„Acrotylus longipes” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
(Új oldal, tartalma: „''<nowiki>#0410</nowiki>'' Magyar név: homoki önbeásó sáska Tudományos név: Acrotylus longipes (Carpentier, 1845) Elterjedés: afrikai-európai, nyugat-ázsia…”)
 
 
(6 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
''<nowiki>#0410</nowiki>''
 
''<nowiki>#0410</nowiki>''
   
Magyar név: homoki önbeásó sáska
+
'''Magyar név:''' Hosszúlábú önbeásósáska
   
Tudományos név: Acrotylus longipes (Carpentier, 1845)
+
'''Tudományos név:''' ''Acrotylus longipes'' (Carpentier, 1845)
   
Elterjedés: afrikai-európai, nyugat-ázsiai
+
'''Elterjedés:''' afrikai-európai, nyugat-ázsiai
   
Faunatípus: afrikai-európai
+
'''Faunatípus:''' afrikai-európai
   
Életforma: geo-pszammobiont
+
'''Életforma:''' geo-pszammobiont
   
Természetvédelmi értékszám: II
+
'''Természetvédelmi értékszám:''' II
   
  +
'''Védettség: '''IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 5000 Ft.
A hím 17 mm, a nőstény 23 - 24 mm. Rendkívül jól repül, akár 3-4 m magasságig is képes felemelkedni, s ott tartósan repülni. A mediterrán jellegű faj izolált populációi több homokterületünkön (Fenyőfő, Kiskunság: Ágasegyháza, Nyírség: Hajdúsámson környéke) jelennek meg a kedvező, száraz, meleg klímájú években. Sajátos tulajdonsága, hogy éjszakára, s talán — hasonlóan fajtársához, a közönséges önbeásó sáskához (''[[Acrotylus insubricus]] Scopoli, 1786 afrikai-európai, nyugat-ázsiai; afro-európai; geobiont; II; <nowiki>#0400</nowiki>'') — áttelelésre is a laza homokba ássa be magát. Valószínűnek látszik, hogy ez a faj az 50-es évek végéig még terjeszkedett észak-északnyugati irányban. Jelenleg ez a folyamat megfordult, korábbi lelőhelyeiről az utóbbi években nem került elő. Vöröskönyves, védett faj. Értéke: 20000 Ft.
 
  +
  +
  +
<gallery>
  +
0410_Acrotylus_longipes.jpg|''Acrotylus longipes''
  +
0411_Acrotylus_longipes.jpg|''Acrotylus longipes''
  +
</gallery>
  +
  +
  +
https://www.inaturalist.org/taxa/124595-Acrotylus-longipes/browse_photos
  +
  +
http://www.pyrgus.de/Acrotylus_longipes_en.html
  +
  +
  +
'''Leírás, bemutatás:'''
  +
  +
Karcsú, hosszúszámyú, hosszúlábú sáska. A test színe világos szürke vagy barna színű, általában azonos színű, mint azok a homokos dűnék, ahol él. A hátsó szárnya citromsárga, ritkábban narancssárga. A hátsó lábszára kék.
  +
  +
  +
Testhossz: ♂ 14-17mm, ♀ 20-24 mm
  +
  +
  +
Cirpelés: hasonlít az egyik korábbi faj. Napközben cirpel.
  +
  +
  +
'''A faj ökológiája:'''
  +
  +
Geo-psammofil, xero-thermofil faj. Homoki kopárosok, parlagok nyílt, futóhomokos foltjain fordul elő, általában 50 % alatti növényzeti borítással. Általában együtt található meg az Acrotylus insubricus, Sphingonotus coerulans és Calliptamus italicus fajokkal.
  +
  +
Hűvösebb időben a homoktalajba temetkezik. Jól repül, gyakran 10-20 m magasra is felemelkedik.
  +
  +
A lárvák április-májusban kelnek, a felnőtt egyedek júliusban jelennek meg és csak a petecsomói telelnek át.
  +
  +
  +
'''Általános elterjedése:'''
  +
  +
Afro-európai, mediterrán, Közel-Kelet és Afrika.
  +
  +
  +
'''Elterjedése Magyarországon:'''
  +
  +
Homoki kopárosokon, foltszerű előfordulásai ismertek (1957 óta), főleg a Duna-Tisza-közén, ritkábban a Tiszántúlon és a Dunántúlon (Fenyőfő).
  +
  +
  +
'''Állománynagyság:'''
  +
  +
Faunisztikailag igen értékes, ritka mediterrán/afrikai homokpusztai faj, amelyet Magyarországról (és Közép-Európából) csak 1957 óta ismerünk. A futóhomokos parlagok indikátor-faja.
  +
  +
  +
'''Veszélyeztető tényezők:'''
  +
  +
Legritkább sáska-fajaink közé tartozik. A futóhomokos területek zsugorodása, eltűnése következtében hazai élőhelyei eltűnőben vannak.
  +
  +
  +
'''Természetvédelmi kezelés:'''
  +
  +
A faj hazai fennmaradása érdekében kisebb-nagyobb futóhomokos parlagterületek megtartása/fenntartása ajánlott. Ezek a területfoltok egyben más, ritka, kopár-homoki Orthoptera-fajok élőhelyéül is szolgálhatnának.

A lap jelenlegi, 2020. március 30., 17:55-kori változata

#0410

Magyar név: Hosszúlábú önbeásósáska

Tudományos név: Acrotylus longipes (Carpentier, 1845)

Elterjedés: afrikai-európai, nyugat-ázsiai

Faunatípus: afrikai-európai

Életforma: geo-pszammobiont

Természetvédelmi értékszám: II

Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 5000 Ft.



https://www.inaturalist.org/taxa/124595-Acrotylus-longipes/browse_photos

http://www.pyrgus.de/Acrotylus_longipes_en.html


Leírás, bemutatás:

Karcsú, hosszúszámyú, hosszúlábú sáska. A test színe világos szürke vagy barna színű, általában azonos színű, mint azok a homokos dűnék, ahol él. A hátsó szárnya citromsárga, ritkábban narancssárga. A hátsó lábszára kék.


Testhossz: ♂ 14-17mm, ♀ 20-24 mm


Cirpelés: hasonlít az egyik korábbi faj. Napközben cirpel.


A faj ökológiája:

Geo-psammofil, xero-thermofil faj. Homoki kopárosok, parlagok nyílt, futóhomokos foltjain fordul elő, általában 50 % alatti növényzeti borítással. Általában együtt található meg az Acrotylus insubricus, Sphingonotus coerulans és Calliptamus italicus fajokkal.

Hűvösebb időben a homoktalajba temetkezik. Jól repül, gyakran 10-20 m magasra is felemelkedik.

A lárvák április-májusban kelnek, a felnőtt egyedek júliusban jelennek meg és csak a petecsomói telelnek át.


Általános elterjedése:

Afro-európai, mediterrán, Közel-Kelet és Afrika.


Elterjedése Magyarországon:

Homoki kopárosokon, foltszerű előfordulásai ismertek (1957 óta), főleg a Duna-Tisza-közén, ritkábban a Tiszántúlon és a Dunántúlon (Fenyőfő).


Állománynagyság:

Faunisztikailag igen értékes, ritka mediterrán/afrikai homokpusztai faj, amelyet Magyarországról (és Közép-Európából) csak 1957 óta ismerünk. A futóhomokos parlagok indikátor-faja.


Veszélyeztető tényezők:

Legritkább sáska-fajaink közé tartozik. A futóhomokos területek zsugorodása, eltűnése következtében hazai élőhelyei eltűnőben vannak.


Természetvédelmi kezelés:

A faj hazai fennmaradása érdekében kisebb-nagyobb futóhomokos parlagterületek megtartása/fenntartása ajánlott. Ezek a területfoltok egyben más, ritka, kopár-homoki Orthoptera-fajok élőhelyéül is szolgálhatnának.