„Pholidoptera littoralis” változatai közötti eltérés
1. sor: | 1. sor: | ||
− | + | '''Magyar név: '''Bujkáló avarszöcske |
|
− | ''Pholidoptera littoralis |
+ | '''Tudományos név:''' ''Pholidoptera littoralis'' (Fieber, 1853) |
− | Leírás: A test színe barna dorsalis és zöld has irányában, egy zöld csík az alsó és hátsó része a paranotum. A szárnyak barna. A titillators sok horpadás a tip. A tojásrakó egyenes, hosszú, barna. |
||
− | Testhossz: S 18-23mm, 22-25mm $, tojásrakó 22-26mm. |
||
− | Stridulation: több mint 20 szótag alkot echemes kb 2-3s. Ez stridulation napközben és este. |
||
− | Megoszlás: a dél-kelet-európai alfaj. |
||
+ | '''Védettség: '''IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft. |
||
− | Habitat és életmód: ez egy mindenevő alfaj, praticolous; Általában azt is felmerült magas gyepek közel az erdők, erdő béren kívüli és tisztásokon. |
||
+ | |||
− | Fenológia: felnőtt jelennek június-júliusban, és csak ritkán találkozhatunk az ősz folyamán. Ez hibernálás tojás szakaszban. Nimfák kelnek május. |
||
+ | '''Bemutatás, leírás:''' |
||
+ | |||
+ | Az alapszíne felül okkersárgától a sötétbarnáig, a test oldalán és hasán sárgás-világoszöld. Ritkábban előfordulnak egyszínű barna egydek, de legalább a ventrális oldalán világoszöld. A pronotum oldallemeze sötétbarna, majdnem fekete, széles, kiterjedt, fényes szegéllyel. A hímeknek rövid, pikkely-szerű szárnyfedője van, a hátsó szárny hiányzik. A nőstényeknél a szárnyak csak 1-2 mm hosszúak. A hímek cerkuszai csak a végükön kissé befelé hajlanak, a második negyedben az erős belső foggal. A nőstény tojócsöve hosszú, egyenes vagy enyhén felfelé ívelt. |
||
+ | |||
+ | ♂ 19-23 mm, ♀ 21-27 mm, tojócső 22-25 mm |
||
+ | |||
+ | Cirpelés: több mint 20 szótag alkotja az echeme-et kb 2-3 s-ig, főleg délután és este. |
||
+ | |||
+ | '''A faj ökológiája:''' |
||
+ | |||
+ | Ártéri keményfaligetek mezofil, magas gyepes, bozótos tisztásain, de szegélyekben, sövények mellett szintén előfordul. |
||
+ | |||
+ | Túlnyomóan ragadozó. Zavarásra nagy ugrásokkal menekül, majd a sűrű gyepben elrejtőzik. Rendkívül fürge, gyors szöcske. A hím imágó jelenlétét speciális hangja árulja el. |
||
+ | |||
+ | Az első lárvák április végén május elején fordulnak elő. A fenológiai csúcspontja július és augusztus között, és csak ritkán találkozhatunk az ősz folyamán. |
||
+ | |||
+ | '''Általános elterjedése:''' |
||
+ | É-Olaszország, Balkán, Kárpát-medence K-i harmada. Az alfaji kérdés még nem tisztázott teljesen; a hazai példányok nagy valószínűség szerint a ''Ph. l. similis'' Brunner, 1861 alfajhoz tartoznak. |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Elterjedése Magyarországon:''' |
||
+ | Mindössze a Fekete-Körös körzetéből ismert. Ezen előfordulás nyilvánvalóan kapcsolódik a határon túli erdélyi előfordulási adatokhoz, ahol jóval gyakoribb. |
||
+ | |||
+ | |||
+ | ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön). KMNP: Fekete-Körös-mente/24, 30. 31 (Gyula/N, S) |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Állománynagyság: ''' |
||
+ | Ritka és a legkisebb - ez idő szerint pár hektárnyi - területen előforduló Orthoptera-fajunk; jelenléte nyilván a közeli erdélyi élőhelyeinek köszönhető, ahol általánosabban elterjedt a hegyekben is. Faunánk értékes észak- mediterráni tagja. |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Veszélyeztető tényezők:''' |
||
+ | Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, gépi kaszálás, áradás) fokozottan veszélyeztetik. A faj hazai unikális volta (kis területen való előfordulása) miatt a veszélyeztetési tényezőket fokozott figyelembe kell részesíteni. |
||
+ | |||
+ | |||
+ | '''Természetvédelmi kezelések:''' |
||
+ | Előfordulási területén (Mályvádi-erdő, Arató-lapos, Sitka) sávos, késői, lehetőleg nem gépi kaszálás, az erdőszéli magas-füves, bozótos sávok kímélése, meghagyása, csökkentett, kímélő legeltetés (lehetőleg csak augusztustól) ajánlható. |
A lap 2016. április 20., 14:07-kori változata
Magyar név: Bujkáló avarszöcske
Tudományos név: Pholidoptera littoralis (Fieber, 1853)
Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 10000 Ft.
Bemutatás, leírás:
Az alapszíne felül okkersárgától a sötétbarnáig, a test oldalán és hasán sárgás-világoszöld. Ritkábban előfordulnak egyszínű barna egydek, de legalább a ventrális oldalán világoszöld. A pronotum oldallemeze sötétbarna, majdnem fekete, széles, kiterjedt, fényes szegéllyel. A hímeknek rövid, pikkely-szerű szárnyfedője van, a hátsó szárny hiányzik. A nőstényeknél a szárnyak csak 1-2 mm hosszúak. A hímek cerkuszai csak a végükön kissé befelé hajlanak, a második negyedben az erős belső foggal. A nőstény tojócsöve hosszú, egyenes vagy enyhén felfelé ívelt.
♂ 19-23 mm, ♀ 21-27 mm, tojócső 22-25 mm
Cirpelés: több mint 20 szótag alkotja az echeme-et kb 2-3 s-ig, főleg délután és este.
A faj ökológiája:
Ártéri keményfaligetek mezofil, magas gyepes, bozótos tisztásain, de szegélyekben, sövények mellett szintén előfordul.
Túlnyomóan ragadozó. Zavarásra nagy ugrásokkal menekül, majd a sűrű gyepben elrejtőzik. Rendkívül fürge, gyors szöcske. A hím imágó jelenlétét speciális hangja árulja el.
Az első lárvák április végén május elején fordulnak elő. A fenológiai csúcspontja július és augusztus között, és csak ritkán találkozhatunk az ősz folyamán.
Általános elterjedése: É-Olaszország, Balkán, Kárpát-medence K-i harmada. Az alfaji kérdés még nem tisztázott teljesen; a hazai példányok nagy valószínűség szerint a Ph. l. similis Brunner, 1861 alfajhoz tartoznak.
Elterjedése Magyarországon:
Mindössze a Fekete-Körös körzetéből ismert. Ezen előfordulás nyilvánvalóan kapcsolódik a határon túli erdélyi előfordulási adatokhoz, ahol jóval gyakoribb.
ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön). KMNP: Fekete-Körös-mente/24, 30. 31 (Gyula/N, S)
Állománynagyság:
Ritka és a legkisebb - ez idő szerint pár hektárnyi - területen előforduló Orthoptera-fajunk; jelenléte nyilván a közeli erdélyi élőhelyeinek köszönhető, ahol általánosabban elterjedt a hegyekben is. Faunánk értékes észak- mediterráni tagja.
Veszélyeztető tényezők:
Kedvezőtlen hatások (pl. taposás, gépi kaszálás, áradás) fokozottan veszélyeztetik. A faj hazai unikális volta (kis területen való előfordulása) miatt a veszélyeztetési tényezőket fokozott figyelembe kell részesíteni.
Természetvédelmi kezelések:
Előfordulási területén (Mályvádi-erdő, Arató-lapos, Sitka) sávos, késői, lehetőleg nem gépi kaszálás, az erdőszéli magas-füves, bozótos sávok kímélése, meghagyása, csökkentett, kímélő legeltetés (lehetőleg csak augusztustól) ajánlható.