„Calliptamus barbarus” változatai közötti eltérés
| 18. sor: | 18. sor: | ||
</gallery> |
</gallery> |
||
| − | A hím 13 - 16 mm, a nőstény 20 - 25 mm. Az előző fajhoz nagyon hasonló. Hátsó combjainak belső felén azonban, ellentétben az olaszsáskáéval nem két, hanem csak egy nagy sötét folt van. A harmadik lábszár narancsvörös. A mediterrán jellegű faj izolált populációi (alfaji értéke - ssp. parvus Maran - kétséges) néhány melegebb homokterületünkön (Somogyi dombság északi pereme, Fenyőfő, Kiskunság, Nyírség déli része) tenyésznek. Bár területi védelme (elsősorban a Kiskunsági NP-ban) részben megoldott, aktuálisan veszélyeztetett, mert a homoki gyepek befenyvesítése az utóbbi évtizedekben számos élőhelyét megszüntette, különösen a Nyírségben. Vöröskönyves, védett faj. Értéke: 2000 Ft. |
||
'''Homoki olaszsáska vagy babár sáska''' |
'''Homoki olaszsáska vagy babár sáska''' |
||
| 37. sor: | 36. sor: | ||
| − | Testhossz: ♂ |
+ | Testhossz: ♂ 13 - 16 mm, ♀ 20 - 25 mm |
A lap 2016. október 5., 10:38-kori változata
#0330
Magyar név: homoki olaszsáska (barbársáska)
Tudományos név: Calliptamus barbarus (Costa, 1836)
Elterjedés: dél-európai, észak-afrikai, kisázsiai
Faunatípus: irano-turkesztáni
Életforma: geo-pszammobiont
Természetvédelmi értékszám: I
Calliptamus barbarus nőstény
Calliptamus barbarus hím
Homoki olaszsáska vagy babár sáska
Calliptamus barbarus (Costa, 1836)
Védettség: IUCN: - ; hazánkban védett, eszmei értéke 5000 Ft.
Leírás, bemutatás:
Nagymértékben hasonlít az olasz sáskához, de a hátsó comb belső oldalán lévő fekete folt(ok) kiterjedtebbek. A hím subgenitalis lemeze hátul lekerekített, az elkeskenyedő végű első szárnyak nem érnek túl, vagy alig a harmadik térden. A hátulsó szárnyak tövüknél erős rózsaszíntől bordóig színezettek. A hátsó lábszár kívül sárga, belül vörös.
Cirpelés: nem cirpel a faj. Helyette a harmadik láb színes lábszáraival integető mozgásokkal kommunikálnak, elsősorban a hímek.
Testhossz: ♂ 13 - 16 mm, ♀ 20 - 25 mm
A faj ökológiája:
Geo-psammobiont, xerofil. Mind a természetes, mind a természetközeli, nem zárt, alföldi homoki gyepekben eléggé általános előfordulású, helyenként gyakori. Kopár homoki parlagokon is megél.
Talajszinten tartózkodik; kétszíkűeket is fogyaszt. Imágói június végétől októberig találhatók.
Általános elterjedése:
Irano-turkesztáni; az európai és az ázsiai mediterrán terület, Észak-Afrikától Belső-Azsiáig. Areájának legészakibb részét a Kárpát-medencében éri el.
Elterjedése Magyarországon:
Főként a Duna-Tisza-közi homok-területeken és néhány kisalföldi, nyírségi homokterületen is.
ELŐFORDULÁSA NEMZETI PARKJAINKBAN (és illetékességi területükön).
DDNP: Bikács/N
DINP: Csévharaszt/40, 47 Fót/S, Budapest/22, Szentendrei-sziget/N
FHNP: Győrszentiván/S
HNP: Debrecen/44, Hajdúhadház/N, S
KNP:/40 (Izsák, Kecskemét, Bugac, Fülöpháza,' Ágasegyháza, Ásotthalom, Kerekegyháza/S)
Állománynagyság:
A hazai Orthoptera-fauna déli eleme, amely areájának legészakibb részét jelenti. A Duna-Tisza-közén helyenként gyakori.
Veszélyeztető tényezők:
Fő elterjedési területe a Duna-Tisza-köze, ahol esetenként az együttes domináns fajaként is számottevő. A perifériális, illetve kis kiterjedésű homok-területeken viszont alárendelt jelentőségű, és e területeken lokálisan veszélyeztetetté is válhat.
Természetvédelmi kezelés:
Elterjedtsége és helyenként gyakori volta miatt védelmi beavatkozást nem igényel. Kis kiterjedésű homokfoltokon való megtartására egyedi (helyi) intézkedést lehet kialakítani.
