„Decticus verrucivorus” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „''<nowiki>#0120 0121</nowiki>'' Magyar név: szemölcsrágó szöcske Tudományos név: ''Decticus verrucivorus'' Linne, 1785 Elterjedés: euroszibériai Faunatípu…”) |
|||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
Életforma: thamnobiont | Életforma: thamnobiont | ||
| − | + | Természetvédelmi értékszám: III | |
| + | |||
| + | <gallery> | ||
| + | 0120_Decticus_verrucivorus.jpg|Decticus verrucivorus nőstény | ||
| + | Fájl:Példa.jpg|képaláírás2 | ||
| + | </gallery> | ||
Az imágók változatos színűek, a zöldtől a feketésbarnáig. A szárnyfedőkön sötét foltsorok találhatók. A nagy termete miatt feltűnő (hossza 24 - 44 mm, a tojócsőé 20 - 21 mm), de sehol sem túl gyakori állat, az alföldektől a hegyvidékig dúsabb, nedvesebb növényállományokban (rétek, legelők, lucernások, gabonafélék) békaszerű ugrásokkal menekül. Ragadozó, de növényi tápanyagot is fogyaszt, különösen a fiatalabb lárvák. A talajba rakott peték áttelelnek, s már június végétől kifejlett példányokkal találkozhatunk, sokszor az első fagyokig. A hím magasabb kórón, fejjel lefelé fordulva, lüktetve folyamatosan, messzehangzóan cirpel. Nappal, elsősorban délelőtt énekel. Megfogva apróbb sebet ejtve, erőteljesen harapnak. | Az imágók változatos színűek, a zöldtől a feketésbarnáig. A szárnyfedőkön sötét foltsorok találhatók. A nagy termete miatt feltűnő (hossza 24 - 44 mm, a tojócsőé 20 - 21 mm), de sehol sem túl gyakori állat, az alföldektől a hegyvidékig dúsabb, nedvesebb növényállományokban (rétek, legelők, lucernások, gabonafélék) békaszerű ugrásokkal menekül. Ragadozó, de növényi tápanyagot is fogyaszt, különösen a fiatalabb lárvák. A talajba rakott peték áttelelnek, s már június végétől kifejlett példányokkal találkozhatunk, sokszor az első fagyokig. A hím magasabb kórón, fejjel lefelé fordulva, lüktetve folyamatosan, messzehangzóan cirpel. Nappal, elsősorban délelőtt énekel. Megfogva apróbb sebet ejtve, erőteljesen harapnak. | ||
A lap 2015. szeptember 29., 14:03-kori változata
#0120 0121
Magyar név: szemölcsrágó szöcske
Tudományos név: Decticus verrucivorus Linne, 1785
Elterjedés: euroszibériai
Faunatípus: angarai
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: III
- Példa.jpg
képaláírás2
Az imágók változatos színűek, a zöldtől a feketésbarnáig. A szárnyfedőkön sötét foltsorok találhatók. A nagy termete miatt feltűnő (hossza 24 - 44 mm, a tojócsőé 20 - 21 mm), de sehol sem túl gyakori állat, az alföldektől a hegyvidékig dúsabb, nedvesebb növényállományokban (rétek, legelők, lucernások, gabonafélék) békaszerű ugrásokkal menekül. Ragadozó, de növényi tápanyagot is fogyaszt, különösen a fiatalabb lárvák. A talajba rakott peték áttelelnek, s már június végétől kifejlett példányokkal találkozhatunk, sokszor az első fagyokig. A hím magasabb kórón, fejjel lefelé fordulva, lüktetve folyamatosan, messzehangzóan cirpel. Nappal, elsősorban délelőtt énekel. Megfogva apróbb sebet ejtve, erőteljesen harapnak.