánon át Törökországig terjed. A Dél-Alpokban és Dél-Európában, jóval 1000 méternél is magasabbra jut. Hazánkban gyakori faj. |
||
+ | |||
+ | '''Élőhely és életmód:''' különböző élőhelyeken él: mezofil, xero-mezofil és xerofil. Száraz réteken, erdei tisztásokon, köves, növényzetben szegény területeken, lejtőkön gyakori. |
||
+ | |||
+ | '''Fenológia:''' Az imágók június-július és október között találhatók. Petealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek. |
A lap jelenlegi, 2020. január 30., 13:14-kori változata
#0580 0581
Magyar név: Rövidszárnyú rétisáska
Tudományos név: Euchorthippus declivus (Brisout, 1848)
Elterjedés: dél-európai
Faunatípus: észak-mediterrán-policentrikus
Életforma: geo-chortobiont
Természetvédelmi értékszám: IV
http://www.orthoptera.ch/arten/item/euchorthippus-declivus
Leírás: Alapszíne a szalmasárgától a szürkéssárgáig változik. A szemek mögött barna csík van, amely az előtorhát oldallemezén folytatódik. Az oldalélek csaknem párhuzamosak. Általában rövidszárnyú, a hátsó szárnyak rövidebbek, mint a fedőszárnyak. A fedőszárnyon fehér hosszanti sáv van. A hímek potrohcsúcsa erősen kihegyezett, a nőstények potroha felfelé ível. A sárgás hátsó lábak gyakran a narancssárgától a vörösesig terjednek a térd területén. A hátsó lábszár sárgás vagy okker színű. A hímek hosszú, kúposan kúpos szubgenitális lemeze az Euchorthippus nemzetségre jellemző.
Testhossz: ♂ 14-18 mm | ♀ 19-27 mm
Cirpelés: A csendes, spontán éneklése 1 másodperces versekből áll, általában egy percig tartó sorozatokban mondnak ki. Ritmusa, intenzitása függ attól, hogy rivalizáló vagy udvarló ének. Ez nagyon hasonlít az Euchorthippus pulvinatus fajhoz. A nap folyamán cirpel.
Elterjdés: Dél-európai elem. Nyugaton a spanyol Pireneusoktól egészen Észak-Franciaországig terjed. A faj hiányzik Németországból. Délkeletben az egész Balkánon át Törökországig terjed. A Dél-Alpokban és Dél-Európában, jóval 1000 méternél is magasabbra jut. Hazánkban gyakori faj.
Élőhely és életmód: különböző élőhelyeken él: mezofil, xero-mezofil és xerofil. Száraz réteken, erdei tisztásokon, köves, növényzetben szegény területeken, lejtőkön gyakori.
Fenológia: Az imágók június-július és október között találhatók. Petealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.