„Poecilimon intermedius” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
 
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
  +
'''Magyar név:''' Keleti pókszöcske
'''Keleti pókszöcske'''
 
   
''Poecilimon intermedius'' (Fieber,1853)
+
'''Tudományos név:''' ''Poecilimon intermedius'' (Fieber,1853)
   
  +
'''Elterjedés:''' euro-szibériai
  +
  +
'''Faunatípus:''' ny-szibériai
  +
  +
'''Életforma:''' chorthobiont
  +
  +
'''Természetvédelmi értékszám:''' I
   
 
'''Védettség: '''IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.''' '''
 
'''Védettség: '''IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.''' '''
  +
   
 
<gallery>
 
<gallery>
Példa.jpg|Képaláírás1
+
Poecilimon_intermedius.jpg |Képaláírás1
Példa.jpg|Képaláírás2
+
Poecilimon_intermedius_2.jpg |Képaláírás2
 
</gallery>
 
</gallery>
  +
   
 
'''Leírás, bemutatás: '''
 
'''Leírás, bemutatás: '''
   
Zöld, barnás pöttyökkel, de lehetnek feketésbarna fűrészfog szerű mintázatok a hátoldalon. A rövid szárnyfedő- csonk ki sem látszik a torhát alól. A tojócső az alsó szélén egyenes, végén felhajló
+
Zöld, barnás pöttyökkel, de lehetnek feketésbarna fűrészfog szerű mintázatok a hátoldalon. A rövid szárnyfedő- csonk ki sem látszik a torhát alól. A tojócső az alsó szélén egyenes, végén felhajló.
 
   
 
Testhossz: ♂ 12,5-13, ♂ 14-20, tojócső 7-8,5 mm.
 
Testhossz: ♂ 12,5-13, ♂ 14-20, tojócső 7-8,5 mm.
34. sor: 42. sor:
   
 
ÉK-Magyarország, Mecsek-hegység, Sajó-völgy.
 
ÉK-Magyarország, Mecsek-hegység, Sajó-völgy.
 
 
ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön): ANP: Jósvafő/26
 
 
BNP: Sajó-völgy (Garai Adrién szóbeli közlése)
 
 
DDNP: Mecsek (Cserkút/N), Dunaföldvár/S
 
   
   

A lap jelenlegi, 2020. március 24., 15:31-kori változata

Magyar név: Keleti pókszöcske

Tudományos név: Poecilimon intermedius (Fieber,1853)

Elterjedés: euro-szibériai

Faunatípus: ny-szibériai

Életforma: chorthobiont

Természetvédelmi értékszám: I

Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.



Leírás, bemutatás:

Zöld, barnás pöttyökkel, de lehetnek feketésbarna fűrészfog szerű mintázatok a hátoldalon. A rövid szárnyfedő- csonk ki sem látszik a torhát alól. A tojócső az alsó szélén egyenes, végén felhajló.

Testhossz: ♂ 12,5-13, ♂ 14-20, tojócső 7-8,5 mm.


A faj ökológiája:

Mezofil réteken, erdei tisztás. (A kevés előfordulási adat miatt pontosabb hazai élőhelyi kívánalmai nem ismeretesek.)

A gyepszint lakója. Kis vagilitású, röpképtelen, gyengén ugrik. Menekülésre alig képes. Magyarországon hímje nem ismeretes. Imágói július – szeptember hónapokban fordulnak elő.


Általános elterjedése:

Palearktikus areája Európában erősen összeszűkül és Csehországon nem ér túl Ny felé. Közép-Európában is csak néhány lelőhelyről ismeretes. Erdélyben gyakoribb.


Elterjedése Magyarországon:

ÉK-Magyarország, Mecsek-hegység, Sajó-völgy.


Állománynagyság:

Egyik igen ritka szöcskefajunk, eddig csupán néhány nőstény példányt gyűjtöttek.


Veszélyeztető tényezők:

Fokozottan veszélyeztetett. Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, avarégetés, kaszálás) elől - kis vagilitása folytán - nem, vagy alig tud kitérni. Baranyai élőhelye (a cserkuti vasútállomás közelében) - az ottani építkezés folytán - valószínűleg tönkrement, a jósvafői lelőhelyéről újabban nem került elő. Korábbi lelőhelyein intenzív kutatása lenne indokolt.


Természetvédelmi kezelés:

Aligha adható a még nem elégséges élőhelyi információk miatt.