„Euchorthippus declivus” változatai közötti eltérés
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki>#0580 </nowiki>0581'' |
''<nowiki>#0580 </nowiki>0581'' |
||
− | Magyar név: |
+ | Magyar név: Rövidszárnyú rétisáska |
Tudományos név: ''Euchorthippus declivus'' (Brisout, 1848) |
Tudományos név: ''Euchorthippus declivus'' (Brisout, 1848) |
||
14. sor: | 14. sor: | ||
<gallery> |
<gallery> |
||
− | 0581_Euchorthippus_declivus.jpg|Euchorthippus declivus nőstény |
+ | 0581_Euchorthippus_declivus.jpg|''Euchorthippus declivus'' nőstény |
− | 0580_Euchorthippus_declivus.jpg|Euchorthippus declivus hím |
+ | 0580_Euchorthippus_declivus.jpg|''Euchorthippus declivus'' hím |
</gallery> |
</gallery> |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
− | + | '''Leírás:''' Alapszíne a szalmasárgától a szürkéssárgáig változik. A szemek mögött barna csík van, amely az előtorhát oldallemezén folytatódik. Az oldalélek csaknem párhuzamosak. Általában rövidszárnyú, a hátsó szárnyak rövidebbek, mint a fedőszárnyak. A fedőszárnyon fehér hosszanti sáv van. A hímek potrohcsúcsa erősen kihegyezett, a nőstények potroha felfelé ível. A sárgás hátsó lábak gyakran a narancssárgától a vörösesig terjednek a térd területén. A hátsó lábszár sárgás vagy okker színű. A hímek hosszú, kúposan kúpos szubgenitális lemeze az Euchorthippus nemzetségre jellemző. |
|
⚫ | |||
+ | Cirpelés: A csendes, spontán éneklése 1 másodperces versekből áll, általában egy percig tartó sorozatokban mondnak ki. Ritmusa, intenzitása függ attól, hogy rivalizáló vagy udvarló ének. Ez nagyon hasonlít az Euchorthippus pulvinatus fajhoz. A nap folyamán cirpel. |
||
+ | '''Elterjdés:''' Dél-európai elem. Nyugaton a spanyol Pireneusoktól egészen Észak-Franciaországig terjed. A faj hiányzik Németországból. Délkeletben az egész Balkánon át Törökországig terjed. A Dél-Alpokban és Dél-Európában, jóval 1000 méternél is magasabbra jut. Hazánkban gyakori faj. |
||
− | Euchorthippus declivus (Brisout de Barneville, 1848) |
||
+ | |||
− | Leírás: A Szalma színű szöcske testének színe megegyezik az előző fajokéval, de megjelenhetnek a butiikuláris vagy szürke egyének is. A paranotum általában hosszanti barna csíkokkal rendelkezik. Az elülső szárny rövidebb, mint a hasa; a hátsó szárnyak rövidebbek, mint az első szárnyak. |
||
+ | '''Élőhely és életmód:''' különböző élőhelyeken él: mezofil, xero-mezofil és xerofil. Száraz réteken, erdei tisztásokon, köves, növényzetben szegény területeken, lejtőkön gyakori. |
||
⚫ | |||
+ | |||
− | Striduláció: az echémák egy nagyon változó számú echémák sorrendjében vannak csoportosítva, melyek mindegyike 1-2-ig tart. Ez nagyon hasonlít az Euchorthippus pulvinatus fajhoz. A nap folyamán hevül. |
||
⚫ | |||
− | Megoszlás: déli európai elem. Hazánkban gyakori faj; Moldovában széles körben elterjedt. |
||
− | Élőhely és életmód: különböző élőhelyeken él: mezofil, xero-mezofil és xerofil. A réteken, ürülékekben és réteken stb. Megtalálható. Különösen a nyár végén, a hívó éneke hallható Moldva keleti számos gyepén, Chorthippus biguttulus és Chorthippus brunneus sztrájkjaival együtt. |
||
⚫ |
A lap jelenlegi, 2020. január 30., 13:14-kori változata
#0580 0581
Magyar név: Rövidszárnyú rétisáska
Tudományos név: Euchorthippus declivus (Brisout, 1848)
Elterjedés: dél-európai
Faunatípus: észak-mediterrán-policentrikus
Életforma: geo-chortobiont
Természetvédelmi értékszám: IV
http://www.orthoptera.ch/arten/item/euchorthippus-declivus
Leírás: Alapszíne a szalmasárgától a szürkéssárgáig változik. A szemek mögött barna csík van, amely az előtorhát oldallemezén folytatódik. Az oldalélek csaknem párhuzamosak. Általában rövidszárnyú, a hátsó szárnyak rövidebbek, mint a fedőszárnyak. A fedőszárnyon fehér hosszanti sáv van. A hímek potrohcsúcsa erősen kihegyezett, a nőstények potroha felfelé ível. A sárgás hátsó lábak gyakran a narancssárgától a vörösesig terjednek a térd területén. A hátsó lábszár sárgás vagy okker színű. A hímek hosszú, kúposan kúpos szubgenitális lemeze az Euchorthippus nemzetségre jellemző.
Testhossz: ♂ 14-18 mm | ♀ 19-27 mm
Cirpelés: A csendes, spontán éneklése 1 másodperces versekből áll, általában egy percig tartó sorozatokban mondnak ki. Ritmusa, intenzitása függ attól, hogy rivalizáló vagy udvarló ének. Ez nagyon hasonlít az Euchorthippus pulvinatus fajhoz. A nap folyamán cirpel.
Elterjdés: Dél-európai elem. Nyugaton a spanyol Pireneusoktól egészen Észak-Franciaországig terjed. A faj hiányzik Németországból. Délkeletben az egész Balkánon át Törökországig terjed. A Dél-Alpokban és Dél-Európában, jóval 1000 méternél is magasabbra jut. Hazánkban gyakori faj.
Élőhely és életmód: különböző élőhelyeken él: mezofil, xero-mezofil és xerofil. Száraz réteken, erdei tisztásokon, köves, növényzetben szegény területeken, lejtőkön gyakori.
Fenológia: Az imágók június-július és október között találhatók. Petealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.