„Poecilimon fussi” változatai közötti eltérés
| (11 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | '''Magyar név:''' |
+ | '''Magyar név:''' Fuss pókszöcskéje |
'''Tudományos név:''' ''Poecilimon fussii'' Brunner von Wattenwyl, 1878 |
'''Tudományos név:''' ''Poecilimon fussii'' Brunner von Wattenwyl, 1878 |
||
| + | |||
| + | '''Elterjedés:''' É-Balkán, Pannon régió. |
||
| + | |||
| + | '''Faunatípus:''' balkáni-moesiai |
||
| + | |||
| + | '''Életforma:''' chorthobiont |
||
| + | |||
| + | '''Természetvédelmi értékszám:''' I |
||
'''Védettség: '''IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft. |
'''Védettség: '''IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft. |
||
| + | |||
| + | <gallery> |
||
| + | Poecilimon_fussii_(16)_.jpg|Képaláírás1 |
||
| + | Poecilimon_fussii_(17)_.jpg|Képaláírás2 |
||
| + | Poecilimon_fussii_(18)_.jpg|Képaláírás2 |
||
| + | </gallery> |
||
'''Leírás, bemutatás: ''' |
'''Leírás, bemutatás: ''' |
||
| − | |||
A test zöld vagy sárga, hátukpn egy sötét csík, a hason és a sok kis sötét vagy rozsdás folt. A barna előtérbe a szárnyak fehér kerettel. Ritkán találkozhatunk szép számú, narancs vagy barna színű, piros és fehér csíkokkal. Az elülső szárnyak nagyon kicsik, alig nyúlik ki a torhát alól, általában zöld, sárga vagy barna. A hím cerkuszai barnák vagy vörösek és a disztális végen kis éles fogak vannak. A tojócső enyhén ívelt, a végén gyengén fogazott. |
A test zöld vagy sárga, hátukpn egy sötét csík, a hason és a sok kis sötét vagy rozsdás folt. A barna előtérbe a szárnyak fehér kerettel. Ritkán találkozhatunk szép számú, narancs vagy barna színű, piros és fehér csíkokkal. Az elülső szárnyak nagyon kicsik, alig nyúlik ki a torhát alól, általában zöld, sárga vagy barna. A hím cerkuszai barnák vagy vörösek és a disztális végen kis éles fogak vannak. A tojócső enyhén ívelt, a végén gyengén fogazott. |
||
| 19. sor: | 32. sor: | ||
'''A faj ökológiája:''' |
'''A faj ökológiája:''' |
||
| − | |||
Leguminosa-fajokat tartalmazó mezofil gyepekben, cserjés erdőszegélyekben fordul elő. |
Leguminosa-fajokat tartalmazó mezofil gyepekben, cserjés erdőszegélyekben fordul elő. |
||
| 26. sor: | 38. sor: | ||
| − | '''Általános elterjedése:''' |
+ | '''Általános elterjedése:''' |
| + | É-Balkán, a Kárpát-medencében főleg Erdély. |
||
| ⚫ | |||
| + | '''Elterjedése Magyarországon:''' |
||
| ⚫ | |||
| − | ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön): ANP: Jósvafó/26 |
||
| − | BNP: Bükkszentlászló/N |
||
| + | '''Állománynagyság:''' |
||
| − | DDNP: Mecsek (Pécsvárad/N), Villányi-hg./l3 (Villány/N) |
||
| ⚫ | |||
| − | DINP: Budai-hg./19, 22 (Budapest: Hármashatár-h./N) |
||
| + | '''Veszélyeztető tényezők:''' |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| + | '''Természetvédelmi kezelés: ''' |
||
| − | + | Élőhelyein a terület szelektív (tehát az említett növényzeti foltok - kaszálásból való - kihagyásos), illetve késői (tehát július közepe utáni) kaszálásával jelentékenyen kímélhetjük helyi állományát. Féltettebb állományainak területén a március-áprilisi avartüzek mindenképpen megakadályozandók. |
|
A lap jelenlegi, 2020. március 24., 15:30-kori változata
Magyar név: Fuss pókszöcskéje
Tudományos név: Poecilimon fussii Brunner von Wattenwyl, 1878
Elterjedés: É-Balkán, Pannon régió.
Faunatípus: balkáni-moesiai
Életforma: chorthobiont
Természetvédelmi értékszám: I
Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.
Képaláírás1
Képaláírás2
Képaláírás2
_.jpg)
_.jpg)
_.jpg)
Leírás, bemutatás:
A test zöld vagy sárga, hátukpn egy sötét csík, a hason és a sok kis sötét vagy rozsdás folt. A barna előtérbe a szárnyak fehér kerettel. Ritkán találkozhatunk szép számú, narancs vagy barna színű, piros és fehér csíkokkal. Az elülső szárnyak nagyon kicsik, alig nyúlik ki a torhát alól, általában zöld, sárga vagy barna. A hím cerkuszai barnák vagy vörösek és a disztális végen kis éles fogak vannak. A tojócső enyhén ívelt, a végén gyengén fogazott.
Testhossz: ♂ 14-16 mm, ♂ 15-18 mm, a tojócső 6-7mm.
Cirpelés: az egész nap folyamán halható ének rövid, alacsony intenzitású szótagokból áll.
A faj ökológiája:
Leguminosa-fajokat tartalmazó mezofil gyepekben, cserjés erdőszegélyekben fordul elő.
A gyepszint lakója. Kétszikű növényekkel táplálkozik. Az imágók június-júliusban jelennek meg és akár szeptember végéig is előfordulhat. A lárvák március-áprilistól kelnek. Kis vagilitású, röpképtelen, gyengén ugrik. Menekülésre alig képes.
Általános elterjedése:
É-Balkán, a Kárpát-medencében főleg Erdély.
Elterjedése Magyarországon:
Nagyon szórványosan, többnyire kis élőhely-foltokon fordul elő a Magyar Középhegység elődombjain. Az Alföldről nem ismeretes.
Állománynagyság:
Faunisztikailag értékes, csak néhány hazai lelőhelyről ismert, ritka szöcske.
Veszélyeztető tényezők:
Korlátozott, lokális előfordulása miatt fokozottan veszélyeztetett. Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, avarégetés, kaszálás) elől - kis vagilitása, folytán - nem, vagy alig tud kitérni.
Természetvédelmi kezelés:
Élőhelyein a terület szelektív (tehát az említett növényzeti foltok - kaszálásból való - kihagyásos), illetve késői (tehát július közepe utáni) kaszálásával jelentékenyen kímélhetjük helyi állományát. Féltettebb állományainak területén a március-áprilisi avartüzek mindenképpen megakadályozandók.
