„Arcyptera fusca” változatai közötti eltérés
| (6 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
''<nowiki>#0620 0621</nowiki>'' |
''<nowiki>#0620 0621</nowiki>'' |
||
Magyar név: |
'''Magyar név:''' Szép hegyisáska |
||
Tudományos név: ''Arcyptera fusca'' (Pallas, 1773) |
'''Tudományos név:''' ''Arcyptera fusca'' (Pallas, 1773) |
||
Elterjedés: euroszibériai |
'''Elterjedés:''' euroszibériai |
||
Faunatípus: angarai |
'''Faunatípus:''' angarai |
||
Életforma: chortobiont |
'''Életforma:''' chortobiont |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
<gallery> |
<gallery> |
||
| 18. sor: | 21. sor: | ||
</gallery> |
</gallery> |
||
A hím 24 - 31 mm, a nőstény 30 - 35 mm. A nőstény szárnya rendszerint rövid, a himeké túlér a potrohcsúcson. Rendkívül dekoratív színezetű állat. Az okkersárga alapszínű testet barnás előtorpajzs díszíti, a szárnyak füstösen barnás-feketék, a lábszárak, különösen a 3. lábpáré, élénk pirosak. Az állat viselkedését tanulmányozva észrevehetjük, hogy a hímek érces círpelésük szüneteiben jellegzetes módon integetnek feltűnő színű hátsó lábukkal. Repülés közben – különösen a felriasztott állatoknál - jellegzetes surrogás hallható. Elsősorban az Északi Középhegység hegyi rétjein fordul elő. Az utóbbi meleg, száraz évek hatására visszahúzódóban van kelet felé. Élőhelyeinek veszélyeztetettsége miatt aktuálisan veszélyeztetett a faj is, védett. Értéke: 10000 Ft. |
|||
http://www.orthoptera.ch/arten/item/arcyptera-arcyptera-fusca |
|||
'''Szép hegyisásáka ''' |
|||
''Arcyptera fusca'' (Pallas, 1773) |
|||
| ⚫ | |||
'''Leírás, bemutatás:''' |
'''Leírás, bemutatás:''' |
||
Közepesen nagy, változóan tarka, sárgástól olajzöldig. Az előtor okkersárga, bársonyosan barna hosszanti sávokkal. Oldalélei középtájon enyhén befelé hajlnak. A nőstény szárnya rendszerint rövid, a himeké túlér a potrohcsúcson, füstös. A lábszárak, különösen a 3. lábpáré, élénk pirosak. |
Közepesen nagy, változóan tarka, sárgástól olajzöldig. Az előtor okkersárga, bársonyosan barna vagy fekete hosszanti sávokkal. Oldalélei középtájon enyhén befelé hajlnak. A nőstény szárnya rendszerint rövid, a himeké túlér a potrohcsúcson, füstös. A lábszárak, különösen a 3. lábpáré, élénk pirosak. |
||
Repülés közben – különösen a felriasztott állatoknál - jellegzetes surrogás hallható. |
Repülés közben – különösen a felriasztott állatoknál - jellegzetes surrogás hallható. |
||
| 55. sor: | 52. sor: | ||
Az Északi-középhegységben, 600-700 m fölött fordul elő. |
Az Északi-középhegységben, 600-700 m fölött fordul elő. |
||
ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön). |
|||
ANP: Aggtelek/26, Jósvafo/26 |
|||
BNP:Bükk-hegység/25(többközelebbi lelőhely), Mátra?, Zempléni-hg./27 |
|||
(Háromhuta, Regéc) |
|||
DINP: Börzsöny/19 (Királyrét/N), Visegrádi-hegység/l 9 (Dobogókő?, innen feltehetően kipusztult, utoljára az 1960-as években gyűjtöttük). |
|||
| 75. sor: | 61. sor: | ||
'''Veszélyeztető tényezők: ''' |
'''Veszélyeztető tényezők: ''' |
||
Eddig pontosabban fel nem tárt ok(ok) folytán (a kaszálók felhagyása, bokrosodása |
Eddig pontosabban fel nem tárt ok(ok) folytán (a kaszálók felhagyása, bokrosodása, az utóbbi meleg, száraz évek hatására visszahúzódóban van kelet felé) magyarországi populációi lokálisan csökkenni látszanak (Aggteleki Karszt, Bükk hegység). A Visegrádi-hegységben lévő Dobogókőn nagy valószínűség szerint az üdülőfalu létesítése folytán semmisültek meg élőhelyei. |
||
A lap jelenlegi, 2020. március 30., 16:56-kori változata
#0620 0621
Magyar név: Szép hegyisáska
Tudományos név: Arcyptera fusca (Pallas, 1773)
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: chortobiont
Természetvédelmi értékszám: I
Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.
Arcyptera fusca hím
Arcyptera fusca nőstény
http://www.orthoptera.ch/arten/item/arcyptera-arcyptera-fusca
Leírás, bemutatás:
Közepesen nagy, változóan tarka, sárgástól olajzöldig. Az előtor okkersárga, bársonyosan barna vagy fekete hosszanti sávokkal. Oldalélei középtájon enyhén befelé hajlnak. A nőstény szárnya rendszerint rövid, a himeké túlér a potrohcsúcson, füstös. A lábszárak, különösen a 3. lábpáré, élénk pirosak. Repülés közben – különösen a felriasztott állatoknál - jellegzetes surrogás hallható.
Testhossz: ♂ 22-30 mm, ♀ 29-42 mm
Cirpelés: A hím jellegzetes, jól hallható cirpelése a hátsó láb szárnyak fölé emelésével zárul.
A faj ökológiája:
Chorthobiont, mezo-xerofil. Üde hegyi rétek, nagyobb erdei tisztások (általában 500 -700 m fölött).
Tartózkodási helye, rendszerint a gyepszint alsó részében, illetve a talajszinten van. Viszonylag korai faj – az imágók június végétől október végéig figyelhetők meg.Petéiket nyílt homokos, földes és agyagos talaj foltokon a talajba rakja. A peték valószínűleg több évig nyugalomban lehetnek. Ezért a népesség nagysága nagymértékben változhat. Ideális körülmények között, enyhe téllel és száraz nyarakkal, még tömeges előfordulása is lehetséges.
Általános elterjedése:
Palearktikus, angarai; Spanyolországtól (Pireneusok) Belső-Ázsiáig előfordul.
Elterjedése Magyarországon:
Az Északi-középhegységben, 600-700 m fölött fordul elő.
Állománynagyság:
Bár nagy areájú - nálunk egyik legszebb színezetű - sáska, azonban Magyarországon ritkává teszi magasabban fekvő, üde hegyi rétekhez való kötöttsége.
Veszélyeztető tényezők:
Eddig pontosabban fel nem tárt ok(ok) folytán (a kaszálók felhagyása, bokrosodása, az utóbbi meleg, száraz évek hatására visszahúzódóban van kelet felé) magyarországi populációi lokálisan csökkenni látszanak (Aggteleki Karszt, Bükk hegység). A Visegrádi-hegységben lévő Dobogókőn nagy valószínűség szerint az üdülőfalu létesítése folytán semmisültek meg élőhelyei.
Természetvédelmi kezelés:
Értékesebb lelőhelyein a szukcesszió (fel-erdősödés) meggátlása, a hegyi rétek kaszálásának részleges visszaállítása indokoltnak tűnik, de ez még további vizsgálat tárgyát képezi.
