„Decticus verrucivorus” változatai közötti eltérés

Innen: orthoptera-wiki
 
(11 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
''<nowiki>#0120 0121</nowiki>''
+
''<nowiki>#0120 0121 0122</nowiki>''
   
Magyar név: szemölcsrágó szöcske
+
Magyar név: Szemölcsrágó vagy szemölcsevő szöcske
   
 
Tudományos név: ''Decticus verrucivorus'' Linne, 1785
 
Tudományos név: ''Decticus verrucivorus'' Linne, 1785
15. sor: 15. sor:
 
<gallery>
 
<gallery>
 
0120_Decticus_verrucivorus.jpg|Decticus verrucivorus nőstény
 
0120_Decticus_verrucivorus.jpg|Decticus verrucivorus nőstény
  +
0121_Decticus_verrucivorus_lárva.jpg|Decticus verrucivorus lárva
Fájl:Példa.jpg|képaláírás2
 
  +
0122_Decticus_verrucivorus.jpg|Decticus verrucivorus hím
 
</gallery>
 
</gallery>
   
  +
Az imágók változatos színűek, a zöldtől a feketésbarnáig. A szárnyfedőkön sötét foltsorok találhatók. A nagy termete miatt feltűnő (hossza 24 - 44 mm, a tojócsőé 20 - 21 mm), de sehol sem túl gyakori állat, az alföldektől a hegyvidékig dúsabb, nedvesebb növényállományokban (rétek, legelők, lucernások, gabonafélék) békaszerű ugrásokkal menekül. Ragadozó, de növényi tápanyagot is fogyaszt, különösen a fiatalabb lárvák. A talajba rakott peték áttelelnek, s már június végétől kifejlett példányokkal találkozhatunk, sokszor az első fagyokig. A hím magasabb kórón, fejjel lefelé fordulva, lüktetve folyamatosan, messzehangzóan cirpel. Nappal, elsősorban délelőtt énekel. Megfogva apróbb sebet ejtve, erőteljesen harapnak.
 
  +
http://www.orthoptera.ch/arten/item/decticus-verrucivorus
  +
  +
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Szem%C3%B6lcsev%C5%91_sz%C3%B6cske?fbclid=IwAR2aUx3uM_DRUQqy5XL6xn37Vydx6oLlnHKoVC4oZJdwwYibP_xvTpyYCB0
  +
  +
  +
  +
'''Leírás:''' Az imágók változatos színűek, a zöldtől a feketés-barnáig. A szárnyfedőkön sötét foltsorok találhatók. Az elülső szárnyak nem érnek túl a hátsó térden. A hímek cerkuszain sajátos belső horpadás található a közepén. A tojócső hosszú és egyenes.
  +
  +
Testhossz: ♂ 26-34 mm | ♀ 27-42 mm | Tojócső 19-25 mm
  +
  +
Cirpelés: A hím magasabb kórón, fejjel lefelé fordulva, lüktetve folyamatosan, messzehangzóan cirpel.Egy echeme 4 szótagú. Nappal, elsősorban délelőtt énekel.
  +
  +
'''Elterjedés:''' Eurosiberiai, széles körben elterjedt, gyakori faj.
  +
  +
'''Habitat és életmód:''' Ragadozó, de növényi tápanyagot is fogyaszt, különösen a fiatalabb lárvák. Mezofil és mezo-xerofil. A nagy termete miatt feltűnő, gyakori állat. Az alföldektől a hegyvidékig (akár jelentős tszf-i magasságban is) dúsabb, nedvesebb növényállományokban (rétek, legelők, lucernások, gabonafélék) fordul elő. Zavarásra elhallgat a cirpelő hím, ha szükséges, akkor repül is, illetve ledobja magát a sűrű növényzetbe, és békaszerű ugrásokkal menekül. Megfogva apróbb sebet ejtve, erőteljesen harapnak.
  +
  +
'''Fenológia:''' A talajba rakott peték áttelelnek, a lárvák áprilisban jelennek meg, és már júniusban kifejlett példányokkal találkozhatunk, sokszor az első fagyokig.

A lap jelenlegi, 2023. június 20., 10:56-kori változata

#0120 0121 0122

Magyar név: Szemölcsrágó vagy szemölcsevő szöcske

Tudományos név: Decticus verrucivorus Linne, 1785

Elterjedés: euroszibériai

Faunatípus: angarai

Életforma: thamnobiont

Természetvédelmi értékszám: III


http://www.orthoptera.ch/arten/item/decticus-verrucivorus

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Szem%C3%B6lcsev%C5%91_sz%C3%B6cske?fbclid=IwAR2aUx3uM_DRUQqy5XL6xn37Vydx6oLlnHKoVC4oZJdwwYibP_xvTpyYCB0


Leírás: Az imágók változatos színűek, a zöldtől a feketés-barnáig. A szárnyfedőkön sötét foltsorok találhatók. Az elülső szárnyak nem érnek túl a hátsó térden. A hímek cerkuszain sajátos belső horpadás található a közepén. A tojócső hosszú és egyenes.

Testhossz: ♂ 26-34 mm | ♀ 27-42 mm | Tojócső 19-25 mm

Cirpelés: A hím magasabb kórón, fejjel lefelé fordulva, lüktetve folyamatosan, messzehangzóan cirpel.Egy echeme 4 szótagú. Nappal, elsősorban délelőtt énekel.

Elterjedés: Eurosiberiai, széles körben elterjedt, gyakori faj.

Habitat és életmód: Ragadozó, de növényi tápanyagot is fogyaszt, különösen a fiatalabb lárvák. Mezofil és mezo-xerofil. A nagy termete miatt feltűnő, gyakori állat. Az alföldektől a hegyvidékig (akár jelentős tszf-i magasságban is) dúsabb, nedvesebb növényállományokban (rétek, legelők, lucernások, gabonafélék) fordul elő. Zavarásra elhallgat a cirpelő hím, ha szükséges, akkor repül is, illetve ledobja magát a sűrű növényzetbe, és békaszerű ugrásokkal menekül. Megfogva apróbb sebet ejtve, erőteljesen harapnak.

Fenológia: A talajba rakott peték áttelelnek, a lárvák áprilisban jelennek meg, és már júniusban kifejlett példányokkal találkozhatunk, sokszor az első fagyokig.