„Pholidoptera littoralis” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
 
(9 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
   
Bújkáló avarszöcske
+
'''Magyar név:''' Bujkáló avarszöcske
   
  +
'''Tudományos név:''' ''Pholidoptera littoralis'' (Fieber, 1853)
   
  +
'''Elterjedés:'''
''Pholidoptera littoralis similis'' (Brunner von Wattenwyl, 1861)
 
   
  +
'''Faunatípus:''' észak- mediterrán
Leírás: A test színe barna dorsalis és zöld has irányában, egy zöld csík az alsó és hátsó része a paranotum. A szárnyak barna. A titillators sok horpadás a tip. A tojásrakó egyenes, hosszú, barna.
 
Testhossz: S 18-23mm, 22-25mm $, tojásrakó 22-26mm.
 
Stridulation: több mint 20 szótag alkot echemes kb 2-3s. Ez stridulation napközben és este.
 
Megoszlás: a dél-kelet-európai alfaj.
 
   
  +
'''Életforma:''' thamnobiont
Habitat és életmód: ez egy mindenevő alfaj, praticolous; Általában azt is felmerült magas gyepek közel az erdők, erdő béren kívüli és tisztásokon.
 
  +
Fenológia: felnőtt jelennek június-júliusban, és csak ritkán találkozhatunk az ősz folyamán. Ez hibernálás tojás szakaszban. Nimfák kelnek május.
 
  +
'''Természetvédelmi értékszám:''' I
  +
  +
'''Védettség: '''IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.
  +
  +
  +
<gallery>
  +
0206_Pholidoptera_littoralis_fm.jpg
  +
0207_Pholidoptera_littoralis_m.jpg
  +
</gallery>
  +
  +
  +
http://www.orthoptera.ch/arten/item/pholidoptera-littoralis-insubrica
  +
  +
  +
'''Bemutatás, leírás:'''
  +
  +
Az alapszíne felül okkersárgától a sötétbarnáig, a test oldalán és hasán sárgás-világoszöld. Ritkábban előfordulnak egyszínű barna egydek, de legalább a ventrális oldalán világoszöld. A pronotum oldallemeze sötétbarna, majdnem fekete, széles, kiterjedt, fényes szegéllyel. A hímeknek rövid, pikkely-szerű szárnyfedője van, a hátsó szárny hiányzik. A nőstényeknél a szárnyak csak 1-2 mm hosszúak. A hímek cerkuszai csak a végükön kissé befelé hajlanak, a második negyedben az erős belső foggal. A nőstény tojócsöve hosszú, egyenes vagy enyhén felfelé ívelt.
  +
  +
Testméret: ♂ 19-23 mm, ♀ 21-27 mm, tojócső 22-25 mm
  +
  +
Cirpelés: több mint 20 szótag alkotja az echeme-et kb 2-3 s-ig, főleg délután és este.
  +
  +
  +
'''A faj ökológiája:'''
  +
  +
Ártéri keményfaligetek mezofil, magas gyepes, bozótos tisztásain, de szegélyekben, sövények mellett szintén előfordul. Túlnyomóan ragadozó. Zavarásra nagy ugrásokkal menekül, majd a sűrű gyepben elrejtőzik. Rendkívül fürge, gyors szöcske. A hím imágó jelenlétét speciális hangja árulja el.
  +
  +
Az első lárvák április végén május elején fordulnak elő. A fenológiai csúcspontja július és augusztus között, és csak ritkán találkozhatunk az ősz folyamán.
  +
  +
  +
'''Általános elterjedése:'''
  +
  +
É-Olaszország, Balkán, Kárpát-medence K-i harmada. Az alfaji kérdés még nem tisztázott teljesen; a hazai példányok nagy valószínűség szerint a ''Ph. l. similis'' Brunner, 1861 alfajhoz tartoznak.
  +
  +
  +
'''Elterjedése Magyarországon:'''
  +
  +
Mindössze a Fekete-Körös körzetéből ismert. Ezen előfordulás nyilvánvalóan kapcsolódik a határon túli erdélyi előfordulási adatokhoz, ahol jóval gyakoribb.
  +
  +
  +
'''Állománynagyság: '''
  +
  +
Ritka és a legkisebb - ez idő szerint pár hektárnyi - területen előforduló Orthoptera-fajunk; jelenléte nyilván a közeli erdélyi élőhelyeinek köszönhető, ahol általánosabban elterjedt a hegyekben is. Faunánk értékes észak- mediterráni tagja.
  +
  +
  +
'''Veszélyeztető tényezők:'''
  +
  +
Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, gépi kaszálás, áradás) fokozottan veszélyeztetik. A faj hazai unikális volta (kis területen való előfordulása) miatt a veszélyeztetési tényezőket fokozott figyelembe kell részesíteni.
  +
  +
  +
'''Természetvédelmi kezelések:'''
  +
  +
Előfordulási területén (Mályvádi-erdő, Arató-lapos, Sitka) sávos, késői, lehetőleg nem gépi kaszálás, az erdőszéli magas-füves, bozótos sávok kímélése, meghagyása, csökkentett, kímélő legeltetés (lehetőleg csak augusztustól) ajánlható.

A lap jelenlegi, 2020. március 24., 15:34-kori változata

Magyar név: Bujkáló avarszöcske

Tudományos név: Pholidoptera littoralis (Fieber, 1853)

Elterjedés:

Faunatípus: észak- mediterrán

Életforma: thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: I

Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.



http://www.orthoptera.ch/arten/item/pholidoptera-littoralis-insubrica


Bemutatás, leírás:

Az alapszíne felül okkersárgától a sötétbarnáig, a test oldalán és hasán sárgás-világoszöld. Ritkábban előfordulnak egyszínű barna egydek, de legalább a ventrális oldalán világoszöld. A pronotum oldallemeze sötétbarna, majdnem fekete, széles, kiterjedt, fényes szegéllyel. A hímeknek rövid, pikkely-szerű szárnyfedője van, a hátsó szárny hiányzik. A nőstényeknél a szárnyak csak 1-2 mm hosszúak. A hímek cerkuszai csak a végükön kissé befelé hajlanak, a második negyedben az erős belső foggal. A nőstény tojócsöve hosszú, egyenes vagy enyhén felfelé ívelt.

Testméret: ♂ 19-23 mm, ♀ 21-27 mm, tojócső 22-25 mm

Cirpelés: több mint 20 szótag alkotja az echeme-et kb 2-3 s-ig, főleg délután és este.


A faj ökológiája:

Ártéri keményfaligetek mezofil, magas gyepes, bozótos tisztásain, de szegélyekben, sövények mellett szintén előfordul. Túlnyomóan ragadozó. Zavarásra nagy ugrásokkal menekül, majd a sűrű gyepben elrejtőzik. Rendkívül fürge, gyors szöcske. A hím imágó jelenlétét speciális hangja árulja el.

Az első lárvák április végén május elején fordulnak elő. A fenológiai csúcspontja július és augusztus között, és csak ritkán találkozhatunk az ősz folyamán.


Általános elterjedése:

É-Olaszország, Balkán, Kárpát-medence K-i harmada. Az alfaji kérdés még nem tisztázott teljesen; a hazai példányok nagy valószínűség szerint a Ph. l. similis Brunner, 1861 alfajhoz tartoznak.


Elterjedése Magyarországon:

Mindössze a Fekete-Körös körzetéből ismert. Ezen előfordulás nyilvánvalóan kapcsolódik a határon túli erdélyi előfordulási adatokhoz, ahol jóval gyakoribb.


Állománynagyság:

Ritka és a legkisebb - ez idő szerint pár hektárnyi - területen előforduló Orthoptera-fajunk; jelenléte nyilván a közeli erdélyi élőhelyeinek köszönhető, ahol általánosabban elterjedt a hegyekben is. Faunánk értékes észak- mediterráni tagja.


Veszélyeztető tényezők:

Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, gépi kaszálás, áradás) fokozottan veszélyeztetik. A faj hazai unikális volta (kis területen való előfordulása) miatt a veszélyeztetési tényezőket fokozott figyelembe kell részesíteni.


Természetvédelmi kezelések:

Előfordulási területén (Mályvádi-erdő, Arató-lapos, Sitka) sávos, késői, lehetőleg nem gépi kaszálás, az erdőszéli magas-füves, bozótos sávok kímélése, meghagyása, csökkentett, kímélő legeltetés (lehetőleg csak augusztustól) ajánlható.