„Euchorthippus declivus” változatai közötti eltérés
| (7 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki>#0580 </nowiki>0581'' |
''<nowiki>#0580 </nowiki>0581'' |
||
Magyar név: |
Magyar név: Rövidszárnyú rétisáska |
||
Tudományos név: ''Euchorthippus declivus'' (Brisout, 1848) |
Tudományos név: ''Euchorthippus declivus'' (Brisout, 1848) |
||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
<gallery> |
<gallery> |
||
0581_Euchorthippus_declivus.jpg|Euchorthippus declivus nőstény |
0581_Euchorthippus_declivus.jpg|''Euchorthippus declivus'' nőstény |
||
0580_Euchorthippus_declivus.jpg|Euchorthippus declivus hím |
0580_Euchorthippus_declivus.jpg|''Euchorthippus declivus'' hím |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
| ⚫ | |||
http://www.orthoptera.ch/arten/item/euchorthippus-declivus |
|||
| ⚫ | '''Leírás:''' Alapszíne a szalmasárgától a szürkéssárgáig változik. A szemek mögött barna csík van, amely az előtorhát oldallemezén folytatódik. Az oldalélek csaknem párhuzamosak. Általában rövidszárnyú, a hátsó szárnyak rövidebbek, mint a fedőszárnyak. A fedőszárnyon fehér hosszanti sáv van. A hímek potrohcsúcsa erősen kihegyezett, a nőstények potroha felfelé ível. A sárgás hátsó lábak gyakran a narancssárgától a vörösesig terjednek a térd területén. A hátsó lábszár sárgás vagy okker színű. A hímek hosszú, kúposan kúpos szubgenitális lemeze az Euchorthippus nemzetségre jellemző. |
||
Testhossz: ♂ 14-18 mm | ♀ 19-27 mm |
|||
Cirpelés: A csendes, spontán éneklése 1 másodperces versekből áll, általában egy percig tartó sorozatokban mondnak ki. Ritmusa, intenzitása függ attól, hogy rivalizáló vagy udvarló ének. Ez nagyon hasonlít az Euchorthippus pulvinatus fajhoz. A nap folyamán cirpel. |
|||
'''Elterjdés:''' Dél-európai elem. Nyugaton a spanyol Pireneusoktól egészen Észak-Franciaországig terjed. A faj hiányzik Németországból. Délkeletben az egész Balkánon át Törökországig terjed. A Dél-Alpokban és Dél-Európában, jóval 1000 méternél is magasabbra jut. Hazánkban gyakori faj. |
|||
'''Élőhely és életmód:''' különböző élőhelyeken él: mezofil, xero-mezofil és xerofil. Száraz réteken, erdei tisztásokon, köves, növényzetben szegény területeken, lejtőkön gyakori. |
|||
'''Fenológia:''' Az imágók június-július és október között találhatók. Petealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek. |
|||
A lap jelenlegi, 2020. január 30., 12:14-kori változata
#0580 0581
Magyar név: Rövidszárnyú rétisáska
Tudományos név: Euchorthippus declivus (Brisout, 1848)
Elterjedés: dél-európai
Faunatípus: észak-mediterrán-policentrikus
Életforma: geo-chortobiont
Természetvédelmi értékszám: IV
Euchorthippus declivus nőstény
Euchorthippus declivus hím
http://www.orthoptera.ch/arten/item/euchorthippus-declivus
Leírás: Alapszíne a szalmasárgától a szürkéssárgáig változik. A szemek mögött barna csík van, amely az előtorhát oldallemezén folytatódik. Az oldalélek csaknem párhuzamosak. Általában rövidszárnyú, a hátsó szárnyak rövidebbek, mint a fedőszárnyak. A fedőszárnyon fehér hosszanti sáv van. A hímek potrohcsúcsa erősen kihegyezett, a nőstények potroha felfelé ível. A sárgás hátsó lábak gyakran a narancssárgától a vörösesig terjednek a térd területén. A hátsó lábszár sárgás vagy okker színű. A hímek hosszú, kúposan kúpos szubgenitális lemeze az Euchorthippus nemzetségre jellemző.
Testhossz: ♂ 14-18 mm | ♀ 19-27 mm
Cirpelés: A csendes, spontán éneklése 1 másodperces versekből áll, általában egy percig tartó sorozatokban mondnak ki. Ritmusa, intenzitása függ attól, hogy rivalizáló vagy udvarló ének. Ez nagyon hasonlít az Euchorthippus pulvinatus fajhoz. A nap folyamán cirpel.
Elterjdés: Dél-európai elem. Nyugaton a spanyol Pireneusoktól egészen Észak-Franciaországig terjed. A faj hiányzik Németországból. Délkeletben az egész Balkánon át Törökországig terjed. A Dél-Alpokban és Dél-Európában, jóval 1000 méternél is magasabbra jut. Hazánkban gyakori faj.
Élőhely és életmód: különböző élőhelyeken él: mezofil, xero-mezofil és xerofil. Száraz réteken, erdei tisztásokon, köves, növényzetben szegény területeken, lejtőkön gyakori.
Fenológia: Az imágók június-július és október között találhatók. Petealakban telel át. A lárvák április-májusban kelnek.
