„Arcyptera fusca” változatai közötti eltérés
| (7 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki>#0620 0621</nowiki>'' |
''<nowiki>#0620 0621</nowiki>'' |
||
| − | Magyar név: |
+ | '''Magyar név:''' Szép hegyisáska |
| − | Tudományos név: ''Arcyptera fusca'' (Pallas, 1773) |
+ | '''Tudományos név:''' ''Arcyptera fusca'' (Pallas, 1773) |
| − | Elterjedés: euroszibériai |
+ | '''Elterjedés:''' euroszibériai |
| − | Faunatípus: angarai |
+ | '''Faunatípus:''' angarai |
| − | Életforma: chortobiont |
+ | '''Életforma:''' chortobiont |
| + | |||
| ⚫ | |||
| + | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
<gallery> |
<gallery> |
||
| 18. sor: | 21. sor: | ||
</gallery> |
</gallery> |
||
| − | A hím 24 - 31 mm, a nőstény 30 - 35 mm. A nőstény szárnya rendszerint rövid, a himeké túlér a potrohcsúcson. Rendkívül dekoratív színezetű állat. Az okkersárga alapszínű testet barnás előtorpajzs díszíti, a szárnyak füstösen barnás-feketék, a lábszárak, különösen a 3. lábpáré, élénk pirosak. Az állat viselkedését tanulmányozva észrevehetjük, hogy a hímek érces círpelésük szüneteiben jellegzetes módon integetnek feltűnő színű hátsó lábukkal. Repülés közben – különösen a felriasztott állatoknál - jellegzetes surrogás hallható. Elsősorban az Északi Középhegység hegyi rétjein fordul elő. Az utóbbi meleg, száraz évek hatására visszahúzódóban van kelet felé. Élőhelyeinek veszélyeztetettsége miatt aktuálisan veszélyeztetett a faj is, védett. Értéke: 10000 Ft. |
||
| + | http://www.orthoptera.ch/arten/item/arcyptera-arcyptera-fusca |
||
| − | '''Szép hegyisásáka ''' |
||
| − | |||
| − | ''Arcyptera fusca'' (Pallas, 1773) |
||
| − | |||
| − | |||
| ⚫ | |||
'''Leírás, bemutatás:''' |
'''Leírás, bemutatás:''' |
||
| − | Közepesen nagy, változóan tarka, sárgástól olajzöldig. Az előtor okkersárga, bársonyosan barna hosszanti sávokkal. Oldalélei középtájon enyhén befelé hajlnak. |
+ | Közepesen nagy, változóan tarka, sárgástól olajzöldig. Az előtor okkersárga, bársonyosan barna vagy fekete hosszanti sávokkal. Oldalélei középtájon enyhén befelé hajlnak. A nőstény szárnya rendszerint rövid, a himeké túlér a potrohcsúcson, füstös. A lábszárak, különösen a 3. lábpáré, élénk pirosak. |
| + | Repülés közben – különösen a felriasztott állatoknál - jellegzetes surrogás hallható. |
||
| 44. sor: | 42. sor: | ||
Chorthobiont, mezo-xerofil. Üde hegyi rétek, nagyobb erdei tisztások (általában 500 -700 m fölött). |
Chorthobiont, mezo-xerofil. Üde hegyi rétek, nagyobb erdei tisztások (általában 500 -700 m fölött). |
||
| − | Tartózkodási helye, rendszerint a gyepszint alsó részében, illetve a talajszinten van. Viszonylag korai faj – az imágók június végétől október végéig figyelhetők meg.Petéiket nyílt homokos, földes és agyagos talaj foltokon a talajba rakja. A peték valószínűleg több évig nyugalomban lehetnek. Ezért a népesség nagysága nagymértékben változhat. Ideális körülmények között, enyhe téllel és száraz nyarakkal, még tömeges előfordulása is lehetséges. |
+ | Tartózkodási helye, rendszerint a gyepszint alsó részében, illetve a talajszinten van. Viszonylag korai faj – az imágók június végétől október végéig figyelhetők meg.Petéiket nyílt homokos, földes és agyagos talaj foltokon a talajba rakja. A peték valószínűleg több évig nyugalomban lehetnek. Ezért a népesség nagysága nagymértékben változhat. Ideális körülmények között, enyhe téllel és száraz nyarakkal, még tömeges előfordulása is lehetséges. |
| + | |||
| + | '''Általános elterjedése:''' |
||
Palearktikus, angarai; Spanyolországtól (Pireneusok) Belső-Ázsiáig előfordul. |
Palearktikus, angarai; Spanyolországtól (Pireneusok) Belső-Ázsiáig előfordul. |
||
| 52. sor: | 52. sor: | ||
Az Északi-középhegységben, 600-700 m fölött fordul elő. |
Az Északi-középhegységben, 600-700 m fölött fordul elő. |
||
| − | |||
| − | |||
| − | ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön). |
||
| − | |||
| − | ANP: Aggtelek/26, Jósvafo/26 |
||
| − | |||
| − | BNP:Bükk-hegység/25(többközelebbi lelőhely), Mátra?, Zempléni-hg./27 |
||
| − | |||
| − | (Háromhuta, Regéc) |
||
| − | |||
| − | DINP: Börzsöny/19 (Királyrét/N), Visegrádi-hegység/l 9 (Dobogókő?, innen feltehetően kipusztult, utoljára az 1960-as években gyűjtöttük). |
||
| 70. sor: | 59. sor: | ||
| + | '''Veszélyeztető tényezők: ''' |
||
| ⚫ | |||
| + | |||
| ⚫ | Eddig pontosabban fel nem tárt ok(ok) folytán (a kaszálók felhagyása, bokrosodása, az utóbbi meleg, száraz évek hatására visszahúzódóban van kelet felé) magyarországi populációi lokálisan csökkenni látszanak (Aggteleki Karszt, Bükk hegység). A Visegrádi-hegységben lévő Dobogókőn nagy valószínűség szerint az üdülőfalu létesítése folytán semmisültek meg élőhelyei. |
||
| + | '''Természetvédelmi kezelés:''' |
||
| ⚫ | |||
| + | |||
| ⚫ | |||
A lap jelenlegi, 2020. március 30., 17:56-kori változata
#0620 0621
Magyar név: Szép hegyisáska
Tudományos név: Arcyptera fusca (Pallas, 1773)
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: I
Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.
Arcyptera fusca hím
Arcyptera fusca nőstény
http://www.orthoptera.ch/arten/item/arcyptera-arcyptera-fusca
Leírás, bemutatás:
Közepesen nagy, változóan tarka, sárgástól olajzöldig. Az előtor okkersárga, bársonyosan barna vagy fekete hosszanti sávokkal. Oldalélei középtájon enyhén befelé hajlnak. A nőstény szárnya rendszerint rövid, a himeké túlér a potrohcsúcson, füstös. A lábszárak, különösen a 3. lábpáré, élénk pirosak. Repülés közben – különösen a felriasztott állatoknál - jellegzetes surrogás hallható.
Testhossz: ♂ 22-30 mm, ♀ 29-42 mm
Cirpelés: A hím jellegzetes, jól hallható cirpelése a hátsó láb szárnyak fölé emelésével zárul.
A faj ökológiája:
Chorthobiont, mezo-xerofil. Üde hegyi rétek, nagyobb erdei tisztások (általában 500 -700 m fölött).
Tartózkodási helye, rendszerint a gyepszint alsó részében, illetve a talajszinten van. Viszonylag korai faj – az imágók június végétől október végéig figyelhetők meg.Petéiket nyílt homokos, földes és agyagos talaj foltokon a talajba rakja. A peték valószínűleg több évig nyugalomban lehetnek. Ezért a népesség nagysága nagymértékben változhat. Ideális körülmények között, enyhe téllel és száraz nyarakkal, még tömeges előfordulása is lehetséges.
Általános elterjedése:
Palearktikus, angarai; Spanyolországtól (Pireneusok) Belső-Ázsiáig előfordul.
Elterjedése Magyarországon:
Az Északi-középhegységben, 600-700 m fölött fordul elő.
Állománynagyság:
Bár nagy areájú - nálunk egyik legszebb színezetű - sáska, azonban Magyarországon ritkává teszi magasabban fekvő, üde hegyi rétekhez való kötöttsége.
Veszélyeztető tényezők:
Eddig pontosabban fel nem tárt ok(ok) folytán (a kaszálók felhagyása, bokrosodása, az utóbbi meleg, száraz évek hatására visszahúzódóban van kelet felé) magyarországi populációi lokálisan csökkenni látszanak (Aggteleki Karszt, Bükk hegység). A Visegrádi-hegységben lévő Dobogókőn nagy valószínűség szerint az üdülőfalu létesítése folytán semmisültek meg élőhelyei.
Természetvédelmi kezelés:
Értékesebb lelőhelyein a szukcesszió (fel-erdősödés) meggátlása, a hegyi rétek kaszálásának részleges visszaállítása indokoltnak tűnik, de ez még további vizsgálat tárgyát képezi.
