„Platycleis affinis” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „ 16 - 22 mm. Igazi melegkedvelő faj, alföldperemi, domb és hegyvidéki száraz, meleg gyepekben, ahol viszonylag gyér a növényzet, bukkanhatunk rá, de sohasem gy…”) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | ''<nowiki>#0140</nowiki>'' |
||
| + | |||
| + | Magyar név: Szürke rétiszöcske |
||
| + | |||
| + | Tudományos név: ''Paltycleis affinis'' Fieber, 1853 |
||
| + | |||
| + | Elterjedés: dél- és kelet-európai |
||
| + | |||
| + | Faunatípus: ponto-káspi |
||
| + | |||
| + | Életforma: thamnobiont |
||
| + | |||
| + | Természetvédelmi értékszám: III |
||
16 - 22 mm. Igazi melegkedvelő faj, alföldperemi, domb és hegyvidéki száraz, meleg gyepekben, ahol viszonylag gyér a növényzet, bukkanhatunk rá, de sohasem gyakori. Szívesebben tartózkodik a nyíltabb területeken, ellentétben alföldi elterjedésű rokonával, a ''gyakori rétiszöcskével'' (''[[Platycleis affinis]] Fieber, 1853; dél- és kelet-európai; ponto-káspi; thamnobiont; III; <nowiki>#0140)</nowiki>'', amely inkább a nyílt puszták zártabb növényzeti foltjaiban húzódik meg. Vegyes táplálkozásúak, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak. Ha megzavarják, hosszú, lapos ugrásokkal menekülnek, miközben szárnyukkal segítve nagyobb távolságokra is elvitorláznak. A szürke rétiszöcske nappal és éjszaka is énekel. A nappali ének nagyon gyors ritmusú az éjszakai jóval lassabb, de a két ének finomszerkezete nagyon hasonló csak az előadás sebessége okozza a különböző hangzást. Az, hogy az ének gyorsaságában ilyen nagy különbség van, valószínűleg a napszakok hőmérséklet különbségéből adódik. Az egyenesszárnyúakra ugyanis általában jellemző, hogy a ciripelő mozgásokért felelős ideg-izomműködés sebessége erősen hőmérsékletfüggő: alacsonyabb hőmérsékleten lassabb. |
16 - 22 mm. Igazi melegkedvelő faj, alföldperemi, domb és hegyvidéki száraz, meleg gyepekben, ahol viszonylag gyér a növényzet, bukkanhatunk rá, de sohasem gyakori. Szívesebben tartózkodik a nyíltabb területeken, ellentétben alföldi elterjedésű rokonával, a ''gyakori rétiszöcskével'' (''[[Platycleis affinis]] Fieber, 1853; dél- és kelet-európai; ponto-káspi; thamnobiont; III; <nowiki>#0140)</nowiki>'', amely inkább a nyílt puszták zártabb növényzeti foltjaiban húzódik meg. Vegyes táplálkozásúak, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak. Ha megzavarják, hosszú, lapos ugrásokkal menekülnek, miközben szárnyukkal segítve nagyobb távolságokra is elvitorláznak. A szürke rétiszöcske nappal és éjszaka is énekel. A nappali ének nagyon gyors ritmusú az éjszakai jóval lassabb, de a két ének finomszerkezete nagyon hasonló csak az előadás sebessége okozza a különböző hangzást. Az, hogy az ének gyorsaságában ilyen nagy különbség van, valószínűleg a napszakok hőmérséklet különbségéből adódik. Az egyenesszárnyúakra ugyanis általában jellemző, hogy a ciripelő mozgásokért felelős ideg-izomműködés sebessége erősen hőmérsékletfüggő: alacsonyabb hőmérsékleten lassabb. |
||
A lap 2015. szeptember 29., 16:24-kori változata
#0140
Magyar név: Szürke rétiszöcske
Tudományos név: Paltycleis affinis Fieber, 1853
Elterjedés: dél- és kelet-európai
Faunatípus: ponto-káspi
Életforma: thamnobiont
Természetvédelmi értékszám: III
16 - 22 mm. Igazi melegkedvelő faj, alföldperemi, domb és hegyvidéki száraz, meleg gyepekben, ahol viszonylag gyér a növényzet, bukkanhatunk rá, de sohasem gyakori. Szívesebben tartózkodik a nyíltabb területeken, ellentétben alföldi elterjedésű rokonával, a gyakori rétiszöcskével (Platycleis affinis Fieber, 1853; dél- és kelet-európai; ponto-káspi; thamnobiont; III; #0140), amely inkább a nyílt puszták zártabb növényzeti foltjaiban húzódik meg. Vegyes táplálkozásúak, növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztanak. Ha megzavarják, hosszú, lapos ugrásokkal menekülnek, miközben szárnyukkal segítve nagyobb távolságokra is elvitorláznak. A szürke rétiszöcske nappal és éjszaka is énekel. A nappali ének nagyon gyors ritmusú az éjszakai jóval lassabb, de a két ének finomszerkezete nagyon hasonló csak az előadás sebessége okozza a különböző hangzást. Az, hogy az ének gyorsaságában ilyen nagy különbség van, valószínűleg a napszakok hőmérséklet különbségéből adódik. Az egyenesszárnyúakra ugyanis általában jellemző, hogy a ciripelő mozgásokért felelős ideg-izomműködés sebessége erősen hőmérsékletfüggő: alacsonyabb hőmérsékleten lassabb.
